Biokertészet Krisna-völgyben – 4. rész

Folytatjuk a Krisna-völgyi biokertészet bemutatásáról szóló népszerű sorozatunkat. Ebben a részben a sikeres vetéshez kapcsolódó teendőket (talaj-előkészítés, magszalag készítése, magok beáztatása, palántázás, stb.) érintjük. Így jövő tavaszig jól felkészülhetünk a biokertészkedésre.

[Kun András] Mekkora a tárolható zöldségek aránya?

[Pöcze Vilmos] A tárolható nagyjából a terület kétharmadát teszi ki. Amikor ezt mondom, akkor ide számítom azokat a zöldségeket is, amiket frissen is fogyasztunk, de megtartunk belőle eltevésre is. Ilyen például a zöldborsó és a zöldbab.

Kisebbik zöldségesünk mérete az üvegházakkal együtt nem éri el a 2500 négyzetmétert. Ezen a kis területen nagy diverzitással dolgozunk és váltott kultúrákkal. Itt előállítjuk a friss fogyasztásúak nagy részét, kivéve a kabakosokat, mert azok eléggé helyigényesek. A kabakosok (tökfélék) között van friss fogyasztású is, mint a cukkini, uborka és a főzőtök, és van tárolható is, mint a sütőtök.

Házi kertben bátran próbálkozzunk a ritkább zöldségnövények termesztésével is. Egyéves kultúráról van szó, vagyis nincs jelentős kockázata, ha nem sikerül a kísérlet. Mi például most vizsgáljuk az édesburgonya (Ipomoea batatas) használhatóságát, ami szép virágú kúszó dísznövény is, ősszel pedig betakaríthatjuk a földben termő édeskés-lisztes gumóit. Érdemes vetni ligetszépét (kétéves Oenothera fajok), mert az első éves növények gyökerei – ősszel vagy kora tavasszal felszedve – a feketegyökérrel azonos módon használhatók. Bevált nálunk a kövér porcsin kultúrváltozata (amit mi török salátának nevezünk, Portulaca oleracea cv. sativa), nyáron nagyon jó ízű, hűsítő hatású zöldsalátát lehet készíteni belőle. Óriási a választék a még kipróbálható fajokból.

 

Magszalag készítése

Visnyeszéplaki barátaimtól tanultam a magszalag készítését. Ezzel a módszerrel takarékoskodhatunk a maggal, és takarékoskodhatunk az időnkkel is.

Télen, amikor leginkább ráérünk, összeülhet a család magszalagot készíteni. Szükséges hozzá egy papírcsík, némi csiriz (lisztből és vízből készült ragasztó), egy hosszú vonalzó, vagy pálca, és a vetőmag.

A vonalzó mellé fektetjük a papírcsíkot, és a kívánt tőtávolságra egy-egy csirizcseppet pöttyentünk. Utána a magvakat egyesével a csirizbe nyomkodjuk. Ha megszáradt a csiriz, akkor a kész magszalagot óvatosan feltekerjük vagy hajtogatjuk.

Kipróbáltuk, és nálunk egy 10 méter hosszú magcsík 20 perc alatt készült el. Amikor vetésre kerül a sor, akkor a vetőbarázdába – néhány cm mélyre – fektetjük a magszalagot, betakarjuk földdel és beöntözzük. A papír a nedves földben néhány nap alatt szétmállik, és a csíranövények akadálytalanul növekedésnek indulhatnak. [Kósa Antal]

 

[K.A.] A vetést idejét milyen rend szerint választjátok ki? Milyen módon történik a palántanevelés Krisna-völgyben?

[P.V.] A vetésnél, kiültetésnél, talajmunkáknál és betakarításnál egyaránt a holdnaptár ajánlásait vesszük figyelembe. A biodinamikusok által szerkesztett, és évente kiadott holdnaptárat használjuk, és a tapasztalataink nagyon jók vele.[1] A holdnaptár ajánlásai mellett az időjárási tényezőket vesszük még figyelembe.

A magvakat szabadföldi- és palántázáshoz való vetés előtt egyaránt áztatni szoktuk, illetve a több éve tárolt magokból próbavetést végzünk a csíraképesség megállapítására.

