A Nap fénye: életünk és energiánk

Olyan mindennapos dolog, hogy általában bele sem gondolunk: a Földön lényegében minden élőlény kizárólag a Nap által létezhet, hisz közvetlenül vagy közvetve, de csakis a Nap sugárzásának segítségével építheti, építhette fel saját testét.

Ez alól az élőlények egyetlen szűk csoportja kivétel, de az élet hőigénye miatt ők is csak a Föld felszíne alatt létezhetnének, ha nem sütné bolygónkat szüntelenül a Nap. E csoport tagjai bizonyos szervetlen kémiai folyamatok során felszabaduló energiát használnak fel életműködéseikhez. (1) Rajtuk kívül azonban minden, ami él, csakis a Nap által létezhet. Napunk felelős azért is, hogy bolygónk légköre és vízkészlete állandó mozgásban van, enélkül Földünk felszínét csupa kő és jég borítaná, és légkörről vagy időjárásról is alig beszélhetnénk.

Noha ilyen körülmények bolygónkon nem létezhetnek, nem   szabad elfelejteniük, hogy a Napunk által működésben tartott időjárási rendszer meglehetősen sérülékeny. A koronavírus elleni küzdelemben a klímaváltozás ügye háttérbe szorulhat, azonban a gazdaság szereplőinek épp most, amikor óhatatlanul minden gazdasági tevékenység  megfontoltabbá és mértékletesebbé kell, hogy váljon, fontos megragadniuk a lehetőséget, hogy e megfontolások célja immáron nemcsak az emisszió csökkentése, ill. a járvány által kialakult helyzethez való alkalmazkodás, hanem a teljes fenntarthatóság legyen. Az emberiség mai gyakorlatán több ponton változtatni kell. Noha cikkünk arról szól, hogyan lehet a Nap energiáját egyre kiterjedtebben használni, fontos megemlítenünk azt is, hogy a változtatásokat nem elég az iparban végrehajtani, ugyanannyira elengedhetetlen az is, hogy vizeinkkel és talajainkkal, de magukkal a termesztett élőlényekkel is jól gazdálkodjunk ill. bánjunk. Mindezen célokhoz, amit most a járvány idején is tapasztalunk, elengedhetetlen feltétel a helyes emberi hozzáállás. A pozitív inspirációjú együttműködés, a tudásunk őszinte és önzetlen összeadása és az egymásért, megfelelő körültekintéssel végzett cselekvés.

Ezen, társadalmunk egészére tett kitekintés után nézzük, hogyan is hasznosíthatjuk a Nap energiáját, és hogyan, milyen iparszervezéssel tehetjük meg ezt lehetőleg minél bölcsebben, hogy minden forrás regenerálódhasson. Nem teljesen biztos, hogy a legkézenfekvőbb útra teszünk javaslatot, azonban bármi is lesz a fejlődés iránya, reményeink szerint e cikk hozzájárul ahhoz, hogy az ember a technikai vívmányaival együtt is megtalálja a természettel harmóniában lévő életet. 

Műhold-felvétel Európáról (forrás: origo.ḥu)

Többek között Európa is nagyon kitett annak a negatív hatásnak, hogy a légköri frontok áramlatai gyakran hosszú időn át északabbra tolódnak, vagy esetenként erőteljes észak-déli áramlások jönnek létre hosszú időre. A víz tájban való megtartása a helyi zivatarképződés helyreállásával orvosolhatja az ezen okokból fellépő időjárási szélsőségek hatását: noha pár fokos hőmérséklet-emelkedés így is várható, a hosszan tartó száraz időszakok és a komoly hőmérsékleti kilengések ritkábbá válhatnak, ill. a talaj gazdasága révén az élővilág ezekkel szemben toleránsabbá válhat. 

