A XXIII-dik Nyári Élőfalu Találkozó házigazdája Agostyán volt.
A délelőtti programunk során meglátogattuk a néhány éve elindult Vértesszőlősi ökofalut. Először a két lelkes alapító, István és Márk néhány szóban bemutatta, hogyan jött létre a közösségük, majd körbesétáltunk a 17 hektárnyi föld központi részén. A gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező terület közepén két nagyobb tó található egymás mellett, melyek gazdag növény- és állatvilággal rendelkeznek. A vízimadarak közül egy bakcsót, néhány vadkacsát és vadludat sikerült út közben felfedeznünk. A tavak körül egy változatos domborzattal rendelkező területen javarészt akácosból álló ligetek találhatók.
A közösség tagjai közül néhányan kertészkedéssel, míg mások inkább állattartással foglalkoznak. Ez utóbbiak közül láttunk itt libákat, kecskéket (A Náncsi névre hallgató kecskemama végig kísért bennünket a körútunkon), mangalicákat, szamarat, többféle kakast és tyúkot, különleges fajtájú birkákat és még egy csodaszép pávát is.
Ebéd után ellátogattunk a Vértesszőlősi Előember Múzeumba, ahol egy kb. 300.000 éves ökofalu egykori nyomait tekintettük meg. Az alpolgármester asszony 
által vezetett körsétánkon megtudhattuk, hogyan találtak rá erre a különleges előember-telepre a nemrég még kőfejtőként működő területen. A Samu névre keresztelt ősünk különféle szerszámokat és tüzet használt, állatokat ejtett el az egykori tó partján, melynek nyomait mind feltárták. Az egykor itt őshonos növények szárainak és leveleinek megkövült lenyomatai bepillantást engedtek az akkori flóra gazdagságába.
Utunk utolsó állomásaként Agostyánba érkeztünk, ahol megtekintettük az ott lévő sok-sok különleges látnivalót. A Mátyás-korabeli fogadó után a befejezés előtt álló körtemplom, majd a különféle háztípusokat (vályogház, faház, szalmaház) bemutató vendégházak következtek. A majorságban sokféle állattal találkoztunk: nyulak, tyúkok, kacsák, lovak, stb. A vendégfogadó terek gyönyörű búbos kemencékkel, lócákkal, régi malommal, 
bölcsővel, rönkből készült padokkal és asztalokkal elbűvölő élményt jelentett. Sajnos azonban az idő nagyon elszaladt és így elbúcsúztunk kedves házigazdáinktól, Labanc Györgyitől és Czumpf Attilától, valamint a többi élőfalu képviselőitől.
