Ha földközi-tengeri nyaralásunkból visszatérve fel akarjuk idézni a néhány száz kilométerre lévő táj megkapó mediterrán hangulatát, a kezünkben a lehetőség. A fajgazdag Pinus nemzetség csak néhány faját alkalmazzuk Magyarországon jelenleg, pedig az alább bemutatott fenyők (fiatalkori fagyvédelem mellett) bátran telepíthetőek lennének. Érdemes megismernünk őket, kísérletezni velük!
Indiában tudják, mi a kánikula! Az Ayurveda, a legősibb orvostudomány hasznos tippekkel segít „túlélni” a hőséget. Indiában mindenki ismeri, hogy mely növényeknek van hűtő és fűtő hatása a szervezetre. Ez az indiai konyhaművészet alapja. Úgy néz ki, eljött az ideje eltanulni nekünk is az indiaiaktól ezt a hasznos tudományt.
Örömmel tudatjuk honlapunk olvasóival, hogy a Krisna-völgyi Srí Prahláda Általános Iskola – mely 2009 óta az ökoiskola cím birtokosa – a Pont(v)elem elnevezésű használt elemgyűjtő versenyben 4. helyezést ért el!
Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részeiben a jegenyefenyőkről, az észak-amerikai ciprusokról, valamint az óvilági tölgyekről esett szó, a mostani cikkében pedig folytatja az ikertűs fenyőkről megkezdett írását.
A környezetvédelem református és Krisna-tudatos szemszögből. TV-műsor (55 perc 24 mp) Megtekinthető ide kattintva: ozonenetwork.hu
A Krisna-völgyi Srí Prahláda Általános Iskola a korábbi évek nagy sikert aratott rajzpályázataihoz hasonlóan idén is pályázatot hirdet általános iskolás gyermekeknek. A mostani országos pályázatukkal időutazásra invitálnak minden általános iskolást a válságból a valóságba. Az a feladat, hogy a gyermekek képzeljék el azt a helyzetet, amikor teljesen elfogy a Föld kőolaj- és a földgázkészlete… A […]
Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részeiben a jegenyefenyőkről, az észak-amerikai ciprusokról, valamint az óvilági tölgyekről esett szó, a mostani írásban pedig az amerikai ikertűs fenyőkről olvashatnak az érdeklődők.
Nálunk otthon két cserépkályha látja el a fűtési szolgálatot, és itt, Somogyvámoson a cserépkályhák amúgy is eléggé elterjedtek. Krisna-völgyben például szinte minden házban azzal fűtenek. Ezért nagyot néztem, amikor szomszédasszonyoméknál megpillantottam egy gyönyörűséges téglakályhát. Még sosem láttam hasonlót. Azonnal kikérdeztem a háziasszonyt a téglakályha „rejtelemről”.
Az előzőekben („A cserépkályha átrakás titkai – első és második rész”) beszámoltam arról, hogy a mesterek miként bontották le a kályhát, illetve bemutattam az újra-építéshez felhasznált anyagokat és eszközöket. Most következik talán a legizgalmasabb fázis, a voltaképpeni újra építés…
Idén Visnyeszéplak ökofalu és az Ópusztaszer környéki tanyavilág élőfalu-kezdeményezés képviselői is részt vettek a Krisna-völgyi aratófesztiválon. A társ-ökofalvakat elsősorban az ökrös géphasználat vonzotta, ezért a kézi kaszák mellett a tábla egy részén munkába álltak az ökrök és az ökrészek is.