Krisna-völgyben az idén elkezdtünk lépéseket tenni a saját ruházat előállítására.
Ehhez rostnövények termesztése és feldolgozása szükséges. Kétféle rostlent (Szepesi fehér, Lysette) vetettünk, melyek a gyakori tavaszi csapadék miatt szépen megnőttek. Az aratás után rendekben száradt a napon, a harmat és az esők által pedig áztatva lett.
Ezután a lenkórót elkezdtük tilóval megtörni, majd gerebenen kifésülni. (Ezt a folyamatot az idei Krisna-völgyi Búcsúban be is mutattuk). A következő munkafázisok a rokkával való fonás, majd pedig a kézi szövőszéken való szövés lesznek.
Emellett vetettünk kétféle magyar rostkendert (Kompolti, Tiborszállási) is. Ezeknek egyáltalán nincsen pszichoaktív hatása, magyarul nem lehet „betépni tőlük”. A kender virágzásakor a hímivarú egyedeket szokták kiszálalni, majd néhány hét múlva történik a magos, a nőivarú kender learatása. A napokban sikeresen lezajlott a virágos kender közösségi aratása Krisna-völgyben.
Ennek a feldolgozása szinte ugyanolyan, mint a lennek azzal a különbséggel, hogy a kendernek nem elég a harmatáztatás, mindenképpen be kell áztatni vízbe. Amint a rostszálak elválnak a szártól, akkor ki kell venni, megszárítani és jöhet a tilolás, valamint a gerebenezés, a fonás és a szövés.
A kenderből készült ruházat több szempontból is jobb, mint a pamutból készült. Ugyanazon a területen 2-3-szor annyi kenderrostot lehet előállítani, mint gyapotot. A kender megtisztítja a talajt, nitrogént köt meg, míg a gyapot nem. A gyapot termesztésénél a kártevők miatt rengeteg erős vegyszert használnak, ami a munkásokat és a talajt is súlyosan szennyezi, ezzel szemben a kendernél egyáltalán nincs szükség vegyszerekre. A gyapot nagy vízigényű növény, a kender annak harmadával megelégszik. A kender 3-8-szor erősebb szálat ad, mint a pamut, így sokkal tartósabb ruházatot eredményez. A kender ruha baktériumölő, UV-elnyelő hatású, amit a pamut nem tud produkálni. Legutolsó sorban pedig a pamut nagyon messziről utazik ide, így a szállítás miatt nagyobb a környezeti terhelése.
