A tarlórépa a legrégebben termesztett zöldségeink közé tartozik, mely sokféleképpen elkészíthető, fogyasztható. Neve arra utal, hogy a gabonák lekerülése után a tarlóba vetették. Hajdani elterjedtségének oka, hogy termesztése rendkívül egyszerű, rövid tenyészideje miatt pedig elő-, és utóveteményként is szóba jöhet. Négy-hat héttel a vetés után már szedhető, fogyasztható.

Gyors növekedést azonban kellően hűvös és párás-csapadékos időszakban képes produkálni, ezért nálunk vagy februártól májusig, vagy augusztustól szeptemberig kell vetni. Korai vetés esetén május-júniusban, kései vetés esetén októbertől válik szedhetővé. Ha száraz-meleg az időjárás, csak lassan növekszik, a répák mustárolaj tartalma túl magas lesz, emiatt étrendi értékük csökken.

A tarlórépa magját művelési módtól függően 20-40 cm-es sortávolsággal vetjük 1,5-2 cm-es mélységbe. A növényeket 3-4 lombleveles korban 10-15 cm-re egyeljük. Kiválóan termeszthető kiemelt ágyban is.

Ilyen kiszerelésben találjuk meg a vetőmagboltokban

 

Akárcsak a többi keresztes virágú növényeket, káposztaféléket, ezt a fajt is rendkívüli módon kedvelik a földibolhák. Rövid idő alatt olyan mennyiségben szaporodhatnak fel, hogy el is pusztíthatják a veteményt. Ellenük a biokertben tökéletesen hatásos védekezési módszer nincs, ám sokkal kisebb lesz a számuk, ha 1.) a talajt vékonyan behintjük fahamuval, vagy 2.) mulcsozzuk a talajt, és 3) rendszeres öntözéssel nedvesen tartjuk a talaj felszínét. A három módszer közül önmagában a legjobban a nedvesen tartás működik (a földibolhák a száraz helyeket kedvelik), s ha ezt mulcsozással kombináljuk, az megfelelő eredményt ad.

A lapított-kerekded répák fiatalon, 4-7 cm-es átmérőjű korukban a legfinomabbak. A fagyokat is jól tűri, az őszi másodvetésből származó répát a tél folyamán is szedhetjük, vagy késő ősszel felszedve (levelüket néhány cm-es csonkra vágva) pincében is tárolhatjuk. A mi kertünkben az őszi vetés vált be, még december végén is szedtem a kertből tarlórépát (bírta volna tovább is a fagyokat, ám annyira ízlett a családnak, hogy közkívánatra mindet kiástam).

Téli ágyás tarlórépákkal

 

Nyersen is kiváló eledel, és a legkülönbözőbb módokon főzhető-süthető. Számomra a legmeglepőbb az volt, hogy a káposztához hasonlóan savanyítható is. Az érdeklődő olvasó fantáziadús elkészítési módokat talál a terebess.hu portálon. A tarlórépa-receptek ide kattintva olvashatók.

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

 

16 thoughts to “Fedezzük fel a tarlórépát!

  • imre

    latom ugyan azt hasznajak abogarak elen a hamut ,de ha vizben aztattva 200 l hordoba egy ket lapat istalo geneval locsolni a novenyeket igaz tul ne locsojuk mert errepednek

    Válasz
  • Kertész Ildikó

    Vajon tarlórépa magot ugyanolyan nehézkes beszerezni, mint cukorrépa magot? Esetleg vidéki gazdaboltokban keressem majd?

    Válasz
    • kunandras

      Kedves Ildikó!
      Az országban sokfelé láttam már a magját vetőmagboltokban. Némi keresés után minden bizonnyal beszerezhető. Ha nem jut dűlőre, válaszboríték küldése ellenében én is szívesen küldök Önnek kipróbálásra.
      Érdeklődését köszöni és üdvözletét küldi: András

      Válasz
      • Kertész Ildikó

        Kedves András!

        Nagyon köszönöm a gondos csomagolást! Én is kíváncsi vagyok, sikeresek lesznek-e a pitypangmagocskák azon a vidéken.

        Teljesen más téma: állatokat hogy veszik rá, hogy ne rágják le a gyümölcsfácskák kérgét? Most körültűzdeltük őket vesszőkkel, de esetleg van már mód a védelemre?