Ma már rendkívül sok országban, így hazánkban is államilag támogatott a napelemek és napkollektoros rendszerek telepítése, és ezért ezen rendszerek mind az ipari, mind a háztartási szektorban, de a középületeken is gombamód szaporodnak. Utóbbiak egyszerű használati vízmelegítésre szolgálnak, esetenként a központi fűtésre ill. az esetleg felmerülő többi hőigény (pl. medencefűtés) fedezésére is rá tudnak segíteni. A napelemek közül a sziget üzemmódúak  akkumulátorokba, a hálózatra csatlakoztatottak pedig az elektromos hálózatba táplálják az azonnali fogyasztáson felül termelődő áramot. Az energiaszektor ezen, időjárás- és napszakfüggő energiamennyiséget a fosszilis energiaforrások rugalmas felhasználásának köszönhetően ma viszonylag könnyen végrehajtható korrekciókkal tudja kezelni, azonban ahogy e Nap által termelt energiahányad jelentőssé válik, komoly szervezésbeli változtatásokra lesz szükség. 

Ez meglehetősen sokrétű feladat, melyet közös gondolkodással és tervezéssel lehet jól elvégezni. Amivel az ügyet szolgálni szeretnénk, hogy felsoroljuk a jelenleg elérhető technikákat, és ötleteket adunk ahhoz, hogy ezeket, valamint az újonnan kikutatott ill. kutatás alatt álló módszereket hogyan rakhatjuk össze úgy, hogy teljes iparunk a természettel tényleges harmóniába kerüljön. 

Napelemes és napkollektoros rendszer Krisna-völgyben.  

Elektromos busz Szegeden (forrás: alternativenergia.ḥu)

Amint az akkumulátorok környezeti terhelését a zárt anyagi ciklusban való előállítás, újrahasznosítás és a biztonság révén kiküszöböljük, és a hálózati elektromosság megújuló ill. regenerálódó forrásokból származik majd, egy alacsony ökológiai lábnyomú közlekedési eszközhöz jutunk. 

Ahogy említettük, amint a napsugárzás által termelt energiahányad jelentőssé válik, az már komoly hálózati alkalmazkodást fog megkövetelni. Az energiát így már óhatatlanul nagy tömegben tárolni kell. Egyre több helyen találkozhatunk a napenergia napszakos hőtárolására alkalmas hőerőművekkel, melyek üzemstabilitása azonban sajnos jelenleg még gyakran nem kielégítő. A másik módszer az akkumulátoros tárolókapacitás kifejlesztése. Az akkumulátorokkal kapcsolatban, noha komoly aggodalmak vannak, a kutatás szerencsére prioritásként kezeli mind a balesetek megelőzését, mind az üzembiztonságot, azonban az újrahasznosítás terén még fontos feladatokat szükséges megoldani. Ezen problémák megnyugtató megoldására amint képesek leszünk, történhet meg végre a tényleges áttörés a fosszilis ill. egyéb, nem megújuló energiák leváltásában.

Ekkor válik lehetővé a hőtároló erőművek ill. akkumulátorok, és megfelelő infrastruktúra esetén főképpen az elektromos járművek és munkagépek napszakfüggő feltöltése révén az energiatermelés napi ingadozásának eredményes kezelése, míg pl. a hőigényes (kohászati, olvasztási) ipari folyamatok megfelelő szervezése a nyári besugárzási többlet ideális kihasználását teszi lehetővé. Igaz, hogy a kohók és egyéb hőreaktorok évente előreláthatólag kb. fél-háromnegyed éves működtetése alacsonyabb kihasználtságot és ezáltal magasabb termékenkénti, azaz fajlagos költséget jelent, azonban az energiaköltségek e módszerrel bizonyosan stabilizálhatók egy élhető szinten, míg átállás nélkül ezen árak folyamatosan nőni fognak. Ezen túl, még nem is beszéltünk a nem megújuló energiahasználat miatti környezetszennyezésről. Az elektromossággal fűtött kohók e ritmussal tehát automatikusan környezet-barátabbá válnak, és ki fog derülni, hogy ezek, vagy pedig a már közvetlenül a nap fókuszált fénye által fűtött napkohók játsszák-e majd a főszerepet.  

