Környezetbarát szennyvízkezelés és –hasznosítás 6. Komposzt toalettek – A komposztálás

A komposztáló toalettek használata, működtetése megköveteli a komposztálás folyamatának alapszintű ismeretét. Mostani  írásunkban a következő kérdésekre keressük a választ: Miért jobbak a komposztáló toalettek? Hogyan használjuk őket? Mi történjék a tartalmukkal?

Komposzt-toalettek esetében az előző részben (amely a következő linkre kattintva érhető el: 5. rész) ismertetettől eltérő folyamatok zajlanak le, lényegében komposztálódás/humuszképződés történik a toalett tartályában, az árnyékszék gödrében.

A komposztálódáshoz szükséges anyagok

– Szerves nitrogén vegyületek, pl. karbamid (= emberi ürülék + vizelet)
– Növényi cellulóz, lignin (szénben gazdag természetes polimer vegyületek): ezek a szénláncok alkotják a humuszképződés molekuláris szerkezeti alapját, amelyekkel például a karbamid molekulák összekapcsolódhatnak.
– A humusz megkötéséhez ásványi eredetű anyagok, főként az alumino-szilikátokban gazdag agyagásványok (agyag) is szükségesek. Ezekre épülnek rá majd a humusz makromolekulák, létrehozva az agyag-humusz komplexeket. Az így stabilizálódott humuszanyagok teszik lehetővé a növények tápanyagfelvételét a talajban.

A komposztálódás feltételei

– A toalett tartalmához cellulóz, lignin tartalmú növényi anyagok (más néven alom) jelenléte/hozzáadása szükséges. A szén komponens hozzáadásával megváltoztatjuk a szén-nitrogén arányát és a komposztálás felé visszük el a folyamatot. A karbamid enzimes bomlása leáll, így elkerülhető a kellemetlen szagok keletkezése. Az alom sokféle anyag lehet: a faforgácstól és a fűrészportól kezdve a szelektíven gyűjtött papírhulladék, kartonpapír, iratmegsemmisítőből származó papírszalma egyaránt felhasználható. Természetesen, cellulóztartalmánál fogva a vécépapír is bedobható a toalettbe. (A komposztáló toalett kiváló lehetőséget biztosít az újrahasznosításra, vagyis egy „értéktelen” hulladék értékes komposzttá alakítására, így a keletkező anyagok visszatérhetnek a szén, nitrogén természetes körforgásba.) (VIGYÁZAT! Vegyi anyagot, festéket ne tartalmazzon a hozzáadott anyag.)

– A komposztálást (lebontási folyamatot) alapvetően mikroorganizmusok végzik. A komposztban – főleg kerti alkalmatosság esetében – természetesen megjelennek magasabb rendű élőlények (férgek, giliszták) is, de akár gerincesek (vakond) is megtelepedhetnek az árnyékszékekben.

– A komposztálódás egy hosszú ideig (2-3 év) tartó, átlagosan 64-70 C melegben zajló aerob (oxigén jelenlétében zajló) folyamat, mely képes elpusztítani a kórokozókat és élősködőket. A magas hőmérséklet elsősorban a komposzt belsejében érhető el, a gödör/tartály szélén zajló folyamat már nem tökéletes. Emiatt szükséges a késznek tűnő anyagot utókomposztálni, ami akár több évet is igénybe vehet, viszont csak így juthatunk teljes biztonsággal talajerő-utánpótlásra alkalmas komposzthoz. Ráadásul, mivel a folyamat során víz is keletkezik, a magas hőmérséklet fontos szerepet játszik abban, hogy ez a folyadék gőz formájában eltávozzon a rendszerből. Ennek elvezetésére szolgál a toalettekhez épített kémény.

A fekália-komposzt újrahasznosítása

A komposztált emberi fekália önmagában nem alkalmas tápanyag utánpótlásra. Emiatt a komposzt toalettet alkalmassá kell tenni a háztartásban keletkező többi szerves hulladék (ételmaradék, konyhai- és kerti hulladék) befogadására is. Ezek hozzáadásával már a növények számára teljes értékű komposztot kapunk. A megfelelően kezelt anyagot (lásd korábban „a komposztálódás feltételeinél”) díszkertekhez, virágágyásokhoz, fák alá felhasználhatjuk talajerő-utánpótlás céljára.

Ami a közvetlen élelmiszer termelést illeti, nagyon sok forrás ajánlja a fekália komposzt konyhakerti alkalmazását, a Távol-Keleten (Japánban, Kínában, Koreában) ennek például több évezredes hagyományai vannak. Mi ezzel szemben továbbra sem támogatjuk ennek a közvetlen élelmiszer termelésben való újrahasznosítását. Ennek egyszerű oka pedig, hogy a nem megfelelően komposztált emberi fekáliát tartalmazó anyag súlyoz fertőzések forrása lehet.

A komposzt toalettek használatának előnyei

– Környezetbarát, fenntartható, energiatakarékos és gazdaságos megoldások. Hozzájárulnak az önellátás magasabb fokának megvalósításához, mivel nem használnak vizet és nem keletkezik szennyvíz sem, ami elősegíti a víz- és csatornahálózattól való függetlenség elérését. A helyben történő autonóm szennyvízkezelés az elszállítás és kezelés energiaigényét lényegében nullára csökkenti.
– A komposzt toalettek szagtalanok: a szagproblémákat a komposztálás folyamata, a cellulóz illetve lignin tartalmú adalékanyag és a hatékony szellőzés (levegő hozzáadása) megelőzi. Tapasztalatok szerint a megfelelően rendben tartott komposzt toalett szagtalanabb, mint a hagyományos angol WC.
– Számos változatuk ismert. Kereskedelmi forgalomban is kaphatóak. Lakáson belül is használhatóak, akár többlakásos emeletes házak is elláthatóak humusz toalettekkel.
– A helyben felhasznált biológiai komposzt a talajerő megtartását szolgálja, vagyis lehetővé teszi az ökológiai egyensúlyon alapuló mezőgazdasági tevékenység folytatását.

Számokban kifejezve:
– 35% ivóvíz-megtakarítás (20 ezer liter/fő/év)
– A szerves hulladék komposztálásával a háztartási szemét mennyisége kb. 40%-kal csökken.
– A háztartás szennyvízhozama kb. 35%-kal csökken, összetétele javul. A csatornadíj illetve a szennyvízszállítás díja csökken. A fekália nélküli szürkevíz egyszerűbben tisztítható és újrahasznosítható (pl. öntözésre).
– Hozzávetőlegesen 20 kg humusz képződése/fő/év
(Forrás: www.autonomhaz.eu)

Folytatjuk!

–    Hári Beáta –
Öko-völgy Alapítvány

Az autonóm vízellátásról és nádgyökérzónás szennyvíztisztításról külön fejezet foglalkozik a Beszélgetések az önellátásról című könyvünkben. További információkért katt ide

[gravityform id=”3″ name=”Kérjük, véleményezze ingyenes online kurzusunkat!
Visszajelzését figyelembe vesszük a folytatáshoz. „]