A túlközpontosított árutermelés, amely a profitot tartja elsődlegesnek, komoly gazdasági kockázatot rejt. A római korból származó példa szerint az összeomlás hatása a centralizált gazdálkodás következtében mindenhová eljut, mindenkit érint.
„Hatalmas teljesítőképességű, termelékeny nagyüzemek látták el a [római] birodalmat jó minőségű konyhai és étkezési eszközökkel, tárolóedényekkel, tetőfedő cseréppel és más égetett agyagtermékkel… Egy délfrancia területen működő üzem termékei nemcsak a birodalom nyugati területein voltak kelendőek, hanem azon kívül a mai Dánia és Németország területeire is eljutottak. Olcsók voltak ezek a szép áruk, még a vidéken élő családok is megengedhették maguknak az ízléses étkészletek, a sütéshez-főzéshez használatos tálak megvételét és a tetők cserepekkel fedését.”
„Róma bukása véget vetett mindennek. Amikor a régészek Kelet-Angliában egy 6. században élt király sírját feltárták, abban a hanyatlás megdöbbentő jeleit mutató fazekasmunkákat találtak. Ilyen otromba edényeket a 4. századi Britannia római tartományban egy vidéki gazdálkodó sem tett volna fel az asztalára, ám kétszáz évvel később egy király evett belőlük.
Róma bukása után Britanniában a fazekaskorongot sem használták, a fokozatos összeomlás Britannia társadalmi-gazdasági viszonyait nem a római hódítás, hanem ezer évnél is korábbi szintre vetette vissza.”
„Mindez Róma iparának fejlettségével, erős szakosodásával magyarázható. Róma fazekasüzemei kifinomult eljárásokkal jó minőségű, hatalmas mennyiségű árut gyártottak, és ezek az üzemek azzal váltak gazdaságossá, hogy a teljes birodalomban szétterítették a tömeggyártás miatt olcsó termékeiket. Ezzel viszont mindenütt tönkretették a hagyományos kézműves fazekasságot, és ez a foglalkozás kihalt, eszközei és a szaktudás mind elvesztek. Így tűntek el a britanniai fazekasok is, és a birodalmi összeomlás, a távoli kereskedelem megszűnése után az utódok fazekasáruk nélkül maradta, nem tudtak tálhoz, edényekhez, cseréphez jutni.”
Az idézetek forrása: Végh László – Szám Dorottya – Hetesi Zsolt: Utolsó kísérlet. Híradás a Föld állapotáról. Kairosz Kiadó, 2008. 202-203. oldal
