A Föld népességének leggazdagabb ötöde (20%) fogyasztja a javak 83%-át. Kétségtelenül sokkal több dolgot vásárlunk, használunk, mint amire valójában szükségünk lenne. Márpedig a túlfogyasztás a környezetszennyezés és természetrombolás rákfenéje.
„Jó hír” viszont, hogy kellő önmérséklettel bárki hozzájárulhat bolygónk védelméhez. A somogyvámosi Krisna-völgy példamutató ezen a téren is. Még az elektromos energiát is csak korlátozott mértékben használják. Márpedig aki erről le tud mondani, az igazán komolyan gondolhatja a környezetvédelmet!
A témáról Pártha prabhu (Pőcze Vilmos), a farm tájrendezési és környezetvédelmi igazgatója nyilatkozott.
– Valóban nem használunk vezetékes elektromos áramot, nem is vezettük be a farm területére. Egyrészt, mert az egyszerű életvitel mellett nincs szükségünk áramra, másrészt nem szeretnénk a vezetékes áramszolgáltatással együtt járó kiszolgáltatottságot. A modern társadalmi környezet bizonyos kötelezettségeket ró ránk, így van számítógépes nyilvántartásunk, könyvelésünk, internetes adóbevallásunk, stb. Az internetet prédikációs, szervezési és kommunikációs célokra is igénybe vesszük, de a világháló kizárólag néhány közösségi épületben (templom, iroda) van jelen. Mindehhez az elektromosságot megújuló energiaforrásokból, szigetüzemben biztosítjuk. Általános elv, hogy az áramot csak a kötelezettségek miatti szükséges mértékben használjuk, de az életnek – bármi adódik – nélküle is működnie kell.
– Milyen megújuló energiaforrásokat alkalmaztok?
– Az áramot külön telepen termeljük, és ezt osztjuk el a középületekben. Az aggregátor, napelem és szélgenerátor által termelt elektromos áramot speciális akkumulátorokban tároljuk, a különböző energiaforrások pedig kiegészítik egymást. A lakóépületek egy részén világítási céllal van napelem (részben, hiszen növényi olajmécseseket és gyertyákat is használunk). A használati melegvizet fatüzelésű bojlerekkel állítjuk elő. A templomban – mint a legnagyobb energiafelvételű épületünkben – faelgázosító kazánt használunk. Ezzel fűtünk, és ezzel állítjuk elő a melegvizet is. A kitűnő hatásfokú kazánok a faanyag felhasználást csökkentik. A lakóépületekben cserépkályhákkal fűtünk, amit magunk is meg tudunk rakni, csakúgy, mint a téglakályhákat.
– Egyre több képet lehet látni hatalmas szélkerék-erdőkről. Megítélésük még „zöld” körökben is eltér. Nálatok hogyan működik a szélenergia hasznosítás?
– Nálunk csak pár kisebb házi szélkerék működik, amelyeket háztetőre is fel lehet helyezni. A teljesítményük csekély, de nincs zajterhelésük sem, és tájesztétikailag sem kirívóak.
– Az energiagazdálkodás tehát korszerű és egyben praktikus, környezetbarát és egyszerű módszerekre alapozott. Talán még a sparherd (=sparhelt) használatot is újraélesztitek?
– Igen, hasznos, mert amellett, hogy főzni lehet rajta, meleget is ad. Persze önmagában nem alkalmas a fűtésre, mert nincs nagy hőtároló kapacitása, de átmeneti időszakban jó kiegészítő fűtés, és a fenntartható konyha elengedhetetlen része.
Nagy hangsúlyt fektetünk a házak hőszigetelésére, hiszen enélkül elvesztenénk a vámon, amit nyertünk a réven. Vannak vályog, döngölt vályog és téglafalaink. Nemrég kísérleteztünk ki a Belsőudvar Építészirodával közösen egy új falszerkezetet: kisméretű tömörtégla falhoz szalmabála hőszigetelést rakunk, kívülről pedig mészhabarccsal tapasztjuk. Így egy minden elemében tökéletesen környezetbarát, időtálló és rendkívül jó hőháztartású falszerkezetet nyerünk. Az első ilyen ház építése ez évben kezdődik.
– Milyen további terveitek vannak az energiahasználatot illetően?
– Napkollektorokat is alkalmaznánk, amelyekkel az év 70%-ában megoldható a használati melegvíz ellátás. Tervezzük a finn kályhák építését, amelyek nagy tömegű, téglából rakott kályhák. Lassan melegszenek fel, de különlegesen jól tárolják a hőt. Nincs még tapasztalatunk a házilag égetett cserép elkészítésére, de előbb-utóbb ezt is ki szeretnénk tanulni. Jó hír az alternatív energiaforrások kihasználása iránt érdeklődőknek, hogy hazai főiskolákkal együttműködve hamarosan beindítunk egy fenntarthatósági kutatóintézetet, amelynek bemutató épületét önálló energiaközpont látja majd el (megújuló energiaforrásokra alapozva).
– Tehát kevés elektromos energiára van szükségetek, és azt is elő tudjátok állítani magatok. Az energianyeréshez szükséges berendezéseket azonban iparilag állítják elő, tehát nem vezet a teljes függetlenség felé…
– Valóban. De Krisna-völgy a hagyományos technológiákra alapoz, és ha a modern technológiák nem működnek, az élet akkor sem áll meg, az ökrökkel tovább dolgozunk földjeinken, húzzuk a vizet a kútból, és fűtünk a fával a földtűzhelyen.
(az interjút készítette: R.Sz.&K.A.)
2 thoughts to “Legjobb erő az ökörerő”
Tisztelt Pártha prabhu!
Kitörő örömmel olvastam ezeket a sorokat. Csak gratulálni szeretnék Önöknek és remélem terveik, hogy széles körben megmutassák így is lehet boldogan, észszerűen élni, sikerülni fog.
Nem igazán ismerem a vallásukat(megismerkedem vele), de bizton állítom, bátor emberek!Ebben a borzalmas, uniformizált világban bátran vállalják hitüket és példát mutató életvitelüket, számomra csodás.
Én és kis családom nagyon régóta a buddhizmus tanait tanulgatjuk és nagyon nehéz dolgunk van. Itt nem részletezném miért, gondolom sejti. Mi a fővárosból 2 évvel ezelőtt költöztünk falura a természethez közel. Így sikerült kicsit lassítani, de még formáljuk életünket olyanra, amilyenre mindig is vágytunk. Olyasmire amikről itt olvashatunk.
Remélem tudásuk és szeretetük meghozza a gyümölcsét.
Jó egészséget és sok boldoságot kívánok közösségük minden tagjának! Üdvözlettel Szabóné Tünde
Tisztelt Partha prabhu,
Koszonom a cikket. Sok uj reszletet tanultam Rolatok. Mivel jelenleg kulfoldon lakom, jovo nyaron nagyon szeretnem felkeresni Krisnavolgyet es tanulni toletek. Remelek nyomdokaitokban jarni, ha nem is teljesen (itt nem lehet reszletezni), de minden amit tesztek nagyszeru es buszkeseggel tolt el hogy vagytok es magyarok vagytok es begbecsulitek a foldet amelyik Europa egyik legjobb termovoldje.
Mindnyajatokat szeretettel udvozolok es jo munkat es egeszseget kivanok,
Horvath I.