Krisna-völgyi gyümölcskert – 5. rész

A Krisna-völgyi gyümölcskertet bemutató sorozatunk mostani részében a kártevők és a betegségek elleni növényvédelem bevált  bio-módszereit vesszük sorra.

Részlet a Beszélgetések az önellátásról című könyvsorozatunkból:

 

[Kun András, ökológus] Krisna-völgyben mivel védekeztek a levéltetvek ellen?

[Pőcze Vilmos, Krisna-völgy] Bevált az olajos permetezés – például jó erre a célra a repceolaj. Szintén eredményesen ritkítja a tetveket a töményen kipermetezett kakukkfű tea, vagy a kakukkfű-illóolajos permetezés.

[K.A.] Ha jól emlékszem, a korai cseresznyefajtákat nem károsítja olyan mértékben a cseresznyelégy, mint a későbbieket (a cseresznyében lévő „kukac” valójában légynyű, a cseresznyelégy lárvája).

[P.V.] Igen így van, ez egy jó megelőző módszer a cseresznyelégy kártétele ellen. Azt tapasztaltuk, hogy a középérésű cseresznyék a leginkább kukacmentesek. A koraiakat nálunk mindig megeszik a seregélyek…

[K.A.] Milyen tapasztalataitok vannak a többi gyümölcsfajokkal? Mire kell figyelni az önellátásban a többi csonthéjas, illetve az alma, körte termesztésénél?

[P.V.] Az almánál az alternanciára (vagyis az évek közötti jelentős mértékű termés-ingadozásra), a varasodásra és az almamoly kártételére, ősszel pedig a gombák kártételére kell a leginkább odafigyelni. Az alternancia ellen úgy lehet védekezni, hogy a metszésnél megfelelően állítjuk be a termőrészek arányát, és a terméskötés után – amikor már látszik a termés várható mennyisége – termésritkítást végzünk. Eddig nem beszéltem a varasodás elleni védekezésről. Hatásos ellene a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) erjesztett leve (ugyanúgy készül, mint a csalánlé), kipermetezve a varasodás és a lisztharmat ellen is hatásos.

A körte számos kártevője (levélbolha, levéldarázs, barkó) és rozsdagombái ellen a már felsorolt szerek, módszerek használhatók.

A cseresznye és meggy eddig nem említett betegségei – a levéllyukacsosodás és monília – ellen sokat tehetünk azzal, hogy nem engedjük elsűrűsödni, illetve megnyitjuk a koronát, és nem ültetjük túl sűrűn a fákat. Meggyből jól bevált monília-ellenálló fajták vannak, így például a Csengődi fürtös, és az Érdi jubileum, a Feketics.

A szilva esetében a legfőbb problémát a Sharka vírus jelenti, ami torzulásokat, terméshullást okoz. Van már rezisztens fajta – a Jojó (holland eredetű), egyébként csak azzal lehet ellene védekezni, ha vírusmentes szaporítóanyagot vásárolunk. A szilvának általában sok kórokozója és kártevője van (a gombák ellen a csalán-fokhagyma lé, a tetvek ellen az olajos permet segít), de megfigyeltem, hogy a Krisna-völgyben található ősöreg Zöld ringlófa (egykori tanyahelyen) semmilyen károsítást nem szenved.

A kajszit szinte nem lehet kigyógyítani, ha már megfertőzték a moníliás és gutaütéses elhalások. Megelőzésképpen nagyon fontos a szerszámok rendszeres fertőtlenítése (hamulúgos oldattal meg lehet gátolni, hogy egyik fáról a másikra vigyük a fertőzést). A Pannónia nevű fajta eléggé későn virágzik, így általában kevésbé károsítják a tavaszi fagyok, mint a többi kajszi fajtánkat.

Az őszibaracknál a legfőbb gondot a Taphrina okozta levéltorzulás- és elhalás jelenti. A beteg leveleket, hajtásvégeket el kell távolítani. Emlékszem, hogy gyerekkoromban a Győr környéki szőlőkben és gyümölcsösökben hatalmas „parasztbarackok” nőttek, és – bár tény, hogy olyan szőrösek voltak, hogy borotválni lehetett volna őket – csodálatos ízük volt, semmiféle betegség, vagy rovarkártétel nem volt rajtuk.

