Egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye szerint az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb globális egészségügyi veszélyt a XXI. században. Az állásfoglalás egy londoni konferencián született.
Egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye szerint az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb globális egészségügyi veszélyt a XXI. században. Az állásfoglalás egy londoni konferencián született.
A bennszülött népek tudása hatásos fegyvernek bizonyulhat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Beszámoló egy nemzetközi konferenciáról
Több mint 1700 éghajlatvédelmi szakértő egybehangzó véleménye a legvalószínűbb kockázatokról
Hogyha valaki egyszerre törekszik igényes és egyúttal fenntartható életre, akkor falun kicsit könnyebb a dolga. Az alapszükségletek előteremtéséhez itt természetesebb módszerek kínálkoznak.
Az emberi kultúra régi emlékeiben kutatva azt találjuk, hogy a különféle célokat szolgáló épületek alakját, elrendezését, sőt a bennük használt építészeti formákat, mintákat, alakzatokat és színeket is gondosan lefektetett térrendező elvek alapján határozták meg. Ez a hagyomány a kínai és az indiai kultúrában maradt fenn a legrendszerezettebb formában.
Charles Darwin 1836 júliusában néhány hetet töltött Szent Ilona szigetén. Terepi kutatásai során kimutatta, hogy a kopár szigetet néhány száz évvel korábban jórészt erdő borította. Kiderült, hogy a pusztulás oka a mértéktelen erdőirtás és állattartás.
Miközben Magyarországon fokozatosan leépítik a növényi génbank intézményeket, Norvégia már a klímaváltozás és egyéb katasztrófák veszélyével számol. A nemrég elkészült földrengés- és atombiztos magtár már most 250 ezer mintát őriz a Spitzbergák gyomrában. A magkészlet feltöltéséhez minden ország hozzájárulhat. Forrás: greenfo
A túlközpontosított árutermelés, amely a profitot tartja elsődlegesnek, komoly gazdasági kockázatot rejt. A római korból származó példa szerint az összeomlás hatása a centralizált gazdálkodás következtében mindenhová eljut, mindenkit érint.
Interjú Hetesi Zsolttal 2009. január 29-én az MTV Záróra című műsorában az erőforrások kifogyásáról, a túlfogyasztásról, a küszöbönálló válságokról és gazdaságkor emberének viselkedéséről.
A sumér birodalom, Babilon és Róma bukása egyaránt nagymértékben összefügg a meggondolatlanul alkalmazott gazdálkodási módszerekkel. A régi és jelenkori példák azt mutatják, hogy korántsem mindegy, hogy egy kultúra miképpen használja környezetének erőforrásait.