Somogyvámos határában 1993-ban elkezdődött valami, amely mind a mai napig dinamikusan fejlődik, és e változás nyomán új, zöld mezők, változatos erdők és természetes élőhelyek, szép gyümölcsösök, a gazdák kezét dicsérő biokertek, virágkertek díszlenek a somogyi völgyben.
„A szentségétől megfosztott világ egy hódításra serkentő akadály sorsára ítéltetett, puszta tárggyá válik. Mint egy lélektelennek tartott állat vagy rabszolga, az ember alatti dologgá silányul, melyet munkára fognak, felhasználnak és kizsákmányolnak.”
A nívós Times magazin is felfigyelt fenntartható közösségünkre. 2009. február 9-i számukban „Önellátás” címmel tettek közzé rólunk egy rövid cikket, egy nagy méretű fotó kíséretében.
Érdekes összefüggéseket tárt fel egy kutatómunka a lakto-vegetariánusok életmód szokásai és egy immár népbetegségnek számító anyagcserezavar, a ‘metabolikus X szindróma’ között. Rév Erzsébet diplomamunkája nagyító alá veszi, hogy a hús és tojásmentes táplálkozási formának és a hozzá kapcsolódó életmód szokásoknak az alapelvei mennyiben feleltethetőek meg a modern nyugati orvoslás metabolikus szindróma által „előhívott” prevenciós ajánlásainak.
A sumér birodalom, Babilon és Róma bukása egyaránt nagymértékben összefügg a meggondolatlanul alkalmazott gazdálkodási módszerekkel. A régi és jelenkori példák azt mutatják, hogy korántsem mindegy, hogy egy kultúra miképpen használja környezetének erőforrásait.
A Föld átlaghőmérsékletének kisebb változása is nagyobb kockázatot jelent az emberiségre és a környezetre, mint azt korábban hitték – állítja egy frissen nyilvánosságra hozott tanulmány.
Az egészségmegőrzés pillérei az ájurvéda szerint a belső és a külső tisztaság, a helyes étrend és a megfelelő életmód. Mindhárom területre nagy hangsúlyt fektetünk Krisna-völgyben, tehát holisztikus szemléletünkkel és életmódunkkal olyan modellt állítunk fel, amely az egész társadalom számára példa értékű lehet a kiegyensúlyozott, boldog és egészséges élet eléréséhez.
Az Ájurvéda India ősi gyógymódjait foglalja magában, s egyidős a Védákkal. E tudomány egészségfelfogását, mint a többi ősi rendszerét is, a holisztikus szemlélet jellemzi.
„Egy olyan életmód kialakításához, mely kiteljesítő és fenntartható a természeten belül, újra kell gondolnunk a kapcsolatainkat egymással és a természet többi részével.” Wackernagel és Rees Ökológiai lábnyomunk című könyve megpróbál ilyen gondolkodásra serkenteni.
Nemzetközi és hazai tudóscsoportok tanulmányai szerint a fenntarthatóság megteremtésének előfeltételei a következők: Erősíteni kell a helyi termelést és fogyasztást; Természetkímélő (ökológiai) gazdálkodást kell folytatni; Megújuló energiaforrásokat kell használni; Minden tekintetben takarékoskodni kell; Minél több embernek kell áttérnie a vegetarianizmusra. Ezek jelentik a továbbfejlődést a fenntarthatóság irányába. Kérdés, hogy ezúttal hallgatunk-e a kutatói véleményekre.