Naperőmű napelemekkel. A napelemes rendszerek ún. inverter segítségével, szabályozottan táplálják be az áramot az elektromos hálózatba. (forrás: hungarosolar.com)

Ahogy a kutatások haladnak, az elhasználódott napelemek és akkumulátorok, ill. idővel remélhetőleg minden iparilag legyártott anyagnak az újrahasznosítása megoldható lesz a nyári besugárzási többlet segítségével. Amint ez megvalósul, sínre kerülhet végre a közlekedés is, ill. a többi ipari termék környezetterhelése is drasztikusan lecsökken. Természetesen a tömegközlekedés előtérbe kerülése továbbra is nagyon fontos (ha a koronavírus járvány idején nem is ajánljuk igénybevételét* a szerk), hisz még ha újra is hasznosítható és tiszta energiával üzemelnek is autóink, nagyon nagy a tétje, hogy mekkora az az ipari termékmennyiség, aminek legyártását, működtetését és az elhasználódása utáni újrahasznosítását ill. hulladékkezelését meg kell oldani. Tehát, hogy ne csak környezetbaráttá váljon a közlekedés, ill. egyáltalán, az ipari termelés egésze, hanem emberbarát is legyen egyszerre, ahhoz kifejezetten oda kell figyelünk három tényezőre. 

Ezek mindegyike rendkívül fontos, de az első, mint mindig, az egymáshoz és a természeti környezetünkhöz, való szeretetteljes és tisztelettel való hozzáállás, az elérhető legkisebb ártás elkövetésének útja, szanszkrit szóval az ahimsza elérése. Ez elsősorban a táplálkozásunkat és fogyasztási, vásárlási szokásaink helyes kialakításával érhető el. Erről, még lesz szó cikkünk záró gondolataiban, most azonban említsük meg a másik kettő, inkább technikai, szervezési kérdést.

Közülük az egyik a naponta szükséges utaskilométerszám hathatós csökkentésének szükségessége. Ennek sikeres és körültekintő megvalósítása több eredményt hozhat, mint amire elsőre gondolnánk. Ez azzal érhető el legkönnyebben, ha helyi szinten, de országszerte dolgozunk azon, hogy a lakóhelyek és a munkahelyek egymáshoz képest minél egyenletesebben legyenek elhelyezve. Gondoljunk bele, hogy mekkora áldás lenne főleg a vidék, de a város számára is, ha a napenergiára épülő, közepesnél nem nagyobb méretű, ezen új technikai eszközök előállítását ill. újrahasznosítását végző ipari létesítmények minden olyan településen jelen lehetnének, ahol ma nincs elég munkahely. Noha ez a cégektől a jelenlegihez képest bonyolultabb logisztikát igényelne, hozománya, hogy nem kényszerülnének a falvakból elköltözni, vagy a munkába járáshoz naponta hosszú utakat megtenni az emberek. A Nap energiájának bölcs hasznosítása tehát a helyben lét támogatása által a vidék felélesztését is szolgálhatja, és eredményeként az emberek számára szükséges jobb élettér, azaz a lakóhelyek és a jövedelemszerzésre alkalmas munkahelyek az ország sok pontján a mainál jóval közelebb kerülhetnének egymáshoz. A jelenség hozományaként megoldható lenne, hogy  a városok, elsősorban a főváros zsúfoltsága lecsökkenjen, s ezzel is élhetőbbé váljon.

Másodikként soroljuk fel, hogy minden ipari termék minőségét szükséges lenne növelni. Ma már nem kifizetődő, és minden érintett (beleértve a gyártót és forgalmazókat is) számára káros, ha gyenge minőségű termékeket állít elő a piaci verseny nyomása miatt ill. a minél nagyobb tömegben való eladás reményében. Ehelyett jól megbízható anyagokra és technikai megoldásokra, ezzel együtt a termékek teljes életéért való felelősség-vállalásra van szükség.

 Vegyük figyelembe, hogy egy rövid átfutási idő után azon vennék észre magukat ezen vállalkozások, hogy ugyanakkora profit és ami ennél is jelentősebb: termékellátottság jóval kevesebb munkaerő és nyersanyag befektetésével is előállítható lenne. Noha a tervezési és anyagköltség, valamint a minőségibb gyártósorok előállítása plusz költséget és erőforrás-igényt jelentene, ezek megléte után a minőségi alapanyag-választáson kívül a termelés teljes folyamata kifizetődőbb lenne. Nem csak a termékek lennének tartósabbak (így körültekintő beárazás esetén kevesebb termék meghozná ugyanazt a jövedelmet a gyártóknak), hanem rengeteg hulladék keletkezését is meg lehetne előzni, továbbá a termékeket használók életminősége is javulna. Egész Földünk fellélegezhetne ennek megvalósulása esetén, ill. az egyszer használatos csomagolóanyagok eltűnésének következtében! Mindezt jól átgondolt nemzetközi egyezményekkel, dotációs programokkal, de a vásárlók egyéni döntéseivel is serkenteni lehet. Nem kerülhető el, hogy ezen esetben a piaci versenyt fel ne váltsa az együttműködés, és számos elavult eljárásnak mennie kell. Az eredmény nem munkanélküliség, hanem ha jól szervezzük és nem önző módon, a tényleg csak szükséges heti munkaidőben való teljes foglalkoztatottság, mely minden valós szükséglet kielégítettségét meghozza.

