Egy (félig kezdő) biokertész pár naplója V.
A gyümölcsösben az év első munkája a metszés. Nálunk ez már több hete megtörtént, de csak most tudtam leírni az események rövid krónikáját – hiszen annyi a dolog mostanában a kertben…
Ha még nem ismerjük a metszendő fákat, akkor az első pont a szemrevételezés. A mi új kertünkben három nagyon idős és egy középkorú fa, valamint nagyon fiatal fák – inkább fácskák, és bogyósgyümölcsűek vártak metszésre.
A vénhedt fák között van egy kajszi, egy körte, és egy szilva. Van egy középidős szilvafánk, és két kis őszibarack.
Korábban is láttam, hogy az idős fáink nemcsak nagyon el vannak sűrűsödve, de betegek is. Most közelebbről is megvizsgáltam őket, és kiderült, hogy főleg a kajszi törzsén, a kéreg nagyon össze van rágva, rágcsálékkal, hernyó ürülékkel szennyezett és erősen mézgafolyásos.
Ezeket a kéregrészeket megkapartam, az egészséges részekig eltávolítottam. Ráférne még egy lemosó permetezés is a fára, ezt később végzem majd el. A biokertben leginkább a mészkénlé (gombák- és rovarok ellen egyaránt), a bordói lé (gombabetegségek ellen) és az olajtartalmú Agrol (rovarkártevők ellen) használatos ilyen célra.
A többi fa törzsén nem volt ennyire erős a kártétel, de alkalomadtán azokat is megkaparom, és permetezem majd.
Az ezután következő metszés eléggé radikális változást eredményezett a fák koronaformájában.
A kajszi és a körte koronáját megifjítottam, több fő vázágat is eltávolítva. A termőre metszés náluk most nem esedékes. Várom, remélem, hogy a törzsük és megmaradt vázágaik eléggé erősek, és megfelelő számban, eréllyel hajtanak majd ki a rajtuk lévő rügyek.
Öreg szilvafánk a legbetegebb, több vázága teljesen elhalt, és taplógomba-termőtestek is voltak rajtuk. Nem volt mit tenni, ebben az esetben nagyon erős visszametszést kellett alkalmazni. Remélem, hogy a gomba nem terjed tovább, és megmarad a fa.
(A képeken: a kajszi ilyen volt, és … ilyen lett…)
A java-termőkorban lévő szilvafával kevesebb dolgom volt. El volt sűrűsödve a koronája, sok volt a keresztben nőtt ág. Itt a befelé- és keresztben növő ágakat, vesszőket kellett levágni. Még sokat metszhettem volna róla, de nem akartam „túlmetszeni”. A túl erős visszametszésnek ugyanis az szokott lenni a következménye, hogy válaszként a fa rengeteg hajtást fejleszt. Ez felesleges energia-pocsékolás, és érdemes elkerülni – inkább több év alatt, fokozatosan visszaritkítani a koronát.
(A képeken: a szilva ilyen volt, és … ilyen lett…)
A kicsi őszibarackokkal nem volt sok gondom. Náluk még a koronaforma kialakításánál tart a folyamat. Főhajtásukat visszavágtam az első alkalmas oldalvezér-hajtásig. Úgy metszettem őket, hogy az egyiken 4, a másikon 3 oldalvezér legyen. Olyan oldalvezéreket hagytam meg, amik különböző irányokban nőnek, kellően alacsony szögállásúak. Így, több éves folyamat eredményeképpen alakul majd ki a katlan korona.
Üdvözlettel:
András