A Krisna-völgyi gyümölcsös növényvédelmi technológiai vázlata

A növényvédelmi munkák már a tél folyamán, februártól elkezdődnek. A télen, fagymentes időben végzett metszést követően, február végétől április végéig végezzük a tavaszi lemosó permetezést Bordói lé + kénnel, vagy Vegesol eReS-el, vagy Mészkénlé+olajjal. A permetezést legkésőbb rügypattanásig, a kajszinál és őszibaracknál rózsaszín bimbós stádiumig el kell végezni.

A tavaszi időszaktól kezdve nagy szerepet kap a kártevők elszaporodásának, rajzásának megfigyelése, előrejelzése. A színes ragadós lapokkal (sárga és kék) eredményesen ritkíthatók a tetvek, levélbogarak és a tripszek, illetve elszaporodásuk esetén a permetezés ideje meghatározható. Ha a cseresznyelégy ritkítására használjuk, akkor a cseresznye termések zöld állapotában függesztjük ki a sárga lapokat. A gyümölcsdarazsak ellen fehér ragadós lapokat lehet használni. A nem száradó ragasztóval, illetve hatóanyaggal bevont hernyóövek (ragadós szalagok) – a fák törzsén körültekerve – a hernyók, hangyák és levéltetvek ellen nyújtanak védelmet. A levéltetvek nagy étvágyú pusztítói a fülbemászók. Fölfordított, fagyapottal, szénával megtömött virágcseréppel (legjobb a fára felfüggesztve) csalogathatjuk a gyümölcsösbe.

Használunk feromon-csapdát is – ez mintegy 10-féle rovarkártevő egyedeit ritkítja.

A felsorolt kártevők ellen olajos permetezéssel (tetvek, tripszek), vagy Dipel-lel védekezünk. Utóbbi szer a hernyók ellen hatásos baktérium-készítmény (a természetben is gyakori Bacillus thuringinesis méreganyagát tartalmazza).1

Nálunk többnyire májustól kezdi meg kártételét az almamoly, júniustól pedig a szilvamoly. Ellenük az említett Dipel-lel, vagy olajos permetezéssel, esetleg csalánlé+kamilla teával lehet védekezni.

Az őszibaracknál érdemes az első összesodródott levelek megjelenésétől kezdve folyamatosan figyelni, mert ha rendszeresen eltávolítjuk a torzuló leveleket, a Taphrina nem tud erőteljesen elszaporodni. A nyári zöldmetszés során – leginkább a szilvánál és kajszinál – is lehetőség van a fertőzött, beteg részek levágására, eltávolítására.

Kiváló megelőző-kondicionáló a komposztlé, csalánlé és fekete nadálytő lé kipermetezése. A tenyészidőszakban 2-3-szor juttassuk ki ezeket levélpermetként. A szüret előtti két hétben már ne alkalmazzuk.

Őszi növényvédelmi munka a fák törzsének meszelése, a törzsfestés. Ha a meszet sárral keverjük, akkor erősebben tapad a fa kérgére. A mész fertőtlenít, pusztítja a kártevőket, illetve visszaveri a téli napfényt, és így meggátolja a fagykár kialakulását (csökkenti a törzs felmelegedését, a nedvkeringés korai megindulását).

Nagy szerepet játszik a növényvédelemben a fajtaválasztás. Például a Batul, a Húsvéti rozmaring, a Parker pepin almafajták vastag héja önmagában hatékony védelmet ad a gyümölcskártevők ellen. [P.V.]


1  Beszerezhető a Biocont Magyarország Kft-nél: www.biocont.hu

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

Tanfolyamaink
Ősszel induló tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Önfenntartó ruházat – 2. rész Kertészeti innovációink

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Az emberi tevékenységek kifosztják a Föld természeti tőkéjét, akkora terhet róva a környezetre, hogy a jövő generációk fennmaradása már kérdésessé válik bolygónkon."
1360 tudós a világ minden tájáról (Millennium Assessment)