Végül, de ahogy már utaltunk rá, a fentiek sikerének előfeltételeként, egyéni gondolkodásunknak kell megváltoznia. Tudnunk kell, mik a valós igényeink, melyek azok a termékek, melyek valóban megkönnyítik az életünket, és melyek azok, amelyek ugyan kényelmi funkciókat biztosítanak, azonban a mögöttes erőforrásigény oly nagy, hogy túl sokakat kényszerítünk többlet munkára és túl nagy környezetterhelést okozunk vele, ha igénybe vesszük. Ma senki sem mondja azt, hogy aszkéta módon tengessük az életünket, de fontos jól megválasztanunk, hogy mit és abból mennyit veszünk igénybe. Az egyszerű élet, emelkedett gondolkodás örökzöld alapelve mindenképpen jótékonyan szolgál, hogy jól boldoguljunk úgy egymással, ahogy a természeti környezetünk harmóniájának visszaállításával és mai gazdagságának megőrzésével. Figyeljük meg, és használjuk ki, ahogy az új koronavírus járvány a személyes életünkben is mennyivel megfontoltabb és együttműködőbb életvitelre, ugyanakkor nagyobb nyugalomra, békében maradásra is sarkall. 

Láthatjuk, hogy ha hajlandóak vagyunk a fogyasztásunkat ésszerűsíteni, és a cégek is minőségben és mértékletességben gondolkodnak, gyakorlatilag elkészíthető az a gazdasági infrastruktúra, amely ha a tájra is odafigyelünk, valamint az emberek életére, életünk terére, akkor valóságosan és ökológiailag is fenntartható.

Cikkünk következő része már nem fog ilyen részletesen kitérni a helyes, és így szükséges emberi hozzáállásra. Azonban ne felejtsük, hogy ez minden gazdasági tevékenység elsődleges célja az emberi élet szolgálata. Arról mindenképpen írni fogunk majd, hogyan tehetjük el a Nap hőjét télire, ill. köthető-e „hőszövetség” a Nap és a Föld között? 

A cikk szerzője: Dr. Bakos Andreász Ferenc

 

Lábjegyzet:

(1) Ezek az ún. kemo-szintetizáló élőlények, melyek szervetlen kémiai folyamatokból nyernek energiát. Pl ammóniát, mangánt, vasat, ként vagy kénhidrogént oxidálnak. Ezek lehetnek talajbaktériumok (pl. nitrifikáló baktériumok) vagy pl. a tengerfenéken utó-vulkanikus tevékenységek anyagait hasznosító archeák (baktériumszerű élőlények).

Ha civil 1% – Gondoljon az Öko-völgyre!

Adóbevalláskor ajánlja személyi jövedelemadójának 1%-át az Öko-völgy Alapítványnak!

Adószámunk: 18786435-1-14

1%

Alapítványunk 2008 óta segíti Krisna-völgy környezettudatos törekvéseit. Évente több tízezer emberrel ismertetjük meg az önellátó életmód elemeit, a kapcsolódó tapasztalatokat. Legyen ebben Ön is partnerünk! Kérjük, ne hagyja elveszni adójának 1%-át! Számítunk Önre!

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

Tanfolyamaink
Ősszel induló tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Önfenntartó ruházat – 2. rész Kertészeti innovációink

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Környezetünk száz és ezer helyen lángol világszerte. Nincs azonban kijárat, tűzlépcső, az egyetlen megoldás, ha az önismeret felé lépünk."
Jim Nollman