Gyümölcskert Krisna-völgyben – 4. rész

A Krisna-völgyi gyümölcsészetet bemutató sorozatunk negyedik részében szóba kerül a gyümölcsfák térigénye, a növényvédelem teendői és az itteni sebkezelő balzsam receptje is.

1. A gyümölcsfák térigénye¹

Érdemes nagy figyelmet fordítani a gyümölcsösünk, gyümölcsfáink helyének a megválasztására. Amikor fát ültetünk, több évtizedre szóló döntést hozunk. Ha a fákat túl közel ültetjük egymáshoz, akkor zavarni fogják egymás növekedését, a beárnyékolás miatt a termések nehezebben érnek be, és mivel kevésbé jár a levegő a fák között, több lesz a megbetegedés is. Ha pedig túl távolra kerülnek a fák, akkor a helyet pazaroljuk.

A választott telepítési távolság többnyire azért nem megfelelő, mert nem számolnak a fa végleges méretével. Ezért érdemes figyelembe venni a következő táblázatot. Esetenként természetesen el lehet térni ezektől az értékektől, de a túlságosan nagy eltérés nem célszerű.

 

Gyümölcsfaj	Törzs magasság (cm)	Korona forma	Tőtávolság (m)	Tenyészterület (nm)
Alma	120-160	természetes	10	100
	60	termőkaros	5	25
Körte	120-160	természetes	8	64
	40	termőkaros	5	25
Birs	–	bokor	5	25
Szilva	80-120	természetes	7	49
Kajszi	80-120	természetes	7	49
	60-80	természetes	5	25
Őszibarack	60	katlan	4	16
Cseresznye	120-160	természetes	8	64
Meggy	120-160	természetes	6	36
Dió	100-120	természetes	12	144
Mandula	80-120	természetes	5	25
Mogyoró	–	bokor	3	9

 

2. Növényvédelem

[Kun András ökológus] Hogyan végzitek a gyümölcsösben a növényápolást, a metszést, és a növényvédelmi munkákat?

[Pőcze Vilmos, Krisna-völgy] A gyümölcsöst úgy trágyázzuk, hogy a fák töve körül kialakított tányérba három-négy évente beforgatunk trágyát, vagy csak a fák alá elterítjük és lemulcsozzuk. Egyébként az a legjobb, és mi is ezt követjük, hogy a fák tányérjai mindig mulccsal vannak takarva.

A metszést holdnaptár alapján időzítjük. Van saját sebkezelő szerünk, amivel az 1 cm-nél nagyobb vágásfelületeket azonnal kezeljük.

A nyugalmi időben végzett metszést követően egy alkalommal végzünk téli lemosó permetezést, és csak végső esetben, erős gombafertőzésnél használunk réztartalmú szereket. Főként a körténél szaporodnak el időnként a gyümölcsfa-levélbarkók, tizenkét év alatt több erős gradáció is volt. Két-három esetben volt erős hernyórágás, ellenük olajtartalmú szerekkel védekezünk. A levéltetvek szoktak még gondot okozni, elsősorban a szilváknál, cseresznyéknél. Cseresznyéből lehet olyan fajtasorozatot összeállítani, amelyek előbb érnek, mint ahogy a tetvek nagyon elszaporodnának.

 

3. A Krisna-völgyi fasebkezelő balzsam receptje

 A fákon ejtett 1-1,5 cm-nél nagyobb átmérőjű sebeket mindenképpen, és lehetőleg azonnal le kell fedni, hogy a lehetséges fertőzések kapuit elzárjuk.

Krisna-völgy gyümölcskertészei fejlesztették ki a következő fasebkenőcs receptet:

1 rész növényi olaj, 1 rész agyagos föld, 0,5 rész friss tehéntrágya, 0,5 rész tehénvizelet. A tehéntrágya- és vizelet különleges fungicid (gombaölő) és baktericid (baktériumölő) hatással bír. Ha még hatásosabbá akarjuk tenni a fasebkenőcsöt, és hozzá tudunk jutni, akkor hozzákeverhetünk 0,1 rész Vegesol eReS-t is (réz, kén és olajtartalmú, ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szer).

Ez a fasebkezelő szer 3-5 évig eláll, felhasználható. Ha megszikkadna, kevés tehénvizelettel vagy vízzel tesszük kenhető állagúvá. [P.V.]

 

[K.A.] Fasebkezelésre alkalmas a fémmentes olajfesték is, mint például a Standolit festékek. Ezek lenolajjal hígíthatók, tökéletes fedést adnak, és sokkal olcsóbbak, mint a speciális fasebkezelő anyagok. A Standolitba is érdemes keverni gomba- és baktériumölőszert, például a biokertészetben is használható, már többször emlegetett Vegesol eReS-t. A metszőollót a metszés közben is érdemes fertőtleníteni – főként a csonthéjasoknál ajánlott, de a kajszinál és őszibaracknál kötelező! – amikor egyik fáról átmegyünk a másikra, hogy a fertőzéseket ne vigyük át. Nekem bevált a hamulúgos fertőtlenítés – amikor végzek egy fa metszésével, az olló élét hamulúgos vízbe mártom.

---

¹  Bálint Gy. 1991. 130. oldal.