Fedezzük fel a lóbabot!

lobabKolumbusz első amerikai útja előtt ez az ősi kisázsiai származású kultúrnövényünk volt „a bab”. A rómaiak terjesztették el egész Európában, ahol a középkorra az egyeduralkodó hüvelyes termény a lóbab lett. Eredetileg a babon csak a lóbabot értették, később vált szét a közönséges bab (Phaseolus) és a lóbab (Vicia) elnevezés. Egyes vidékeken ma is termesztik, de nálunk szinte teljesen eltűnt a kertekből, pedig ízletes magjai sokféleképpen elkészíthetők, zölden kifejtve, hüvelyesen, vagy szárazbabként is fogyaszthatók.

 

A lóbab (Vicia faba) egyéves kultúrnövény, amelynek a mag mérete és színe alapján számos változata különböztethető meg (nagy, közepes- és kisszemű, fehér, zöld, és vörös színű).
Egyenes, akár 80 cm magasra megnövő szára elágazás nélküli, esetleg a felső harmadában ágazik csak el igen rövid oldalhajtásokra. Ritkán az is előfordulhat, hogy közvetlenül a talajfelszín felett villásan elágazik. Gyökere gyors növekedésű és mélyre hatoló. Dúsan elágazó és hasonlóan hosszú oldalgyökereivel mintegy 1 négyzetméteres területet hálóz be.

 

lobab noveny

A lóbab magasra növő szárai májusra gazdagon berakódnak virágokkal

 

A levelek hónaljában rövid, 2-5 virágból álló fürtvirágzat fejlődik. A virágok nagyok, piszkosfehér színűek, fekete foltosak. Vastag, rövid hüvelytermésében 1-5 mag található.
A zöld hüvely belül szivacsos állományú, zsenge állapotban húsos, zöldbabként a fiatal magokkal együtt fogyasztható. Az érés során a hüvelyek bőrszerűvé válnak, megkeményednek, később felrepednek és a mag kihullik belőlük. A magok sima, fényes felületűek, méretük 25-35 x 8-12 mm. Alakjuk erősen lapított ellipszis, középen kissé homorú hajlattal.

 

viragok kozelrol

A virágok fekete foltjai vonzó jelzést adnak a megporzóknak

 

A lóbab közepes vagy annál valamivel alacsonyabb hőigényű növény. Magjai 4-6 °C-on már csírázásnak indulnak, későbbi fejlődéséhez is elegendő 15-20 °C. A nagy meleget is viszonylag jól tűri. A fiatal növények a tavaszi, rövid ideig tartó 4-5 °C-os fagyokat károsodás nélkül átvészelik. (A mediterrán területeken télen is termeszthető.)
Vízigényes faj, csírázáskor és a virágzás, terméskötés idején igényli a legtöbb vizet. Hosszan tartó szárazságban kevesebb és kisebb magot érlel. Csapadékszegény területeken öntözéssel termeszthetjük biztonságosan.

Termesztése
Korai vetése miatt alapos őszi talajmunkát igényel. A szervestrágyát nagyon meghálálja. Általában helyrevetéssel szaporítjuk, minél korábban vetjük, annál nagyobb mennyiségű termésre számíthatunk. A borsóval és a mákkal együtt a legkorábban vethető növényünk. Január végétől hozzákezdhetünk a vetéshez, de legkésőbb március közepéig kerüljön a földbe a mag. Optimális vetési mélysége 6-8 cm, ha sekélyebben vetjük, akkor később a felmagasodó növények kidőlhetnek.

 

kertvarazsmagazin_hu

A lóbabból csodás ízű és kiadós fejtettbableves, vagy főzelék készíthető (kép: kertvarazsmagazin.hu)

 

Tenyészterülete a felhasználástól függ. Zöldhüvelyes termesztésekor a sortávolság 40-50 cm legyen, ezen belül az egyes tövek egymástól 10-15 cm-re kerüljenek. Érett, kemény magjáért termesztve a sortávolságot 25-35 cm-re csökkenthetjük. A vetés után 10-14 nap múlva várható a kelés.
Az évközi ápolási munkák közül nagyon fontos a folyamatos gyomtalanító és talajlazító kapálás. Virágzás és magkötés idején lehetőleg öntözzük.

Zölden addig szedjük, amíg a magok nem keményedtek meg, még tejesek. A zsenge mag a zöldborsóhoz vagy a zöldbabhoz hasonlóan tartható el: hűtőszekrényben egy-két hétig, hűtés nélkül azonban csak napokig. Az érett, kemény magokat a hüvelyek felnyílása, vagyis elszóródásuk előtt takarítsuk be. Augusztus elejére a levelek zöme már lehullik és a hüvelyek megfeketednek. Szedése után a magokat fejtsük ki a hüvelyekből és vékonyan kiterítve, szellős helyen szárítsuk meg.

Felhasználása
Fehérjében és keményítőben gazdag magvai kiváló takarmányt és emberi táplálékot adnak. Nyugat-Európában és a Földközi-tenger menti országokban zöld hüvelyű állapotban is igen népszerű. A kifejlett, zsenge babszemekből kiváló fejtett bableves, saláta, püré, főzelék készíthető. Zölden vitaminokban és ásványi sókban gazdag. Érett magjából szárazbab főzeléket készíthetünk. Régebben lisztet is őröltek belőle.

 

foodandwine_hu

(Kép: foodandwine.hu)

 

A száraz magban sok a fehérje, de nukleinsavak, zsírsavak is vannak benne. Az őszi zöldségfélék jó előveteménye, mert nitrogénben gazdagabbá teszi a talajt. Nagy zöldtömege miatt zöldtrágyanövényként is kiváló.

A cikkben szereplő adatok fő forrásai:
terebess.hu
Stein, Siegfrid: Elfeledett kerti növények. Mérték Kiadó, 2006.

 

– Kun András –
Öko-völgy Alapítvány

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

Tanfolyamaink
Ősszel induló tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Önfenntartó ruházat – 2. rész Kertészeti innovációink

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"A kutatások szerint az emberek nem az anyagi jólétre vágynak, hanem emberi kapcsolatokban gazdag, boldog magánéletre."
Pataki György (Szent István Egyetem)