        Köszönettel:

        Ildikó

        Válasz
        • Kun András

          Kedves Ildikó!
          Nálunk a nyulak és az őzek ellen kell védeni a kis fák törzsét. Tökéletesen bevált erre a tüskés/tövises akác- vagy galagonya vessző. Lehet kapni a kertészeti boltokban, áruházakban műanyag törzsvédőket is. Ezek eléggé drágák, pár év alatt szétmállanak, és szennyezik a kertet.
          Léteznek kvarctartalmú törzsvédő szerek, amikkel le kell kenni a törzset. Áruk eléggé borsos.
          Szerintem a tüskés vessző-köteg a legjobb megoldás egy biokertben.
          Üdvözlettel:
          András

          Válasz
  • Timea

    Kedves András! A tarlórépa az egyenlő a takarmány répával? A férjem ilyen magot vásárolt a tarlórépás ötletem nyomán. Köszönöm ha tudna segiteni. Az van ráírva, hogy „Béta vöröshenger”. Ez számunkra is ehető? Teljesen kezdők vagyunk…

    Válasz
    • Kun András

      Kedves Tímea!
      A cikkben ismertetett tarlórépa (Brassica rapa) a káposztafélék rokona, míg az Önök által vásárolt takarmányrépa (Beta vulgaris) a céklával és mangolddal rokon növény. A takarmányrépa is alkalmas emberi fogyasztásra, de íze nem olyan jó, mint a tarlórépáé, ezért inkább takarmányozásra használják.
      Üdvözli: András

      Válasz
      • Tímea

        Nagyon köszönöm a gyors választ, akkor tovább keresgéljük a tarlórépát!

        Válasz
  • Pingback: Fedezzük fel a csicseriborsót!

  • Gábor

    Tisztelt András!
    A TAKARMÁNYRÉPA alkalmas e emberi fogyasztásra és milyen formában alaklmas elkésziteni?Tehát egészségre ártalmas lehet e?

    Válasz
    • kunandras

      Kedves Gábor!
      Ezt a kérdést már korábban is feltették – ld. a korábbi hozzászólást és a válaszomat. Most sem tudok többet, mint, amit a válaszban írtam. Röviden: ehető a takarmányrépa is, de nem sok gasztronómiai örömmel jár…
      Üdvözli: András

      Válasz
  • Molnárné Szabó Katalin

    Kedves András!
    Egy kis kiegészítést szeretnék tenni a kerek, kerék, vagy tarlórépához:
    Tarlórépa – más néven kerék vagy kerekrépa. Vasi faluban nőttem fel ott kerékrépának hívták és a belőle készült, citromos ízesítésű rétest, lepényt (főleg darált dióval)nagyon szerettük gyermekkoromban.

    Lapos a répateste vagy karó formájú, fehér, zöld, sárga, lila színezetű is lehet, zöld, szőrös levelei karéjosak.Második évben virágzik, tövén a szárvégeken ülő sárga virágokkal szép látvány, és magjait a következő évben elültethetjük. Kiskertünkben évente többször is termeszthetjük. Nagyon rövid idő alatt(k.b. 6 hét) sokat terem, és télen is fogyasztható, tárolható.(Nyáron ültetve erősebb a mustáros íze).
    Tudomásom szerint: A Földközi-tenger vidékéről származik. Nagyon régi kultúrnövény, sokáig népeledel volt.
    Főzelékként, rántva, nyers salátaként, savanyúságként, szárítva és retek helyett fogyaszthatjuk. A téli, kora tavaszi hiányidőszakban friss vitamin- és ásványi anyag forrás:2-3% fehérjét, 5,5-7,2% szénhidrátot, továbbá C-, A-, B1-, B2-, PP-vitamint, ezenkívül ásványi anyagokat (Ca, P, Fe), íz-, aromaanyagokat, mustárolajat (ez adja kissé csípős ízét). Főzelékként, rántva, nyers salátaként,(egyszerűen kenyérre is karikázhatjuk), savanyúságként, szárítva és retek helyett fogyaszthatjuk. Kímélő ételnek is kiváló. Levele is ehető.
    Tisztelettel: Molnárné Kata

    Válasz
  • Pingback: Tarlórépa | Háromkaptár

  • Bajor László Gyula

    Iszonyú finom rétes van belőle, nem lehet abbahagyni az evését.

    Válasz
  • Pingback: Tarló répa ropogós | PaleoVital

  • Frank Kondas

    Dear Sir Madam.Thank You for the most informative article about the Tarlorepa.Nemregen sikerult szereznem egy csipetnyi tarlorepa magot ami tavj nyaron vetettem el es joetvaggyal fogyaszottunk.Egy jo resze megmaradt,atveszelte az aranylag hideg telet on Vancouver Island In British Columbia Canada.A z attelelt repa kiviragzott es kb 50dkg magot hozott amit kb egy hettel ezelott mar el is vetettem az on leirasat hasznalva a termeszes modjat illetoen.Elore is koszonom a segitseget Tisztelettel. Frank.

    Válasz

Leave a comment to Kun András Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük