paulownia_tomentosaBede-Fazekas Ákos cikkének folytatása a Krisna-völgyben végzett kutatásainak eredményeiről. Számos javaslat arra nézve, hogy a következő években mit érdemes telepíteni kertjeinkben, parkjainkban. Az első rész itt olvasható

Néhány évtized múlva a növények szárazság- és melegtűrése olyan adu lesz a ma telepített dísznövényekkel szemben, hogy e szubtrópusi fajok (pl. ciprusok, örökzöld tölgyek, pálmaliliomok) ki fogják szorítani a páraigényes, hűvösebb, nedvesebb nyarat kedvelő növényeinket.

Figyeljük csak meg, hány közönséges luc pusztult el a szárazságtól 2009 nyarán! Ha e fenyőinket szerb luccal, vagy még inkább keleti luccal pótoljuk, garantáltan jobban helytállnak majd a meleg nyarakon. És ezek a fenyők még nem is ismeretlenek, nagyobb faiskolában bármikor beszerezhetjük őket. Szakdolgozatomban főleg olyan növényeket próbáltam összegyűjteni, melyeket ma még nehéz beszerezni, de indokolt lenne a kereskedelmi forgalomban való elterjedésük.

Színvonalas szakmai munka csak erős irodalmi alátámasztással készülhet, így szükségesnek láttam ismertetni az éghajlatváltozás okait, következményeit, a földrajzi analógia módszerét, a mezo- és mikroklíma sajátosságait, bemutattam a melegigényes növények származási helyeit, ismertettem a fenntartás, gondozás speciális kérdéseit.

A legfőbb ellenség, a fagy témakörét is körbejártam, a fagy kialakulását, a fagyás és fagytűrés élettani folyamatát, továbbá a fagytűrés értékelését is felvázoltam. Bemutattam azokat a hazai intézményeket, vállalatokat, amelyek e növények kutatásával, terjesztésével vagy ismertetésével foglalkoznak. Mindezek után már nem is tűnt nagy feladatnak az új melegigényes növények összegyűjtése, habár utólag úgy gondolom, a kutatás érdemi eredménye ennek ellenére is a növénylista marad.

Végezetül folytatjuk az olyan fajok képes bemutatását, amelyek a Somogyvámosi Botanikus Kertben is megtalálhatók. Bár fiatal telepítésekről van szó, szakembereknek és kertbarátoknak egyaránt javaslom, hogy keressék fel e dendrológiai ritkaságokat! Ne feledjük, néhány évtized múlva már a ritkaság megnevezés úgysem fogja megállni a helyét, érdemes hát mihamarabb megismerkedni e szép dísznövényekkel!

A szakdolgozat letölthető itt

Bede-Fazekas Ákos
okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök
Budapesti Corvinus Egyetem

pinus-eldarica

– Pinus eldarica (grúz aleppófenyő, afgán fenyő, Bede F. Ákos fotója)

sarcococca_confusa

– Sarcococca confusa (bokros bogyóspuszpáng, Pőcze Vilmos [Pártha dász] fotója)

sassafras_albidum

– Sassafras albidum (szasszafrász, Pőcze Vilmos [Pártha dász] fotója)

yucca_gloriosa

– Yucca gloriosa (törzses pálmaliliom, Pőcze Vilmos [Pártha dász] fotója)

ziziphus_jujuba

– Ziziphus jujuba (kínai datolya, jujuba, Pőcze Vilmos [Pártha dász] fotója)

2 thoughts to “A klímaváltozás dísznövényei – folytatás

  • bogdán erika

    T.Cím

    Nekem álmom vágyam a törzses pálmaliliom,eddig ahol érdeklődtem,50-60 cm 7-8000ft/db (horror összeg).Igazából 4-5db-ra lenne szükségem,de olcsóbban, és a kissebbek is jók,egyszer úgyis megnőlnek :)!
    Üdv Erika

    Válasz
  • Nagy Ottó

    Nem tudom aktuális e még, mert nehezen igazodom el a régi dátumok miatt. Az biztos hogy egyszer úgyis megnőnek. sőt még bokrosodnak is. Nekem van már két éve kiültetve szabad földben, főleg az elmúlt enyhe telet meg sem érezte, remélem ez továbbra is így marad.

    Üdv Ottó

    Válasz

Leave a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük