A klímaváltozás és az ezzel járó tengerszint emelkedés miatt egyre nagyobb gondban van az igen mély fekvésű Salamon-szigetcsoport. Az alig fél millió lakosú trópusi szigetállamban nehézségek vannak már most a mezőgazdasággal és egyre nagyobb partrészek kerülnek víz alá.

A világon egyedülálló módon készpénzzel kívánja jutalmazni egészségesen élő és a környezetet kevéssé szennyező lakóit egy aprócska csendes-óceáni sziget önkormányzata – és ezzel talán egész világnak példát mutathat.

A mezőgazdasági haszonnövények genetikai sokféleségének háromnegyede már elveszett a múlt században, és a klímaváltozás következtében a kultúrnövények vadon növő rokonai is veszélybe kerülhetnek, veszélyeztetve az élelmiszerbiztonságot – figyelmeztet az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) legújabb jelentésében.

Az Index hírportál értékes összegzést jelentetett meg arról, hogy az emberiség milyen tempóban éli fel környezete erőforrásait, ami – ne feledjük – egyidejűleg saját életfeltételeinek ugyanilyen mértékű romlását is jelenti.

Felélesztenék Peruban az inkák teraszos földművelési módszerét a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében.

Sokfelé olvashatunk eltűnt állatfajokról, kihalt növényekről. De mindig kézzelfoghatóbb, és talán megdöbbentőbb, amikor a leírásokban még létezőként írják le ezeket a kortárs megfigyelők. Különösen így van, ha a beszámolók nem túl régiek, a mára kihalt fajok akkor még gyakoriak voltak.

Egyre nagyobb fejtörést okoz a világ országai számára a klímaváltozás, a fenntarthatatlan fejlődésből eredő nagyfokú környezetterhelés. Éppen ezért évről-évre több kormányzat dönt úgy, hogy új típusú politikát folytatva szem előtt tartja a környezetvédelmet, és az ökoszisztéma védelmét.

Az emberiség az idei évre vonatkozóan némileg kevesebb, mint kilenc hónap alatt feléli a teljes évre rendelkezésre álló ökológiai erőforrások és szolgáltatások „költségvetését”, a kaliforniai székhelyű, kutató szervezet, a Global Footprint Network (GFN) kutatásai alapján.