A Krisna-völgyi gyümölcskertet bemutató sorozatunk harmadik részében szóba kerül, hogyan lehet hozzájutni a régi tájfajtákhoz, hány gyümölcsfa kell egy négytagú családnak, mire jók az élősövények?
[Kun András ökológus] Azt hiszem, hogy ma nagyon sokakat érdekel, hogy miként lehet hozzájutni a tájfajtákhoz.
[Pőcze Vilmos, Krisna-völgy] Ma már sok helyen kaphatók. Az előfalvakban, a Gyümölcsész Hálózat tagjainál, gyűjtőknél, 1 de sokszor a nagyobb faiskolákban is. Mivel divatja van a régi fajtáknak, és sokan keresik őket, számos faiskola elkezdte a szaporításukat. Ma már sokszor a környező országokból származó régi fajtákkal is lehet találkozni, esetenként keveredés is van közöttük.
Gyümölcsfajta-kutatás Somogyvámoson és környékén
Tény, hogy egy évszázad leforgása alatt tizedére csökkent a mezőgazdaságban használt növényfajták száma. Ez hihetetlen mértékű genetikai erózió! A visszaszorult fajták nagy része már eltűnt, ami még megmaradt, arra vigyáznunk-, közös örökségünkként óvnunk kell.
Krisna-völgy kertészei a közelmúltban – kapcsolódva az országos gyümölcsészeti mozgalomhoz – összefogva Somogyvámos környékét jól ismerő falubeliekkel, hozzákezdtek a faluban és környékén még fellelhető hagyományos gyümölcsfajták felkutatásához. Több idős gyümölcsfát találtunk a faluban, a környék elhagyott tanyaudvarain, mezsgyéken, szőlők és gyümölcsösök maradványfoltjain. Többségük a tájban honos régi gyümölcsfajta. Az elmúlt évben megtalált értékes fajtájú egyedekről folyamatosan gyűjtjük be az oltóvesszőket, és elkezdődött a vad alanyra történő átoltásuk.
Ízelítőül néhány a megtalált fajtákból: Batul (több változata), Téli piros pogácsa, Fahéjalma, Sárga szilva (sárszilva), előkerült négyféle téli körte is, pontos meghatározásuk folyamatban van.
Ha a saját környékünkön gyümölcsfa-kutatásba szeretnénk kezdeni, akkor megfelelő időben, lehetőleg gyümölcsérés idején kell bejárnunk a környéket. A nyári fajtákat július-augusztusban, a téli fajtákat szeptember-októberben érdemes keresnünk. [P.V.]
Hány gyümölcsfa kell egy négytagú családnak?
[K.A.] Hogyan lehet számolni a gyümölcsfa-önellátásban? Mondjuk egy négytagú család számára hány gyümölcsfát kell ültetni?
[P.V.] Erre nehéz általánosságban felelni, de ha téli és nyári körte és almafajtákat egyaránt szeretnének, és a csonthéjasokból is több fajtát telepítenek, akkor minimum 10-15 darab gyümölcsfa kell ahhoz, hogy önellátóak legyenek. Alapvető, hogy igyekezzünk minél több fajt ültetni, mert a monokultúra nagyon kedvez a betegségeknek, kártevők elszaporodásának. Ha gyümölcsfákat telepítünk, ne feledkezzünk meg a szelídgesztenyéről, birsről, naspolyáról, fekete eperfáról, házi berkenyéről sem. Ezek hagyományosan is hozzátartoztak a házikert gyümölcstermő növényeihez. Vidékről vidékre másképpen kell megválasztani, hogy melyik fajokat ültessük.
Az utóbbi években újabb, kiváló választékbővítő fajok is megjelentek a faiskolákban. Krisna-völgyben kipróbáltuk például a kanadai fanyarkát (Amelanchier canadensis) és az ernyős ezüstfát (Elaeagnus umbellata). Termésük nyersen is finom, de nagyon jó ízű lekvárt lehet főzni belőlük például birssel keverve.
Élősövények szerepe
Érdemes a kertészetet, és nagyon szeles vidéken még a gyümölcsöst is körülvenni gyorsan növő fajokból ültetett élősövénnyel. 8-10 méter magas sövény vagy fasor már tökéletesen megfelelő. Krisna-völgyben jól bevált a gyertyán, mert magasra nő, jól nyírható, sűrű ágszerkezetűre nevelhető, és ami különösen fontos, hogy télen is véd, ugyanis az elszáradt lomb jó része a fán marad. Hasonlóan jól használható például a csertölgy. Ha a sövénybe tövises cserjéket is telepítünk, akkor a hívatlan vendégeket is távol tarthatjuk.
1 Kovács Gyula a pórszombati kertjében több mint félezer fajtából álló élőgyűjteményt hozott létre a Kárpát-medence minden részéből származó régi tájfajtákból.
Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?
Keresse könyvsorozatunkat!
