Biokertészet Krisna-völgyben – 4. rész

Folytatjuk a Krisna-völgyi biokertészet bemutatásáról szóló népszerű sorozatunkat. Ebben a részben a sikeres vetéshez kapcsolódó teendőket (talaj-előkészítés, magszalag készítése, magok beáztatása, palántázás, stb.) érintjük. Így jövő tavaszig jól felkészülhetünk a biokertészkedésre.

[Kun András] Mekkora a tárolható zöldségek aránya?

[Pöcze Vilmos] A tárolható nagyjából a terület kétharmadát teszi ki. Amikor ezt mondom, akkor ide számítom azokat a zöldségeket is, amiket frissen is fogyasztunk, de megtartunk belőle eltevésre is. Ilyen például a zöldborsó és a zöldbab.

Kisebbik zöldségesünk mérete az üvegházakkal együtt nem éri el a 2500 négyzetmétert. Ezen a kis területen nagy diverzitással dolgozunk és váltott kultúrákkal. Itt előállítjuk a friss fogyasztásúak nagy részét, kivéve a kabakosokat, mert azok eléggé helyigényesek. A kabakosok (tökfélék) között van friss fogyasztású is, mint a cukkini, uborka és a főzőtök, és van tárolható is, mint a sütőtök.

Házi kertben bátran próbálkozzunk a ritkább zöldségnövények termesztésével is. Egyéves kultúráról van szó, vagyis nincs jelentős kockázata, ha nem sikerül a kísérlet. Mi például most vizsgáljuk az édesburgonya (Ipomoea batatas) használhatóságát, ami szép virágú kúszó dísznövény is, ősszel pedig betakaríthatjuk a földben termő édeskés-lisztes gumóit. Érdemes vetni ligetszépét (kétéves Oenothera fajok), mert az első éves növények gyökerei – ősszel vagy kora tavasszal felszedve – a feketegyökérrel azonos módon használhatók. Bevált nálunk a kövér porcsin kultúrváltozata (amit mi török salátának nevezünk, Portulaca oleracea cv. sativa), nyáron nagyon jó ízű, hűsítő hatású zöldsalátát lehet készíteni belőle. Óriási a választék a még kipróbálható fajokból.

 

Magszalag készítése

Visnyeszéplaki barátaimtól tanultam a magszalag készítését. Ezzel a módszerrel takarékoskodhatunk a maggal, és takarékoskodhatunk az időnkkel is.

Télen, amikor leginkább ráérünk, összeülhet a család magszalagot készíteni. Szükséges hozzá egy papírcsík, némi csiriz (lisztből és vízből készült ragasztó), egy hosszú vonalzó, vagy pálca, és a vetőmag.

A vonalzó mellé fektetjük a papírcsíkot, és a kívánt tőtávolságra egy-egy csirizcseppet pöttyentünk. Utána a magvakat egyesével a csirizbe nyomkodjuk. Ha megszáradt a csiriz, akkor a kész magszalagot óvatosan feltekerjük vagy hajtogatjuk.

Kipróbáltuk, és nálunk egy 10 méter hosszú magcsík 20 perc alatt készült el. Amikor vetésre kerül a sor, akkor a vetőbarázdába – néhány cm mélyre – fektetjük a magszalagot, betakarjuk földdel és beöntözzük. A papír a nedves földben néhány nap alatt szétmállik, és a csíranövények akadálytalanul növekedésnek indulhatnak. [Kósa Antal]

 

[K.A.] A vetést idejét milyen rend szerint választjátok ki? Milyen módon történik a palántanevelés Krisna-völgyben?

[P.V.] A vetésnél, kiültetésnél, talajmunkáknál és betakarításnál egyaránt a holdnaptár ajánlásait vesszük figyelembe. A biodinamikusok által szerkesztett, és évente kiadott holdnaptárat használjuk, és a tapasztalataink nagyon jók vele.[1] A holdnaptár ajánlásai mellett az időjárási tényezőket vesszük még figyelembe.

A magvakat szabadföldi- és palántázáshoz való vetés előtt egyaránt áztatni szoktuk, illetve a több éve tárolt magokból próbavetést végzünk a csíraképesség megállapítására.

