A nemezelés története

Az önfenntartás egyik fontos alapanyaga a nemez, melyet már őseink is sokmindenre (jurta, sapka, kabát, papucs, csizma, szőnyeg, stb.) használtak, története pedig több ezer évre nyűlik vissza.

“A nemezelés, a nemezkészítés elsősorban gyapjú (vagy más állatszőr) egyenletes összedolgozása tömör anyaggá. Az összedolgozás történhet hengerléssel, ványolással, vagy sulykolással.

Kialakulása akkorra tehető, amikor az állatbőrt és a szőrt ruhák készítésére kezdték használni, azonban elterjedése földrajzilag erősen behatárolt területen jellemző: legkeletibb határa a kínai nagy fal, legnyugatibb pedig a Kárpát-medence.

A nemez első írásos említése a kínai évkönyvekben lelhető fel a ie. 4-3. században. A mesterség és művészet kezdeteiről is csak kínai és görög feljegyzésekből tudhatunk, illetve régészeti leletekből, amelyeket Közép-Ázsiában találtak.

A nemezkészítés feltétele, hogy legyen a ház körül juh, kecske vagy teve, amik elegendő mennyiségű gyapjút, szőrt adnak. Az ősi egyiptomiak, görögök tenyésztettek juhot, de a gyapjúból csak ruhákat szőttek. Afrikában sem ismerték soha a nemezkészítést. Észak-Amerika őslakói sem készítettek nemezt, úgymint Dél-Amerikában az ősi peruiak sem, pedig a lámát és az alpakkát háziállattá szelídítették. Sem a kínaiaknál, sem a görögöknél, sem a rómaiaknál nem játszott olyan nagy szerepet a nemez, mint Belső-Ázsia nomád népeinél.

Ázsia lakossága tökéletesítette a nemez készítését és a pusztai állattartó törzsek körében érte el a csúcspontját. E népeknél a nemez a műveltség, az élet, a kultúra lényeges és elengedhetetlen alapja, létszükséglet volt, míg más műveltségű népeknél csak kiegészítő, kisebb árut jelentett.

A pusztai pásztornépek körében a nemez a vallással és a szertartásokkal volt kapcsolatos, életük része, elválaszthatatlan volt a belső gondolatviláguktól. Ezzel szemben a városi műveltséggel rendelkező népek csak egyszerű használati tárgynak tekintették és azért vették át, mert hasznos és gyakorlatias volt. A kínaiak a pásztornépek lakta vidéket a „Nemez földje” néven ismerték.

A török, a mongol és a tibeti törzsek napjainkban is úgy készítik a nemezt, mint őseik és ugyanazokra a célokra használják, mint több ezer évvel ezelőtt.”

(Az idézett részlet Baja Krisztina: Én és a nemez című szakdolgozatából származik.)

 

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

Tanfolyamaink
Ősszel induló tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Önfenntartó ruházat – 2. rész Kertészeti innovációink

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Hogyha gabonát termelsz, és azután megeteted az állatokkal, majd pedig megeszed az állatokat, az eredeti gabona energiájának 90%-át elveszíted."
Dr. David Archer (a geofizikai tudományok professzora, Chicagoi Egyetem)