A finnek követendő célkitűzése, hogy 2050-re 80%-kal csökkentsék a légkörbe juttatott üvegházgáz mennyiségét. Nullára kell csökkenteni a finn energiaszolgáltatók és az egész közúti közlekedés CO2-kibocsátását. Ez csupán része a helsinki kormányzat tervének, aminek lényege: 80%-kal csökkenteni kell a légkörbe jutó üvegházgáz mennyiségét 2050-re.
Környezetvédő civil szervezetek vizsgálatai szerint a műanyag cipők, szandálok, papucsok és más lábbelik jelentős mennyiségű egészségkárosító anyagot tartalmaznak. A felmérés szerint a cipők használata a bennük lévő vegyületek miatt hosszú távon egészségügyi kockázatot jelent.
Egy hároméves oknyomozó tanulmány szerint elsősorban a brazil szarvasmarhaipar felelős az Amazonas folyamatos irtásáért, ezáltal pedig az ország széndioxid-kibocsátásának jelentős részéért. A Greenpeace által készített, az „Amazonas lemészárlása” című tanulmány nyomon követi több nagy brazil szarvasmarha-farm működését, és megdöbbentő eredményre jut.
Magyarországon 100 évből 28 aszályos, a kalászosoknál az ebből adódó bevételkiesések 25%-kal nőttek az elmúlt évben. Aszály elleni stratégiát sürgetnek a hazai tudósok, úgy vélik, az Országgyűlésnek mielőbb határozatot kellene hoznia az aszály káros hatásait megelőző, a védekezést elősegítő program kidolgozására.
Módot kell találni arra, hogy 2050-re nagymértékben csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok mennyisége a levegőben, ésszerűen szabályozni kell az energiafelhasználást, megőrizni természeti környezetünket, és megelőzni a károkat! Mindezt pedig tegye tudatosan egy új szemléletű társadalom – fogalmazta meg a legfontosabb feladatokat Láng István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke.
A Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország filmje az Élelmezési Világnapra készült el, amely feltárja az európai állatgyáraktól a dél-amerikai esőerdőkbe gyűrűző pusztító folyamatot. A film elsősorban arra mutat rá, hogy Dél-Amerikában a szójatermesztés megsemmisíti az őslakos közösségeket, megmérgezi a helyi lakosságot, elpusztítja az élővilágot és súlyosbítja az éghajlatváltozást.
A brit kormány fő tudományos tanácsadója szerint 2030-ra az egész bolygót fenyegető krízishelyzet alakulhat ki, mivel akkorra komoly gondok alakulhatnak ki az ivóvíz-, élelmiszer-, és energiaellátást tekintve.
A mezőgazdasági állattartás sokkal jobban – mintegy 51%-ban – járul hozzá az üvegházhatás kialakulásához, mint korábban gondolták. Ebbe nemcsak az állatok által kibocsátott gázok, hanem például a tartásuk, a hús feldolgozásának, tárolásának energiaigénye is beleszámít.
Aki eddig lemaradt Krisna-völgy elnökének társadalmi fenntarthatóságról szóló előadásairól, az most Gödöllőn, a Zöld Forgatagon bepótolhatja. Sölétormos Jenő több mint egy évtizede vezeti rendkívül sikeresen a somogyvámosi 150 fős ökofalu közösséget. Tevékenysége alatt Krisna-völgy az egyik legsikeresebb fenntartható faluvá és virágzó biogazdálkodássá alakult.
Nemrég zajlott le 2009-es Fenntarthatósági Konferenciánk, de már tervezzük a következőt… A 2010-es rendezvény helyszíne Krisna-völgy. A 3 nap programja azonos lesz, különbség csak a hangsúlyokban keresendő: