Kert az asztalon – A téli tervezésről és kerti munkákról

Aki gazdálkodásra adja a fejét, az hamar belátja, hogy átgondolt tervezés nélkül csak időpazarlás lesz a munkája. A tél nyugalma a legalkalmasabb az elmúlt év értékelésére, az eredmények feldolgozására, és az új esztendő megtervezésére. Miért van erre szükség? Miért nem elegendő a természet ritmusára és önrendező voltára hagyatkoznunk? Immár hagyományos téli írásunkban Pártha dász osztja meg tapasztalatait honlapunk olvasóival

Ha csak gyűjtögető életmódot folytatnák, vagy kellően nagy és meleg éghajlatú területünk lenne pusztán a természet ajándékainak elfogadására, akkor tervezés nélkül is boldogulnánk. Ez az elv – mármint a nem vetünk, csak aratunk – sajnos kevés helyen működik a világon.
Ha kis felületen, sokféle növényt, nagy terméshozammal szeretnénk betakarítani, akkor fontos teendőink akadnak így télvíz idején is.

Fontos feladatok  például:

– erőt adni a talajnak (trágyázás, komposzt kiszórása, takarás, pihentetés stb.)

– értékelni az elmúlt év termését, az új év igényeinek összegzéséhez

– átgondolni a vetésforgót (a kórokozók, kártevők és a talajuntság elkerülésére, illetve a tápanyag-gazdálkodás végett is)

– vetéstervet készíteni az igények ismeretében, amely figyelembe veszi a növénytársításokat, magfogásokat, szigeteléseket, a növények környezeti szükségleteit, az időbeni ütemezést, az elő-, fő- és utóveteményeket, a lehető leghosszabb talajborítást, netán téli veteményeket, stb.

– mindezek ismeretében át kell nézni a vetőmagkészletet, osztályozni a magokat, a hiányzókat beszerezni, netán magbörzéken csere-berélni. Ez utóbbi kiváló alkalmat kínál arra, hogy hasonló érdeklődésűekkel találkozzunk, megismerjük eredményeiket, tapasztalataikat, és kedvet kapjunk új fajták kipróbálásához, vagy meglévő növényeink sikeresebb termesztéséhez. (Bár a kertben a rossz eredmény is eredmény, tehát azokat az próbálkozásokat is számon tartjuk, amelyek kevésbé sikerültek, illetve mindig keressük a javítás lehetőségeit.)

– a fontosabb fajták vetőmagjai esetében érdemes csírázási próbát végezni (amely növényből jelentősebb mennyiséget kívánunk termeszteni, fontos látni, hogy magjaink milyen eréllyel indulnak az évnek, hogy ne legyen nagy a meglepetés a vetés után…)

Az elméleti készülődés mellett ilyenkor a gazda már élezi a szerszámokat, rendet tesz a műhelyben, válogatja a betelelt zöldséget és gyümölcsöt a kevesebb veszteségre törekedve.
Hogy ne csak a háta hasogasson a sok ülésben, felvágja a tűzifát, a gyümölcsösből és az erdőből pedig megszedi a következő téli tüzelőt.

Aztán ha végképp nem bír magával, akkor a vetésterv alapján megkezdi a palántanevelést, amely fajoknál ez szükséges (amelyeket nem helybevetéssel termesztünk a hosszabb tenyészidő vagy a tavaszi fagyérzékenység okán).

Fagymentes időben arra is rávetemedik, hogy nekilásson az almástermésűek (pl. alma, körte), vagy enyhe télen a szőlő metszésének. De az igazán szenvedelmes kertészek megszedik az oltóvesszőket, elvégzik a kézben oltásokat, meszelik, kaparják, ifjítják az idős fákat is.

Nagyanyám túltett mindezeken is – amikor már végképp el akarta űzni a telet, egyszerűen hóra vetette a mákot (melyet más növények esetében is megtehetünk, pl. sárgarépa, de több pázsitfűféle esetében is).

Mindenkinek izgalmas telelést kívánok!

– Pártha dász –
Krisna-völgy

Téli, tél végi tervezéssel kapcsolatos korábbi cikkeink, cikkgyűjteményeink a következő linkekre kattintva érhetők el:

Növénytársítások
A veteményes tervezése
Télutó a kertészetben_2014
Télutó a kertészetben_2013

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!