A gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése címmel konferenciát rendeztek november 24-én az MTA-n
A modern gazdaság rendkívül komplex, és a megalapozott döntésekhez pontos, strukturált és releváns adatokra van szükség. Ugyanakkor a globális gazdaságban elosztott, megalapozatlan döntési mechanizmusok működnek – fejtette ki köszöntőjében a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
Pálinkás József úgy látja: a GDP mint a gazdasági teljesítmény egyedüli mértéke sokszor kétséges képet mutat, a szokásos statisztikai adatok ugyanis figyelmen kívül hagyhatnak olyan tényezőket, amelyek alapvetően befolyásolják a polgárok „jó létét”. Az elnök példaként említette egyebek mellett a közlekedési dugókat, amelyek növelik a GDP-t, de aligha növelik a polgárok „jó életét”. Pálinkás József úgy vélekedett: a válság még fontosabbá teszi, hogy a mérőeszközeink alkalmasságát áttekintsük. Könnyen keletkezhetnek ugyanis válságok, ha csupán a gazdasági gyarapodásra figyelünk, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy az éppen aktuális növekedés mennyire éli fel a jövőbeli növekedés forrásait.
A konferencián – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Budapesti Corvinus Egyetem közösen szervezett –elsősorban az ún. Stiglitz jelentésről tanácskoztak, amelyet másfél éve készített a Nobel-díjas Joseph Stiglitz vezette bizottság Nicolas Sarkozy francia államfő felkérésére. Az elsősorban amerikai, brit és francia szaktekintélyekből álló bizottság amellett foglalt állást, hogy egy ország GDP adata egyoldalú megvilágításba helyezi az adott államot, és félrevezetheti a döntéshozókat. Az állampolgárok ugyanis nem a profitmaximalizálásra, hanem a biztonságra, a levegő, a víz tisztaságára és a zajszennyezés csökkentésére fordítanának nagyobb figyelmet.
Pálinkás József köszöntőjében kiemelte: Jobb, pontosabb, részletesebb indikátorokra van szükségünk. A Stiglitz-jelentés éppen erre tesz javaslatot, ezért jelentős hatással lehet arra, ahogyan a társadalom látja önmagát, következésképpen a politika tervezésére, végrehajtására és értékelésére. Mértéktelen fogyasztásunkkal nem csupán gazdasági-környezeti szempontból éljük fel jövőnket, nem csupán fizikai, de szellemi létformánkat is felszámoljuk – összegezte az MTA elnöke – hozzátéve, hogy a kulturális értelemben vett otthonosság-érzés számára legalább olyan fontos eleme az egyensúlyteremtésnek, mint a klímaváltozásból fakadó teendők.
Új gondolatokra és végrehajtási szándékra van szükség – fogalmazta meg a konferencián a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke. Láng István akadémikus szerint időre és hosszú távú megoldásokra van szükség az emberiség világméretű gondjainak megoldására, amilyen pl. a túlnépesedés, a vidéki területek leszakadása vagy az élelmiszerválság.
Egyre több tényezőre kell figyelni, amikor a jövőről gondolkodunk – hangsúlyozta Katona Béla, az Országgyűlés elnöke a jelentés legfontosabb következtetéseit elemezve. A politikus úgy véli: a Stiglitz-jelentés egyaránt üzen a politikusoknak, a stratégiakészítőknek, a gazdasági vezetőknek, a tudósoknak és a civileknek.
A magyar társadalomban az elmúlt 20 év alatt négyszereséről hétszeresére növekedett a különbség a legalsó és a legfelső népréteg között – mondta előadásában Ferge Zsuzsa akadémikus. A szociológus tapasztalatai és kutatásai alapján növekszik a cigány gyerekek szegregáltsága, kiemelten a fővárosban, és az országban nincs megtartó háló, mindent el lehet veszíteni.
A fele már elfogyott – állapította meg Vida Gábor akadémikus a fosszilis energiafelhasználásról tartott előadásában. Nem a gazdasági növekedés a cél, amihez a humán erőforrás az eszköz – tette hozzá – hanem a fenntartható fejlődést kell magunk elé tűznünk, amelynek eszköze a gazdaság.
Németh Tamás, az MTA főtitkára az élelmiszerbiztonságról és az agrárium előtt álló új kihívásokról szólva azt emelte ki, hogy Magyarország számára elengedhetetlen az önellátás megteremtése, a lakosság megtartása és a vidéki élet minőségének megőrzése
Forrás: www.mta.hu
