koppenhagan-volt-a-vilag-szeme_1Decemberben került sor a COP15 névre keresztelt Klímacsúcsra, melyen az Öko-völgy Alapítvány is bemutatkozott.

2012-ben lejárnak a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt megállapodások, ideje volt hát a folytatásról tárgyalni. A csúcs előtt Yvo de Boer, az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményének (UNFCCC) elnöke azt nyilatkozta, hogy nem biztos, hogy a koppenhágai konferencián minden részletre kiterjedő, új globális klímaegyezmény születhet. Sajnos, ahogy látjuk nem is született. Annak ellenére, hogy sokan hatalmas elvárásokkal mentek Koppenhágába, az eredmény szinte semmi elmozdulást nem jelent egy fenntarthatóbb világ megteremtése felé.

A koppenhágai találkozó már nem az első volt mely sikertelensége okot ad az aggodalomra. Az idei dániai találkozót ugyanis számos előkészítő tárgyalás előzte meg az elmúlt években (pl. Balin, Poznań-ban), és ezek eredménytelensége egyértelműen előre jelezte, hogy nem lehet túl sokat várni a COP15 klímacsúcstól.

A dán fővárosban megrendezett klímacsúcs mellett hatalmas civil konferenciasorozat is zajlott két helyen Koppenhágában. Ez a civil kezdeményezés megpróbálta kiemelkedő jelentőségű előadóival, kiállításaival és rendezvényeivel a Klímacsúccsal egy időben a helyszínen pozitívan inspirálni a döntéseket.

Az egyik helyszín és program a „Climate Bottom Meeting – Windows of hope” volt, vagyis a „Klímacsúcs Találkozó – a remény ablakai” című rendezvény (http://climatebottom.dk/en), a másik pedig a Klimaforum09 (www.klimaforum09.org). A két civil konferencia hangsúlyozottan nem a Klímacsúcs ellen szól, hanem annak támogatására hivatott egyfajta személyes jelenléttel, szakmailag színvonalas, komoly súlyt képviselő nyomásgyakorlással.

Összesen több, mint 120.000 (!) ember vett részt a két hét alatt ezeken a rendezvényeken a világ minden részéről. Az előadásokat neves előadók tartották, mint például Vandana Shiva, közismert környezetvédelmi aktivista, Bill McKibben, a 350.org alapítója, vagy Jonathan Dawson, a híres ökofalu, Findhorn képviseletében.

Magyarországról az előadók között szerepelt Hosszú Zoltán, az Öko-völgy Alapítvány elnöke is, aki 5 alkalommal tartott előadást különböző témakörökben. Beszélt például arról, hogy a környezeti (és társadalmi) válságra milyen válaszokat tudnak adni az önfenntartó faluközösségek. Krisna-völgy kiváló példa, mely alátámasztja azt az inspiráló üzenetet, hogy az ökológiailag hosszútávon fenntartható életmód reális célkitűzés, megvalósítható modell, de csak abban az esetben, ha a környezeti, gazdasági társadalmi fenntarthatóság hármasával együttesen foglalkozunk. Ha nem csak a gazdasági hatást nézzük, nem csak a gazdasági profit áll a tevékenységeink fókuszában, hanem a társadalom és a környezet legalább ugyanolyan hangsúllyal. Hosszú Zoltán a somogyvámosi ökofalu mintáján mutatott be olyan alternatívákat, amikkel az ökológiai lábnyom a fenntarthatósági értékhatár alá csökkenthető.

A konferencia résztvevői látványos megmozdulással is felhívták magukra a Klímacsúcs politikusainak figyelmét: minden nap jelképesen eltemettek valamit. A 14 nap során elbúcsúztatják például a gazdasági növekedést, az iparosított mezőgazdaságot, az elmagányosodást, az egoizmust, a globális szabadkereskedelmet, és az amerikai álmot.

Részvételével talán az Öko-völgy Alapítvány is hozzátehetett egy cseppet a civil összefogás sikeréhez, és ahhoz, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét: a klímaváltozás mérséklése nem csupán politikai kérdés, hanem minden nemzetet érintő közös érdek, globális küldetés.

Forrás: www.krisna.hu

Leave a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük