Aki eddig lemaradt Krisna-völgy elnökének társadalmi fenntarthatóságról szóló előadásairól, az most Gödöllőn, a Zöld Forgatagon bepótolhatja. Sölétormos Jenő több mint egy évtizede vezeti rendkívül sikeresen a somogyvámosi 150 fős ökofalu közösséget. Tevékenysége alatt Krisna-völgy az egyik legsikeresebb fenntartható faluvá és virágzó biogazdálkodássá alakult.
2 thoughts to “Hogyan szervezzünk fenntartható közösségeket?”
Magunk is belevágtunk, egy 10 ha-os terület megvételével, sajnálattal jöttünk rá, hogy nagyon elszórtan vannak hasonlóan gondolkodó, környezettudatosan élni vágyó(és ezért tenni is akaró) emberek, mi legalábbis még magunk vagunk, bár körülöttünk 100 ha-nyi parlagon heverő földek vannak. Elgondolkodom, ma hányan vannak akik termelnek, és egy termelőre hány szolgáltató, hány eltartandó fő jut? Csak nekem tűnik fel, hogy valami nem stimmel az arányokkal?
Kedves Magdolna!
Ez nagyon lelkesítő, 10 hektár az már komoly birodalom 🙂
Aztán én nem tudom, hogy a megélhetést ez már biztosíthatja-e manapság? Nagyon érdekelne, hogy az ország melyik részén vagytok, és milyen művelési ágban van a területetek?
Igazad van, a mai világ szerintem sem arról szól, hogy a terményért termelnek (inkább a támogatásokért), a fogyasztókhoz pedig általában lakóhelyüktől távoli áru jut el. Az EU-ban támogatják például a gabona termelést és az exportot is intervenciós támogatással segítik, de a termés jelentős részével nem tudnak mit kezdeni, próbálják kinyomni a Harmadik Világba…
Elszórtan tényleg vannak hozzád hasonló törekvésűek, hozzánk rendszeresen befutnak ilyen infók. Például az Ökologika levelezőlistánkon is vannak olyan emberek, akik hasonló dologban gondolkodnak mint te, vagy már bele is vágtak. Ha érdekel, szívesen felíratlak a levelezőlistára.
Sok sikert a „projektedhez”, és kérlek, figyeld programjainkat, hátha valamelyikkel mi is segítségedre lehetünk!
üdvözlettel,
Rév Szilvia
Öko-völgy Alapítvány