Időjáráscsinálók: húsfogyasztás és éghajlatváltozás

Habár a kutatások eredményei alapján egyértelmű, mégsem kap megfelelő publicitást az éghajlatváltozás és a húsfogyasztás összefüggése. A hústermelés ma a globális felmelegedés egyik legfőbb okozója. Az állattartó telepek évente több millió tonna szén-dioxidot és metánt termelnek. Ez a két legfőbb üvegházhatást kiváltó gáz (együttesen több mint 90%-át teszik ki például az USA üvegházhatású gáz kibocsátásának). Az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) éghajlatváltozással foglalkozó csoportjának kutatása szerint: „Az emberek által elfogyasztott állatok tenyésztése következtében termelődik az emberi tevékenységnek tulajdonítható szén-dioxid mennyiség 21%-a” (Physics World 2005. júliusi száma). Tény az is, hogy a húsevőket kiszolgáló mezőgazdasági állattartás több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az összes közlekedési eszköz együttvéve.
A kutatási eredmények szerint másfél hektár szántóföld terményein, ahol csupán egyetlen húsfogyasztó tápanyagszükséglete termelhető meg, 6 laktovegetáriánus tud megélni. Mivel az állattenyésztéshez hatalmas kiterjedésű legelőkre és termőföldekre van szükség, ma világszerte folyamatosan irtják az őserdőket. A húsállatok tenyésztése következtében például mára hatalmas pusztaságok alakultak ki a dél-amerikai esőerdők helyén. Közép-Amerika esőerdeinek területe pedig 25 év alatt több mint a háromnegyedével csökkent. A tudósok kiszámolták, hogy mindenki, aki áttér a tisztán vegetáriánus étrendre, évente fél hektár erdőt ment meg. Az ivóvízválság fenyegető rémét figyelembe véve pedig egyáltalán nem elhanyagolható az a tény, hogy a takarmánytermelés vízszükséglete miatt a húst is evő ember közvetve több mint tizenkétszer annyi vizet használ el, mint aki csak növényi táplálékot fogyaszt. [1]
Nem kell tehát különösebben bizonygatni: a húsevésen keresztül emberek milliói közvetlenül kapcsolódnak ahhoz a hústermelési ágazathoz, amely a globális felmelegedés egyik jelentős okozója. Gidon Eschel és Pamela Martin, a Chicagói Egyetem geofizikusai arra a megállapításra jutottak, hogy az étkezési szokások megváltoztatása, a húsfogyasztásról a vegetáriánus étrendre való áttérés többet ér a globális felmelegedéssel szembeni harcban, mintha a benzinpocsékoló autónkat üzemanyag-takarékos hibrid autóra cserélnénk. A globális felmelegedés, ahogyan azt Al Gore hatásosan bemutatja, valóban „kellemetlen igazság”, de eljött az ideje annak is, hogy a világ szembenézzen a ténnyel: a húsevés az egyik legsúlyosabb oka a világválságnak.

Kun András

[1] További fontos összefüggések a húsfogyasztás és az édesvízkészlet között:
http://www.origo.hu/tudomany/fold/20040825vegetarianussa.html