A Föld átlaghőmérsékletének kisebb változása is nagyobb kockázatot jelent az emberiségre és a környezetre, mint azt korábban hitték – állítja egy frissen nyilvánosságra hozott tanulmány.
A Föld átlaghőmérsékletének kisebb változása is nagyobb kockázatot jelent az emberiségre és a környezetre, mint azt korábban hitték – állítja egy frissen nyilvánosságra hozott tanulmány.
Éghajlatváltozás. Élelmiszerválság. Gazdasági válság. Szavak, amelyekre mostanában még a legedzettebb hírolvasó is felfigyel. Mindenki sejti, hogy a következmények rá is, családjára, ismerőseire is hatnak, vagy hatni fognak. E szavak alkalmasak rá, hogy nyugtalanságot keltsenek bennünk. De konkrétan mit jelentenek? Mit tehetünk?
2006 végén magyarul is megjelent Al Gore Kellemetlen igazság – A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés, és leküzdésének lehetőségei című könyve. Al Gore első számú javaslata: mindenki csökkentse otthonának energiafelhasználását!
Krisna-völgyben évek óta kísérletezünk szárazság és melegtűrő élelemnövények mezőgazdasági meghonosításával. Ennek megalapozottságát újabb tudományos tanulmány támasztja alá: az előrejelzés szerint 2100-ra a klímaváltozást hatását a Földön minden második ember saját bőrén fogja érezni, méghozzá az élelmiszerhiányon keresztül. A BBC News cikkének rövid kivonata a Greenfo-n olvasható.
A legújabb kutatások azt az általános véleményt támasztják alá, amely az emberi tevékenység már a múltban is okozott erőteljes klímaváltozást. Egy Discovery-tanulmány szerint spanyolok által behurcolt betegségek következtében az Azték és Inka Birodalmakban mintegy 50-60 millió ember, az akkori Föld népességének 9%-a pusztult el.
A fejlődő államok lakosai készek arra, hogy a klímaváltozás megfékezése miatt változtassanak életstílusukon. 11 ország megkérdezett polgárainak 43 százaléka sokkal fontosabb kérdésként értékelte a globális éghajlatváltozást, mint a jelenlegi pénzügyi válságot. Forrás és a teljes cikk: Greenfo
A klímaváltozással átalakuló időjárás lényegesen nagyobb hatással van a növényekre, mint azt korábban feltételezték. A jelenség már önmagában is aggasztó, ráadásul a növényeket beporzó rovarok életritmusát is elsősorban a hőmérséklet irányítja – intenek német biológusok. A magyarországi helyzetről az origo munkatársai az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársait kérdezték. Forrás és további részletek az Origón.
Gondolatgazdag interjú egy csoda-növény termesztési tapasztalatairól Gaura Sakti dásszal (Sölétormos Jenő), Krisna-völgy elnökével
A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhely ösztönzésére Magyarországon elsőként Tatabánya, Pomáz és Hosszúhetény önkormányzata kötelezte el magát klímabarát települési program elkészítésére. Az összefogás célja a települések közös érdekképviselete, egymás klímaprogramjainak segítése. További részletek a Klímabarát települések honlapján olvashatók
A várakozásokkal ellentétben 2006-ról 2007-re globálisan három százalékkal emelkedett a fölmelegedést okozó széndioxid-kibocsátás. Úgy tűnik, a számos lehetséges forgatókönyvet felvázoló kutatók közül azoknak lett igazuk, akik a legrosszabb eseményekkel számoltak. A friss adatokat látva a helyzetet több vezető klímaszakember is ijesztőnek nevezi. Teljes cikk