Biokertészet Krisna-völgyben – 1. rész

Az alábbi beszélgetés a Krisna-völgyi biokertészet több évtizedes tapasztalatait mutatja be.

Kun András, ökológus [K.A.]: Az ide látogatók tapasztalhatják, … hogy rendkívül impozáns a Krisna-völgyi zöldség- és gyümölcs kínálat. Kérlek, ismertesd először röviden, hogy melyek a Krisna-völgyi zöldségtermelés fő jellemzői, utána pedig rátérünk a kertészkedés módszereire, részleteire.

Pőcze Vilmos [P.V.]: Krisna-völgyben valamivel több, mint 40 zöldségfaj- illetve fajta van rendszeresen termesztésben. Egészen kis volumenben foglalkozunk zöldséghajtatással, pontosabban korai termesztéssel is. Fűtetlen üvegházakkal, fóliasátrakkal tudunk elérni némi szezonhosszabbítást. A hajtatás nem alapszükségletet elégít ki, viszont a zárt termesztő berendezések nagy segítséget nyújtanak manapság, amikor az időjárási szélsőségek miatt megnőtt a szabadföldi kultúrák kockázata. Ha valaki csak szabadföldön termel, akkor különösen gondos tervezésre, feldolgozásra, tárolásra van szüksége, hogy az önellátás egész éves lehessen.

Öntözőrendszert is kiépítettünk az évek során. Saját magbankunk is van, ahol igyekszünk főként a visszavethető magokat gyűjteni.

A magtermesztés céljára egyedeket jelölünk ki az év során, és ezekről a növényekről szedjük a magot. Főként a magok tárolási körülményeire és idejére kell odafigyelni, mert a különböző fajok magjainak csíraképessége nagyon különböző időtávon marad meg. Ha nem is akarunk valamit az adott évben termeszteni, a fajta fenntartása miatt lehetséges, hogy mégis nevelünk belőle növényt.

[K.A.] Az önellátó vetőmagtermesztés- és magfogás témakörében Bócsó Renátáék írása a legjobb összefoglalás, amit valaha olvastam.[1] Ha valaki vetőmagot akar termelni, és tárolni, akkor néhány dologra nagyon oda kell figyelnie. Az első az, hogy a növény idegen- vagy öntermékenyülő-e. Ha az előbbi, akkor a magfogásra szánt egyedeket a faj más egyedeitől bizonyos távolságra kell ültetnie. Ez a szigetelő távolság (ld. alább a táblázatban). A magokat hűvös, száraz helyen kell tárolni, ügyelni kell a kártevő-mentességre, és arra, hogy az adott faj magja hány évig tartja meg a csíraképességét.

 

Fontosabb adatok a gyakori zöldségnövények magtermesztéséhez- és tárolásához

 

A vetőmag-önellátásban elsősorban azok a növényfajták használhatók fel, amelyek visszavethetők. A boltokban kapható modern zöldségfajták általában hibrid eredetűek, fajtatulajdonságaikat csak állandó nemesítéssel tartják meg. Ha ezekről magot gyűjtünk, és újra elvetjük (visszavetjük), akkor az utódok állománya heterogén, nem fajta-azonos lesz. A visszavethető fajták – többnyire régi tájfajták – nemcsak megőrzik a fajtatulajdonságaikat, hanem a nagyüzemi fajtáknál sokkal alkalmasabbak a vegyszermentes gazdálkodásra. Az önellátásban ezért keressük a visszavethető magvú fajtákat. Manapság elsősorban az ökofalvakban, illetve a Tápiószelei Agrobotanikai Intézetben (ma Növényi Diverzitás Központ) szerezhetők be a hazai tájfajták magvai.

A következő táblázatban néhány információt közlünk a gyakoribb zöldségfajok termékenyülési viszonyairól, és a magvak tárolhatóságának hosszáról. Az öntermékenyülő (Ö) fajoknál magfogás céljára ültetett növényeknél nem kell szigetelő távolságot tartani a fajhoz tartozó más fajtájú egyedektől, viszont az idegentermékenyülő (I) fajoknál ez elsődlegesen fontos. Ezért a szükséges szigetelőtávolság adatait is közöljük.[2]

Az idegentermékenyülő fajoknál, a biztos fajtafenntartás érdekében érdemes egyedi virágszigetelést, vagy szigetelősátrat alkalmazni.

