Új sorozatunk, amely a Beszélgetések az önellátásról című könyvsorozatunkból származik most a szennyvíz témakörét járja körül. Hogyan lehet megoldani nádgyökérzónás tisztítóval ezt a problémát?
Kun András, ökológus [K.A.]: Folytassuk most a beszélgetéssorozatot a szennyvízkezeléssel, és szennyvíztisztítással. Ez szintén mindenütt, lakhelytől függetlenül is központi kérdés, olyan lényeges probléma, amit minden háztartásnak, minden közösségnek meg kell oldania.
Pőcze Vilmos, Krisna-völgy [P.V.]: Olyannyira így van, hogy ezen a múltban civilizációk buktak meg. Ha nem kezelik megfelelően a szennyvizet, és ez főleg a városokban igaz, akkor ez előbb-utóbb járványokhoz, egészségügyi katasztrófához vezet. Másrészt, szennyvíz akkor is keletkezik, ha nem folyóvizes a rendszerünk. Ha külön van komposztvécénk, vagy budink, mint ahogyan a hagyományos parasztudvarokban volt, vagy az ülepítős megoldást választjuk, ami a nemesi udvarházakban, királyi udvarokban volt hagyományos modell, akkor is kell valahogyan kezelni a szennyezett vizet.
[K.A.] Kényelmes, vízöblítéses, angolvécés korunkban az ember hajlamos bele sem gondolni, honnan jön az öblítővíz, majd hová tűnik, amit lehúzott, és mi történik vele azután…
[P.V.] Manapság többnyire ivóvízzel öblítik a vécét – na, ez az, ami elképesztően nagy luxus! Ideális esetben ugyanez történhetne összegyűjtött esővízzel, vagy háztartási szürkevízzel (például ami a mosógépből kijön, belevezethető a vécé rendszerébe). Ezzel jelentősen csökkenthető az ivóvíz felhasználás.
A folyóvizes öblítésű rendszernél a másik jellemző adottság a keletkező szennyvíz rendkívül nagy mennyisége.
[K.A.] Krisna-völgyben a helyi szennyvízkezelést egy környezetbarát nádgyökérágyas tisztítóművel oldottátok meg. Hogyan kell elképzelni ezt a rendszert?
[P.V.] A tisztítómű természetes módon, plusz energia felhasználása nélkül működik. Az odavezetés kizárólag a gravitáció segítségével, csőrendszeren keresztül történik. Úgy alakítottuk ki a hálózatot, hogy nincs szükség áramra, szivattyúkra, átemelésre stb. Ez a folyóvizes rendszereknél jelenleg a legjobb, a leginkább fenntartható tisztítási megoldás.
[K.A.] Mi a szennyvízcső minimális lejtése?
[P.V.] Ez nagyon fontos kérdés! A lejtésnek 1 és 3 ezrelék közöttinek kell lennie. Ha túl nagy a lejtés, akkor a víz a csőben elfolyik, és a sűrű rész ottmarad, idővel eldugítja a csatornát. Ha pedig túl kicsi a lejtés, akkor lassul, megáll a szennyvíz, és ezért keletkeznek dugulások. Nálunk akkora szintkülönbségek vannak a területen, hogy néhol ejtő-aknákat kellett beépítenünk a hálózatba, hogy ne legyenek lelassuló illetve túlságosan felgyorsuló szakaszok a szennyvíz útjában.
[K.A.] Ha jól számolom, ez a lejtés nagyon kicsi, konkrétabban 1 méteren 0,1 és 0,3 cm között van. Ezek szerint, ha nem túl távol van a háztól a tisztító, akkor még sík terepen is könnyen ki lehet alakítani a megfelelő lejtést… A csatornából először hová folyik a szennyvíz?
[P.V.] A tisztítótelephez érve először egy rácsos szemétleválasztón folyik keresztül. Itt a többnyire véletlenül belekerült nagyobb méretű szilárd szennyeződések akadnak fenn. A rácsot rendszeres időközönként le kell takarítani, üríteni (egy hosszú nyelű gereblyével, vagy más célszerszámmal).
Ezután az előülepítőbe folyik a szennyvíz. Nálunk ez egy mély, henger alakú, négyosztatú medence. Kisebb méreteknél, egy házi tisztítóműnél lehet egyszerűbb, kétosztatú medence is. A medencét függőlegesen elhelyezett saválló acéllemezek osztják részekre. A lemezek választják szét a szennyvizet különböző fázisokra.
Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?
Keresse könyvsorozatunkat!
