A globalizáció és a modern kultúra térhódításával összemosódnak a határok város és falu, természet és épített környezet között. A kor hatására néhány generáció alatt eltűnik egy különleges faj: a Tájban Élő Ember. A természetvédelem szóhasználatában ez egy olyan faj lenne, amely fokozottan veszélyeztetett, ezért azonnali védelemre érdemes.
A természetvédelem gyakorlatából mára tudjuk, hogy nem elegendő csupán egy fajt – környezetéből kiragadva – védelmezni. Sokkal fontosabb megőrizni az adott faj élőhelyét, amelyben fennmaradni képes.
Nincs ez máshogy a Tájban Élő Emberrel sem. A nagyüzemi gazdálkodás, amely a kőolajon alapul, és amely révén jelenleg a Föld lakosságának 95 %-át ellátjuk, folyamatosan feléli és csökkenti a termőföld erejét. Ökológiai mérlegét tekintve jócskán negatív eredménnyel zár …
A cikk folytatása ide kattintva olvasható
