Tóth Réka (hallgató, Pécsi Tudományegyetem) a II. Fenntarthatósági konferencián (Siófok-Somogyvámos, 2009-10-15) elhangzott előadásának összefoglalója. Teljes letölthető hang- és előadás-anyag
Témám a környezettudatos nevelés, mint egy lehetséges válasz a napjaikban erősödő negatív hatású környezeti folyamatokra. A vizsgálat tárgya, a helyszín, ahol kutatásomat végzem a somogyvámosi Krisna-völgy. E kutatás során a környezettudatos nevelés gyakorlati oldalát vizsgáltam a közösségben, a családban, és a helyi iskolában, azaz a gurukulában.
Kutatásom másik eleme az Ökoiskola Hálózat, aminek fő célkitűzése a tudatosabb környezeti szemlélet kialakítása. Krisna-völgy gurukulájában az ökoiskolává válás folyamatát vizsgálom. Ennek egyik oka, hogy eleinte egy ökoiskolát vizsgáltam, másrészt, hogy a Krisna-völgyi gurukula más iskoláktól eltér a tekintetben, hogy egy ökofaluban található, ahol az egyik alapvető cél a környezettudatos fenntarthatóság kialakítása, megvalósítása.
A környezeti nevelés célkitűzései
A fogalmat Varga Attila nyomán határozom meg. E szerint környezeti nevelésnek tekinthetünk mindenfajta nevelést, mert a nevelés elsődleges célja a szocializáció az adott közösségbe és környezetébe Az egyén, a közösség működésének alapvető szabályai, az illeszkedéshez szükséges kompetenciák a nevelés különböző színterein keresztül szerezhetők meg. [1] A társadalmi változások miatt a szabályozókat direkt módszerekkel kell beépíteni az intézményes oktatásba, hogy újra indirektté válhassanak, és visszaépülhessenek a befogadó társadalom korlátozó, szabályozó funkciójába. Oka: a környezet biztosít életteret minden közösség számára, ami feltétele a közösség kialakulásának.
A Nemzeti Alaptanterv definiálja a környezeti nevelés fogalmát. Követelményként emeli ki a környezettudatosság kialakulását, következményeként a környezet védelme, tudatos használata maga után vonja a fenntarthatóságot is:
„A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és értékelésére”; a természet és ember alkotta értékek megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére, jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük vonzó jövőkép, „amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten is legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” [2]
Ennek megvalósulását a kerettantervek támogatják, a pedagógiai programok törvényi előírások szerint kitérnek erre a tevékenységre.
A megvalósítás segítése
A fentiek érdekében szerveződött az Ökoiskola Hálózat, aminek célja: a környezeti nevelést az egész iskolai életre kiterjeszti és javaslatokat tesz az iskolán kívüli tevékenységekre is. Erősíti a partnerek közösséggé formálását, az iskola részvételét a közösség életében. Aktuális környezeti problémák megoldásában is cél az együttműködés. Holisztikus szemléletet vall, ahol az iskola nem önálló szervezete, csak része, egyik tere a nevelésnek az otthon és a közösség mellett.
Mindezt a Hálózat kritériumrendszere írja elő. Ezzel az a tudatos viselkedésmód alakul ki, ami a felnőtt életben lesz végleges, és ami fenntartható közösség-környezet kapcsolatot alapozhat meg. Az ökoiskolák – céljaik szerint – környezetkímélőbb módon működnek. Tevékenységük nem csak az intézményben eltöltött időre korlátozódik, hanem aktív szülői részvétellel vesznek részt problémák megoldásában, környezetvédelmi projektek és fejlesztések megvalósításában. Ezek is elősegítik a gyermekek környezettudatos szemléletének kialakítását. [3]
Összefogás
Az egyik fő szempont a partnerek közötti kooperáció, aminek – ebben a kontextusban – neveléselméleti okai vannak. A nevelés: „az a tevékenység, mellyel […] úgy kívánnak hatni másokra, hogy […] optimálisan fejlődjenek, megerősödjenek abban, amit nevelőik kívánatosnak tartanak, és maradandóan változzanak meg abban, ami nem kívánatos.” [4]
Az elsődleges szocializáció színtere a család. Ez a leginkább ható nevelési színtér. Akkor lehet egy iskola sikeres, ha a nevelés alapvető céljai nem ellentétesek a család felfogásával. A pedagógus nemcsak közlőként jelenik meg, ő is a közösség része. Az iskolán kívüli tevékenységek is nevelik a gyerekeket, befolyásolják a kapcsolatrendszert. Ez a háló több funkciós: erősíti a közösségi összefogást az élet sok területén és jobb minőségű emberi kapcsolatokat alakít ki. A környezet védelme, a fenntarthatóbb környezet, lakóhely kialakítása, megőrzése, fejlesztése is hangsúlyossá válik. Ez a közösség tagjainak alapvető érdeke. A fenntarthatósági cselekvésekben környezeti és társadalmi szerepek egyaránt érvényesülnek.
