Létkérdéssé vált Magyarországon a klímaváltozás miatti fenyegető szárazságra való felkészülés, ám erre a döntéshozók fittyet hánynak – kongatták meg a vészharangot a téma kutatói. A szárazodás miatt megsüllyedő utak, leszakadó vasúti töltések vagy megrepedő gátak legalább olyan súllyal kerültek szóba Kecskeméten a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Aszály és szárazodás Magyarországon című konferencián, mint a […]
A biológiai sokféleségre leselkedő veszélyek a laikusok számára nehezen átláthatók. A média feladata is lenne, hogy az emberekben jobban tudatosuljon a természetben végbemenő drámai folyamatok jelentősége.
Egyre környezettudatosabban utazunk és előnyben részesítjük a környezetbarát megoldásokat a hagyományosakkal szemben – derül ki a Samsung európai felméréséből, amely a mai utazók azon igényeire fókuszált, amelyeket – többek között – választott szállodájuk irányában támasztanak.
Az idei évben, a vészharangok megkondulása ellenére az északi sark körüli jégborítottság jóval felmúlta a 2007-es és 2008-as nyári, minden korábbi negatív rekordot megdöntő minimumot. Az ősz folyamán sok szó esett arról, hogy nagyon lassan halad a jégtakaró növekedési üteme.
A finnek követendő célkitűzése, hogy 2050-re 80%-kal csökkentsék a légkörbe juttatott üvegházgáz mennyiségét. Nullára kell csökkenteni a finn energiaszolgáltatók és az egész közúti közlekedés CO2-kibocsátását. Ez csupán része a helsinki kormányzat tervének, aminek lényege: 80%-kal csökkenteni kell a légkörbe jutó üvegházgáz mennyiségét 2050-re.
Környezetvédő civil szervezetek vizsgálatai szerint a műanyag cipők, szandálok, papucsok és más lábbelik jelentős mennyiségű egészségkárosító anyagot tartalmaznak. A felmérés szerint a cipők használata a bennük lévő vegyületek miatt hosszú távon egészségügyi kockázatot jelent.
Magyarországon 100 évből 28 aszályos, a kalászosoknál az ebből adódó bevételkiesések 25%-kal nőttek az elmúlt évben. Aszály elleni stratégiát sürgetnek a hazai tudósok, úgy vélik, az Országgyűlésnek mielőbb határozatot kellene hoznia az aszály káros hatásait megelőző, a védekezést elősegítő program kidolgozására.
Módot kell találni arra, hogy 2050-re nagymértékben csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok mennyisége a levegőben, ésszerűen szabályozni kell az energiafelhasználást, megőrizni természeti környezetünket, és megelőzni a károkat! Mindezt pedig tegye tudatosan egy új szemléletű társadalom – fogalmazta meg a legfontosabb feladatokat Láng István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke.
A brit kormány fő tudományos tanácsadója szerint 2030-ra az egész bolygót fenyegető krízishelyzet alakulhat ki, mivel akkorra komoly gondok alakulhatnak ki az ivóvíz-, élelmiszer-, és energiaellátást tekintve.
A Kairosz Kiadónál a közelmúltban jelent meg újra Molnár Géza fontos és mély könyve a környezet állapotáról. A szerző általános üzenete: az ember a természetből kiszakadva tönkretette a környezetét, és elárulta Teremtőjét.