 

Faj Termékenyülés I/Ö (szigetelő távolság) Tárolható (év) Faj Termékenyülés I/Ö (szigetelő távolság) Tárolható (év)
Bimbóskel I (50-100 m) 3-4 Paprika I (25-50 m) 3-4
Borsó Ö 3-4 Paradicsom Ö 3-4
Brokkoli I (50-100 m) 3-4 Pasztinák I (50-100 m) 2-4
Cékla I (25-50 m) 3-4 Patisszon I (50-100 m) 3-6
Cukkini I (50-100 m) 3-6 Petrezselyem I (50-100 m) 2-4
Fejes saláta Ö 2-3 Póréhagyma I (50-100 m) 1-2
Istengyalulta tök (laskatök) I (50-100 m) 3-6 Retek I (50-100 m) 3-4
Jégsaláta Ö 2-3 Rukkola I (50-100 m) 3-4
Káposzta I (50-100 m) 3-4 Sárgadinnye I (50-100 m) 3-6
Karalábé I (50-100 m) 3-4 Sárgarépa I (50-100 m) 2-4
Karfiol I (50-100 m) 3-4 Spárgatök I (50-100 m) 3-6
Közönséges bab Ö 3-4 Spenót I (25-50 m) 3-4
Kukorica I (100-150) 3-4 Sütőtök I (50-100 m) 3-6
Lencse Ö 3-4 Tarlórépa I (50-100 m) 3-4
Lóbab I (25-50 m) 3-4 Tépősaláta Ö 2-3
Mángold I (25-50 m) 3-4 Tűzbab I (25-50 m) 3-4
Méteres bab I (25-50 m) 3-4 Uborka I (50-100 m) 3-6
Mungóbab Ö 3-4 Vöröshagyma I (50-100 m) 1-2
Padlizsán I (25-50 m) 3-4 Zeller I (50-100 m) 2-4

 

Ö = öntermékenyülő; I = idegentermékenyülő (ezeknél a fajtaazonosság megőrzése érdekében kell szigetelőtávolságot tartani);

 

[K.A.] Hogyan alakítottátok ki a kertészetet, és jelenleg mekkora területen termeltek zöldségeket?

[P.V.] A legelső lépés a talaj javítása volt. A zöldségkultúrában általában viszonylag kis felületen történik nagy mennyiségű növény termesztése. Emiatt a zöldségtermelés erősen igénybe veszi a talajt, és akkor lesz sikeres, ha nagy gondot fordítunk a talaj művelésére, és a tápanyag utánpótlására. Érdemes a nagyobb táblák helyett inkább kisebb, és a terepi-táji adottságoktól függő formájú, nem is feltétlenül szabályos alakú zöldségtermesztő parcellákat kijelölni.

Krisna-völgyben egy évtizede pihentetett területet törtünk fel a zöldségeskert számára. A több évig pihentetett terület használata mindig jó indítást jelent a kertészkedésben. Gyeptörés után először általában gabonát vetünk gyomirtási célból, erre a legalkalmasabb a rozs, de megfelelő a búza is, különösen a tönkölybúza. A gabonák főleg az egyszikű gyomokat irtják ki, és a kétszikűek egy részét is. Nagy előny, hogy a sűrű gabonavetés már az első évben jórészt kiszorítja a tarackot, ami nálunk a legveszélyesebb egyszikű gyom, és visszaszorítja a siskanádat, viszont a csalán és az aszat ellen kevésbé jó. Ha van néhány évünk a zöldségtermesztés megkezdéséig, akkor a nitrogéntartalom természetes gazdagítása érdekében érdemes lucernát termelni a területen. A lucerna gyomfojtó, gyökere nagyon mélyre hatol, és fellazítja a talajt. A lucernát 2-3 év után beszántjuk.

[1] Bócsó R.– Juhász A. 2010.

[2] A táblázat Bócsó R.– Juhász A. ’Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és magfogási praktikái.’ (2010) című írása alapján készült.

(Részlet a Beszélgetések az önellátásról című kiadványunk 1. kötetéből)

– Folytatjuk –

Ha civil 1% – Gondoljon az Öko-völgyre!

Adóbevalláskor ajánlja személyi jövedelemadójának 1%-át az Öko-völgy Alapítványnak!

Adószámunk: 18786435-1-14

1%

Alapítványunk 2008 óta segíti Krisna-völgy környezettudatos törekvéseit. Évente több tízezer emberrel ismertetjük meg az önellátó életmód elemeit, a kapcsolódó tapasztalatokat. Legyen ebben Ön is partnerünk! Kérjük, ne hagyja elveszni adójának 1%-át! Számítunk Önre!

 

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink

Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Véges rendszerben végtelen növekedést csak az őrültek és egyes közgazdászok képzelnek el."
Kenneth E. Boulding (filozófus, közgazdász)