A török saláta legalább olyan ízletes, mint amilyen könnyen termeszthető. Beszélgetés Gaura Sakti dásszal (Sölétormos Jenő), Krisna-völgy elnökével egy hazánkban még alig ismert zöldségnövényről.
Hogyan és mi okból került ez a növény először Krisna-völgybe?
A feleségemmel Törökországban ismerkedtünk meg, és általa nyerhettem bepillantást az ottani konyha titkaiba. Amikor Isztanbulban jártam, feltűnt, hogy nagyon gyakran használnak egy számomra ismeretlen salátafélét. Amikor ideköltözött Krisna-völgybe, természetesen magával hozta a törökök által olyannyira kedvelt „szemiz-otu” magvait is. Így került hozzánk ez a növény, amelyet – azt hiszem, érthető okból – török salátának kereszteltünk el.
Mit érdemes még tudnunk róla? Melyek a felhasználásának és fogyasztásának előnyei?
A török saláta, hivatalos magyar nevén termesztett porcsin (Portulaca oleracea var. sativa), nálunk gyakorlatilag a mai napig alig ismert kultúrnövény. Vad változata egy terhes gyom, a kövér, vagy terülő porcsin (Portulaca oleracea). A vad faj és a kultúrváltozat is rendelkezik egy nagy előnnyel sok más növényhez képest, nevezetesen ők az ún. C4-es fotoszintézis-típust használják. Ebből kifolyólag az erős napfényben és száraz időben is életképesek. Sőt, ilyenkor vannak igazán elemükben. Ez egy gyomnál hátrány, nemesített változatánál azonban nagy előnnyé válik, ugyanis – bár egyébként nem túl magas termetű – a nyári forróság idején gyakran túlnövi a környezetében lévő más növényeket. A július-augusztusi aszályos időben nagy jelentősége van egy ilyen kitűnő ízű, egészséges salátának. Pozsgás levele enyhén savanykás ízű, kellemes frissítő és szomjoltó a gyakran kibírhatatlannak tűnő nyári hőségben.
Milyen termesztési tapasztalataitok vannak Krisna-völgyben?
Az első évben még csak a családi konyhakertben termesztettük, ahol láthatóan nagyon jól érezte magát. A következő évben viszont már komoly szerepet kapott a teljes Krisna-völgyi élelmezésben. Rendkívül könnyen termeszthető, kicsi a vízigénye, inkább a túlöntözésre érzékeny. Nagyon szereti a teljesen napsütötte területeket. Tenyészideje hihetetlenül rövid: vágásérettségét a vetéstől számított három hét alatt eléri. Mindent egybevéve, azt hiszem, nem kell tovább magyaráznom, hogy miért lett nálunk népszerű.
Aki otthon is meg szeretné próbálni, hogyan kezdjen hozzá a termesztéséhez?
Egyetlen nehézség a vetőmag beszerzése, mivel nálunk még csak elvétve termesztik. Leginkább külföldről lehet magot vásárolni, de a következő évtől már könnyen termeszthető saját magról is. Bár igénytelen, a tápanyagban gazdag talajt bőségesebb levélhozammal hálálja meg. Magjait sekélyen, kb. 1 mm-es mélységbe vessük. Ahogyan jeleztem, szokatlanul gyorsan fejlődik. Kezdetben felfelé nő, majd egyre inkább szétterül. Hogyha veteményünk elérte a 15 cm-es hajtáshosszt, akkor elkezdhetjük vágni. A levágott hajtások tövéről szinte napok alatt újra nő. Két vágás után már újabb vetés javasolt, ugyanis a levelek mérete egyre kisebb lesz, és így már kevésbé jól használhatók. Krisna-völgyben az elmúlt néhány év során nagyon kedveltté vált ez az új, hasznos salátaféle. Mindenkinek nagy szeretettel javasoljuk a kipróbálását.
Az interjút készítette: Kun András
Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?
Keresse könyvsorozatunkat!