Lehetséges megoldás: Gurukula, Krisna-völgy
Krisna-völgy iskolája, az un. gurukula, rendelkezik tiszteletbeli ökoiskola címmel. 2009 nyarán akkreditált intézménnyé vált, így hamarosan csatlakozhat az Ökoiskola Hálózathoz.
A környezetet kímélő üzemeltetés lényeges szempont, a gyerekek a saját élőhelyük, környezetük részeként járnak az iskolába. Számos órán, foglalkozáson vesznek részt, az iskola melletti kiskertben, más szolgálati helyeken, a Völgy egész területén, a természetben. A fűtés a szelektív hulladék egyik befogadó állomása. A hulladékot három csoportba sorolják:
– lebomló, komposztálható,
– égethető,
– szemét.
Ez utóbbi mennyisége a hulladékkezelési szokások miatt kevés. Az épületen közösségi összefogással épített napelem segíti a világítást.
Fontos cél, hogy a gyerekek együtt, a közösségbe szocializálódva sajátítsák el azt a tudatformát és életmódot, amit felnőttként követni fognak. A gyerekek és a pedagógusok együtt vesznek részt a reggeli szertartásokon, a közösség ünnepein, így nem csak az iskolai tanár szerepe kapcsolódik a pedagógusokhoz. Interjúim során hallottam: „a tanári pálya egy önzetlen szolgálat, ami egy egész életre követendő példát mutat.”
Krisna-völgy tantervében, pedagógiai programjában is benne van a környezeti nevelés. Ez kiegészül a tantárgyakon kívüli tevékenységekkel, terepjátékokkal, kirándulásokkal, amiben gyakran az egész Völgy közössége is részt vesz, a szülők támogatása mellett. Az anyukákkal beszélgetve többen elmondták, hogy nem mindegy, milyen ételeket adnak a gyereknek, mit visznek magukkal tízóraira az iskolába. Kiemelték annak fontosságát, hogy a gyerekek sokat sétáljanak, kiránduljanak, játsszanak együtt a szabadban, hogy jobban megismerjék lakhelyüket. Ez a gyerekek életében fontos lesz, mert tudniuk kell például, hogy melyik növény ehető vagy mérgező, melyikből lehet gyógyteát, orvosságot készíteni.
Az ökologikus gondolkodás mellett az itteni nevelésnek még két pillére van:
– általános műveltség,
– védikus oktatás.
A Krisna-tudat szoros kapcsolatban áll a környezettudatos gondolkodással. A védikus világkép a földet, a teheneket, az életet adó elemeket saját anyjuknak tekintik, az őket megillető tisztelettel bánnak velük. [5] Ezek együtt adják a hátteret, az itt zajló élet és a nevelés alapját.
A gurukula is megvalósítja az Ökoiskola Hálózat kitűzött fő céljait. A gyermek, szülő és pedagógus kapcsolata a közösségbe ágyazódva valósul meg. Aktívan, együtt élik meg a mindennapok feladatait. A környezettudatos működés szempontjait érvényesítve működik az intézmény. Úgy valósítja meg pedagógiai programját, hogy a környezettudatos életmód, a védikus oktatás, és az általános műveltség pilléreivel együtt életmódjuk kialakításában segítse a gyerekeket. Az iskolai és a magánélet nem válik el élesen egymástól, erősítve a nevelés hatásait. A gyerekek egy fenntartható közösségbe, életformába cseperednek bele. A Gurukulán keresztül olyan megoldást láthatunk a környezettudatos iskolai nevelői munkára, ami összecseng az ökoiskolák alapelveivel.
Jegyzetek
[1] Varga A. 2001: A környezeti nevelés helyzete a magyar közoktatásban. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=okologia-Varga-Kornyezeti
[2] Nemzeti Alaptanterv, 2008.
[3] Mitől lesz egy iskola ökoiskola? www.okoiskola.hu
[4] Zrinszky L. 2002: Neveléselmélet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó
[5] Tasi I. 2003: Kérdések és válaszok a Krisna-tudatról. LÁL Kft.
További irodalom, honlapok:
Varga A. 2004: A környezettudatos nevelés pedagógiai, pszichológiai alapjai. Phd disszertáció, ELTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola www.okoiskola.hu
www.okoiskola.hu
www.oktatas.krisnavolgy.hu
Az előadás vetített anyaga itt látható (pdf)
A teljes hanganyag letölthető itt (mp3)