Palántaneveléshez érett, szitált komposztba vetjük el a magvakat. Érdemes a vetőközegbe egyharmad-, vagy ha tömörebb, akkor fele részben homokot is keverni. A vetés helye nálunk fűtött mélyágy, de ugyanígy lehet fűtött fóliába vagy üvegházba, vagy akár a szoba ablakában, egy ládában is palántát nevelni. Mintegy 6-8 hetes nevelés után ültetjük ki a palántákat. A paradicsomot 4 leveles, a paprikát 4-6 leveles korban ültetjük ki. A növények többségét egyszer tűzdeljük,[2] a tököt és az uborkát kettesével vetjük cserépbe, és tűzdelés nélkül neveljük. Újabban bevált nálunk, hogy a metélőpetrezselymet is palántázzuk, így sokkal egészségesebb, dúsabb petrezselyemzöldet lehet előállítani.

A palánták kiültetésekor nagyon fontos a megfelelő indítás, illetve a begyökerezés feltételeinek a megteremtése. Ezért – ha később nem is történik – ilyenkor mindenképpen érdemes egy csalánleves beöntözést adni. Ez – nitrogéntartalmánál fogva – megfelelő indítást jelent a fiatal növényeknek.

Az üvegházi palántanevelésnél gyakran fellépnek a palántadőlést okozó gombák. Megelőzésként szóba jöhet a közeg fertőtlenítése (házi méretekben a sütőben rövid ideig 80 fok körül tartva sterilizálható a magvetésre szánt komposzt, de ez a talajéletre káros hatással is bír), majd igyekezzünk keveset öntözni. Úgy öntözzünk, hogy a növényekre lehetőleg ne kerüljön víz (ha cserépbe, tejfölös pohárba vetettünk, akkor alulról szívassuk fel a talajt vízzel). A palántadőlést okozó gombák ellen a csalán és fokhagymalé használható, de jól bevált a mezei zsurló főzete is. Ha erős a fertőzés, akkor használhatunk Bordói levet (rézgálic és mésztej). Enyhe fertőzés esetén ajánlják még a vékony rétegben a föld felszínére szitált fahamut is. Ha ezt használjuk, akkor figyelnünk kell arra, hogy lúgosítja a talajt, és ezt nem minden csíranövény viseli el.

 

Magvak áztatása vetés előtt
Krisna-völgyben a kertészek vetés előtt langyos gyógyfű-teában, tejben vagy savóban áztatják a magokat. Az áztatás segíti a csírázást, egyúttal megelőző növényvédelem is, mert pusztítja a maghéj felszínén lévő káros mikroorganizmusokat.

A főzet készítéséhez a következő gyógynövényeket használják: cickafark, kamilla, kakukkfű, körömvirág, fekete nadálytő, macskagyökér, tölgyfakéreg, csalán.

Egy jól bevált Krisna-völgyi recept:

A következő növényeket egyforma mennyiségben keverjük össze szárazon: körömvirág, macskagyökér, tölgyfakéreg, cickafark, csalán. Forraljunk fel 1 liter vizet, majd rakjunk hozzá a keverékből 1 evőkanállal. Zárjuk le a lángot és hagyjuk állni 10 percig. Ezután szűrjük le, majd a még langyos teába áztassuk be a vetésre szánt magot. Apró magokat 3-4 órán át, nagyobb magokat 1-2 napon át kell áztatni.

Ezzel az áztató teával a csírázás 1-3 héttel megrövidíthető, valamint a növények is ellenállóbbak lesznek.

A tökféléket (tök, uborka, dinnye) a legjobb tejben, a babféléket pedig tejsavóban áztatni. [P.V.]

[1] Az adott évre érvényes verziót minden évben kiadja a Biodinamikus Közhasznú Egyesület, 1061 Budapest, Anker köz 2-4.

[2] A fiatal növénykék szikleveles- vagy néhány lombleveles korban történő szétültetése palántanevelés céljából.

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

Tanfolyamaink
Ősszel induló tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Önfenntartó ruházat – 2. rész Kertészeti innovációink

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Ha csak egy ember álmodik, az csak egy álom, ha sokan álmodnak együtt, az egy új valóság kezdete."
Hundertwasser