A 2010. áprilisi hónap igen mozgalmasan alakult. Csoportok jöttek mintaterületünkre, hogy személyesen lássák a Krisna-völgyi fenntartható életmód megvalósítását, valamint mi magunk is megjelentünk egy kecskeméti Klubon, és több alkalommal a budapesti Corvinus Egyetem diákjainak körében.
Az Ökologika Klubok inkább beszélgetősek voltak, ahogy az a műfajból is adódik. Egyik alkalommal megnéztük Az ember, aki fákat ültetett című filmet, ami igazán inspiráló, és dobja a témát: Mit tehetek én, mint egyén? Hogyan és mennyiben lehetek befolyással saját környezetemre? Számít-e valamit az a pici, amit én tenni tudok? Egy másik alkalommal pedig a Tárgyaink történetét néztük meg, ami felszínre hozta a Klub résztvevőinek belső vívódását: tehetünk-e valamit ebben a multik által irányított világban? Elkerülhetetlen-e a katasztrófa, újabb világháború felé sodródunk, vagy megoldást jelenthetnek-e a lokális kezdeményezések?
A Klubokon megismerkedtünk egy csapattal, akik már „nyakig vannak” egy ökofalu alapításban, illetve másokkal, például egy nógrádi biodinamikus gazdaság kialakításán munkálkodó társaság képviselőjével. Kérésükre egy ökofalu alapítást segítő képzést tervezünk. A képzésre várhatóan ez év őszén kerülhet sor. A több napos rendezvény során a Krisna-völgyi vezetők fogják átadni tapasztalataikat a résztvevőknek.
A Zöld Ernyő meghívására egy kecskeméti öko klubban is megfordultunk, ahol arra kértek minket, hogy a húsevés és a környezet összefüggéseiről tartsunk előadást. A sokkoló adatok mellett bemutattuk nekik diák vetítésével Krisna-völgy ökofalut. A résztvevők közül többen már a következő héten ellátogattak egy Nyílt Napunkra.
A Nyílt Napokon 7-17 fővel sétáltunk Krisna-völgyben. Bemutattuk a nádgyökérzónás szennyvíztisztítót, a tehénvédelmi központot, a biokertészetet, a méhészetet. Beszélgettünk a Krisna-völgyben élők mindennapjairól, a közösség működéséről, a vezetési rendszerről és a beköltözők motivációiról.
A Krisna-völgyi méz kóstolásával megízlelhették az emberek a valódi méz ízét, hiszen, ahogy a méhésztől megtudtuk, megbízható mézet csak ismerős termelőtől lehet beszerezni. A boltiak jelentős része glükóz-fruktóz szirup, vagy jó esetben valami méz-cukor pancsolmány, így sokan ezt szokták meg méz címén. Nem árt tudni, mihez viszonyítsunk, amikor egy méz valódiságát teszteljük.
A tehenészetben megcsodáltuk például az alternáló fűkaszát, ami ökörerőre alapozva úgy vágja a füvet, mint a modern villany hajnyírók a hajat.
A résztvevők között sokan maguk is kertészkednek, így nagy hangsúlyt helyeztünk konkrét, jól bevált biokertészeti módszerek átadására. Lelkesítő volt, hogy a résztvevők egyike elmondta: a Corvinus Egyetem soroksári bio gazdaságában évek óta folyó tudományos kutatások is igazolják a Vetési Naptár helyességét, hiszen az annak megfelelően vetett, ültetett, gondozott növények szignifikánsan jobban fejlődnek, több és szebb virágot, termést hoznak.
A 22-i alkalom a Föld Napjára esett. Ugyanebben az időpontban a somogyvámosi lakosság, összefogva a Krisna-völgyiekkel, fákat ültetett a Somogyvámosra bevezető aszfaltút mentén. A fákat egyébként Krisna-völgy adományozta a falu számára.
R.Sz.
