Pőcze Vilmos (Pártha dász) Krisna-völgy tájrendezési igazgatója a II. Fenntarthatósági konferencián (Siófok-Somogyvámos, 2009-10-15) elhangzott előadásának összefoglalója. Teljes hanganyag és letölthető előadás-anyag
Az ökofalvak kis környezeti terhelésű, fenntartható és jó életminőséget biztosító települések modelljei. Az ökológiai tervezés elveinek megvalósításával és az önkéntes egyszerűség vállalásával törekszenek arra, hogy minél jobban csökkentsék ökológiai lábnyomukat.
Részvételen alapuló közösségi formákba tömörülve megtalálhatóak hagyományos illetve újonnan, mesterségesen létrehozott településeken egyaránt. Az ökofalvakban fellelhető tudás használható mind városi, mind vidéki környezetben. Inspirációjukat különböző mértékben merítik az ökológiai, szociális és spirituális vonatkozásokból. Mindegyikük saját kulturális, ökológiai és gazdasági környezetének megfelelő, fenntartható modell fejlesztésén munkálkodik.
Az ökofalvak világhálózatot alkotva igyekszenek megosztani tapasztalataikat, illetve az érdekképviseletet is ezen keresztül látják el. A hálózat neve Global Ecovillage Network (GEN), amelynek a magyar ökofalvak is tagjai, Magyar Élőfalu Hálózat Szakmai Kollégium (MÉH) néven. A GEN-nek egyes magyar ökofalvak külön is tagjai, így Krisna-völgy egyéni tagsággal is rendelkezik a nemzetközi hálózatban.
A Magyar Élőfalu Hálózat az 1990-es évek eleje óta létezik. Önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, de aktív tagsággal és rendszeres kapcsolattartással igen. A MÉH nagyobb múltú és kiterjedésű közösségeket, valamint kisebb létszámú és újabb kezdeményezéseket egyaránt magába foglal. Az alapítók: Agostyán, Drávafok, Galgahévíz, Gömörszőlős, Gyűrűfű, Krisna-völgy, Máriahalom és Visnyeszéplak. Magfalva és Nagyszékely utóbb csatlakozott a hálózathoz. A hazai résztvevők – a nemzetközihez hasonlóan – változatos módon igyekeznek megvalósítani az ökofalvak fent említett célkitűzéseit.
Krisna-völgy története 1993-ban kezdődött Somogyvámoson. Az eltelt 16 év eredményei közül az alábbiak kiemelhetők:
– a biofarm összesen 234 hektáron terül el
– kialakult egy lelki elvek alapján szervezett közösség
– sokrétű organikus gazdaság működik az önellátásért (tehenészet, kertészet, méhészet)
– ökológiai tervezés révén átgondolt település-fejlesztés valósult meg
– létrejött a kulturális központ, benne egy vegetáriánus étterem, a látogatók száma több mint 30 000 fő/év
– a társadalmi kísérletben önkéntesen résztvevők között teljes a foglalkoztatottság
– kezdetektől fogva működik az általános iskola és utóbb már a főiskola is
– a fogyasztás a valós szükségletekhez igazított
– az időközben felhalmozott tudás és tapasztalat mindenki számára hozzáférhető, szakmai kurzusok indultak
– az Öko-völgy program keretében fenntarthatósági kutatások és bemutató programok kezdődtek
A környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság párhuzamos fejlesztése elengedhetetlen volt a ma látható eredmények eléréséhez. A környezettudatosság minden területen hangsúlyosan érvényesül. Részben azért, hogy a közösség a lehető legkisebb mértékben járuljon hozzá a várható ökológiai problémák kialakulásához, vagy ha ezt továbbgondoljuk, a saját lehetőségeit kihasználva az ökológiai lábnyom csökkentésével javítson a krízishelyzeten. Sok tevékenységi területen még több terv született e stratégia szolgálatában.
Ragadjunk most ki egyet ezek közül. A biogazdaság, növénytermesztés, erdészeti művelés és településfásítás egyaránt új paradigmát kíván: az alkalmazkodó – a természetes rendszerek önjavító képességét fokozó – gazdálkodást. Ehhez visz közelebb bennünket a szélsőséges és gyorsan változó körülményekhez jobban alkalmazkodó fajok és fajták kipróbálása mind az őshonos, mind az exóta haszon és –dísznövények terén. Botanikus kertünkben, kertészetünkben, szántóföldi növénytermesztésünkben és a szennyvízhasznosító telepünkön egyaránt folytatunk kísérleteket, különös tekintettel a szárazság, a hőmérsékleti szélsőségek tűrése és a nagyobb termésbiztonság elérése érdekében.
Az előadás vetített anyaga itt látható (pdf)
A teljes hanganyag meghallgatható itt (mp3)