Palántaneveléshez érett, szitált komposztba vetjük el a magvakat. Érdemes a vetőközegbe egyharmad-, vagy ha tömörebb, akkor fele részben homokot is keverni. A vetés helye nálunk fűtött mélyágy, de ugyanígy lehet fűtött fóliába vagy üvegházba, vagy akár a szoba ablakában, egy ládában is palántát nevelni. Mintegy 6-8 hetes nevelés után ültetjük ki a palántákat. A paradicsomot 4 leveles, a paprikát 4-6 leveles korban ültetjük ki. A növények többségét egyszer tűzdeljük,[2] a tököt és az uborkát kettesével vetjük cserépbe, és tűzdelés nélkül neveljük. Újabban bevált nálunk, hogy a metélőpetrezselymet is palántázzuk, így sokkal egészségesebb, dúsabb petrezselyemzöldet lehet előállítani.

A palánták kiültetésekor nagyon fontos a megfelelő indítás, illetve a begyökerezés feltételeinek a megteremtése. Ezért – ha később nem is történik – ilyenkor mindenképpen érdemes egy csalánleves beöntözést adni. Ez – nitrogéntartalmánál fogva – megfelelő indítást jelent a fiatal növényeknek.

Az üvegházi palántanevelésnél gyakran fellépnek a palántadőlést okozó gombák. Megelőzésként szóba jöhet a közeg fertőtlenítése (házi méretekben a sütőben rövid ideig 80 fok körül tartva sterilizálható a magvetésre szánt komposzt, de ez a talajéletre káros hatással is bír), majd igyekezzünk keveset öntözni. Úgy öntözzünk, hogy a növényekre lehetőleg ne kerüljön víz (ha cserépbe, tejfölös pohárba vetettünk, akkor alulról szívassuk fel a talajt vízzel). A palántadőlést okozó gombák ellen a csalán és fokhagymalé használható, de jól bevált a mezei zsurló főzete is. Ha erős a fertőzés, akkor használhatunk Bordói levet (rézgálic és mésztej). Enyhe fertőzés esetén ajánlják még a vékony rétegben a föld felszínére szitált fahamut is. Ha ezt használjuk, akkor figyelnünk kell arra, hogy lúgosítja a talajt, és ezt nem minden csíranövény viseli el.

 

Magvak áztatása vetés előtt
Krisna-völgyben a kertészek vetés előtt langyos gyógyfű-teában, tejben vagy savóban áztatják a magokat. Az áztatás segíti a csírázást, egyúttal megelőző növényvédelem is, mert pusztítja a maghéj felszínén lévő káros mikroorganizmusokat.

A főzet készítéséhez a következő gyógynövényeket használják: cickafark, kamilla, kakukkfű, körömvirág, fekete nadálytő, macskagyökér, tölgyfakéreg, csalán.

Egy jól bevált Krisna-völgyi recept:

A következő növényeket egyforma mennyiségben keverjük össze szárazon: körömvirág, macskagyökér, tölgyfakéreg, cickafark, csalán. Forraljunk fel 1 liter vizet, majd rakjunk hozzá a keverékből 1 evőkanállal. Zárjuk le a lángot és hagyjuk állni 10 percig. Ezután szűrjük le, majd a még langyos teába áztassuk be a vetésre szánt magot. Apró magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat 1-2 napon át kell áztatni.

Ezzel az áztató teával a csírázás 1-3 héttel megrövidíthető, valamint a növények is ellenállóbbak lesznek.

A tökféléket (tök, uborka, dinnye) a legjobb tejben, a babféléket pedig tejsavóban áztatni. [P.V.]

[1] Az adott évre érvényes verziót minden évben kiadja a Biodinamikus Közhasznú Egyesület, 1061 Budapest, Anker köz 2-4.

[2] A fiatal növénykék szikleveles- vagy néhány lombleveles korban történő szétültetése palántanevelés céljából.

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Ősszel induló tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Mérgezett Föld “Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Egy törékeny bioszférában az emberiség sorsa attól függ, hogy képesek leszünk-e megvalósítani a korlátozott fogyasztás és a nem-anyagi gyarapodás etikáját, a legmélyebben értelmezett önkorlátozást."
Alan Durning, a World Watch Institute vezető kutatója