Németh Péter (Premamoya dász) Krisna-völgy oktatási igazgatója a II. Fenntarthatósági konferencián (Siófok-Somogyvámos, 2009-10-15) elhangzott előadásának összefoglalója. Teljes, letölthető hang- és előadás-anyag
Alapelvek
A környezeti, gazdasági és társadalmi válságnak mélyebb okai vannak, ezért nem lehet csak az egyes területek szintjén megoldani azokat, függetlenül a többitől. A probléma igazi oka egy morális, világnézeti válság. Amíg az egymás és a természet kihasználása az egész társadalom alapelve, addig nem fog megoldódni ez a probléma. Először tehát meg kell változtatni ezt a hibás szemléletmódunkat egy megfelelőbbre.
A Krisna-tudat alapelveit a védikus szentírások tartalmazzák, amik részletesen tanítanak egy lelki-környezettudatos szemléletmódról: „A világegyetemen belül az Úr irányít minden élőt és élettelent, s minden az Övé. Az embernek ezért csupán azt szabad elfogadnia, amire szüksége van, s ami őt illeti meg. Minden mástól tartózkodnia kell, jól tudván, hogy az kihez tartozik.” (Srí Ísopanisad 1.)
Nem mi vagyunk ennek a világnak, ennek a Földnek, ennek az országnak a tulajdonosai, mindössze használhatjuk egy ideig. Ha tévesen magunkénak gondoljuk, akkor ez olyan, mint amikor egy albérlő úgy dönt, hogy eladja a tulajdonos lakását, és tovább akar állni a pénzzel. Ahogyan az ilyen embert a bíróság elítéli, ugyanúgy ha nem megfelelő elvek szerint élünk, akkor az anyagi természet megbüntet bennünket. Ezeknek a visszahatásoknak egyre riasztóbb jelzéseit láthatjuk most, ezért nagyon fontos a megfelelő alapelvek helyes megválasztása. Ehhez először vizsgáljuk meg a környezet védikus fogalmát!
A környezet védikus megközelítése
A testben lévő lelket több réteg fedi be, amelyek mind egy-egy környezetként értelmezendőek:
a) A finomfizikai test több részből áll: ego, intelligencia, elme. Ezzel a környezettel a védikus pszichológia foglalkozik.
b) A következő környezet a durvafizikai (biológiai) test szintje, amiről az ayur-veda , az egészséges élet tudománya tanít.
c) A természeti környezet védikus megközelítése holisztikus alapelvű. A Földet egy élő szervezetként, Földanyaként (Bhúmi-deví) közelíti meg. Az univerzális természeti környezetet, a kozmosz bolygórendszereinek összességét az Úr egyik megjelenési formájaként szemléli (virát-rúpa). A fák ezen gigantikus test szőrszálai, a folyók az erei, a Nap és a Hold a szemei, stb.
d) A társadalmi környezet egy lelki alapokon nyugvó társadalmi rendszer, melynek középpontjában a Legfelsőbb Úr áll. A társadalmat egy testhez hasonlítja, melynek feje a lelki tanítók; karjai a királyok, katonák, hivatalnokok; törzse a földművesek, kereskedők; lábai pedig a kétkezi munkások. Egymással összhangban végzik a lelki és az anyagi kötelességeiket az Úr szolgálatában. Erre egy jól működő példa Krisna-völgy.
Egységes értékrend
Ugyanazt az egységes értékrendet kell képviselnie az iskolának, az otthonnak és a társadalom tagjainak. Azoknak a gyerekeknek, akik ugyanazokat az értékeket tapasztalják életük mindhárom területén, ez az egész életükre nagyon mélyen beivódik.
Krisna-völgyben egy lelki alapokon nyugvó, egységes értékrend működik. Így képesek vagyunk biztosítani a fenntarthatósághoz kapcsolódó elvek állandóságát.
Pl.: A gyerekek az iskolai biokertben saját maguk gondozzák a növényeket, valamint rendszeresen ellátogatnak a biokertészetünkbe. Az otthoni kiskertekben, valamint a közös társadalmi szolgálatok kapcsán is rendszeresen segítenek.
Akiknek mindkét lábnyomuk kicsi
Az itteni gyerekeknek nem csak a fizikai lábnyoma kicsi, hanem az öko-lábnyomuk is. Tudatosítjuk bennük, hogy a mindennapi döntéseink és a fenntarthatóság között szoros kapcsolat van.
Mi magunk döntjük el, hogy:
– kézi kaszával vágjuk-e le a kertben a füvet, vagy motoros fűnyíróval?
– műanyagba, vagy papírba csomagolt árukat vegyünk-e a boltban?
– megtermeljük magunk az élelmünket, vagy vegyünk inkább valamit, amiről nem tudjuk, hogy milyen anyagok vannak benne?
A gyerekek könnyen megértik, hogy ha nem engedjük be az életünkbe mindenhonnan a környezetünket szennyező anyagokat, akkor nincs gondunk az ilyen hulladékok kezelésével sem. Így már kis koruktól kezdve Krisna-tudatos és környezettudatos személyek is egyben.
A fizikai lábnyomuk meg fog nőni, de az öko-lábnyomuk biztosan nem.
Az oktatás és a környezettudatos élet kapcsolata
Az oktatásnak és a környezettudatos életre nevelésnek párhuzamban kell állnia egymással. Manapság sokkal több olyan anyagot tanulnak a gyerekek, amire a későbbiekben egyáltalán nem lesz szükségük. Nem elég az elméleti képzés, hanem konkrét gyakorlati tudásra és tettekre is szükség van. Jelenleg az iskolák a gyerekeket nem készítik fel eléggé az életre, és sokan csak azért tanulnak tovább, hogy elhúzzák a munkába állás kezdetét. Például:
– Nem elég egyszer elvinni őket egy biofarmra, hanem meg kell tanítani őket a biokertészkedésre, és el kell kezdeni az iskolaudvaron egy kis biokertet.
– A Krisna-völgyi gyerekek az aratásban, a betakarításban és a feldolgozásban is részt vesznek a felnőttekkel. A gyerekek is érzik, hogy ők is fontosak, ők is hozzájárulnak a közösség értékeinek megteremtéséhez.
– Az iskolai biokert terményeiből viszünk egy részt a templomi oltárra felajánlani (munka gyümölcsét először Istennek adjuk), a többiből kapnak a szülők, az iskolába látogató vendégek pedig az adományaikért.
– Az ’Anyáink Napja’ ünnepség keretein belül megemlékezünk több anyáról is (szülőanya, tehénanya, Földanya tisztelete). Az anyukáiknak szép műsor keretén belül köszönik meg, hogy gondoskodnak róluk; a teheneket megetetik; a Földanyát pedig tehéntrágyával szórják be, és megöntözik.
Összegzés
A Krisna-tudatos életmód mottója: „Egyszerű életmód, magas szintű gondolkodás”
Ha feladjuk a materialista világnézetet, és elfogadjuk a lelki élet alapelveit, akkor ennek egyik következményeként környezettudatosan fogunk élni, s nem akarjuk kihasználni egyik fajta környezetünket (pszichét, testet, természetet, társadalmat) sem.
Az előadás vetített anyaga itt látható (pdf)
A teljes hangfelvétel letölthető itt (mp3)
