A cserépkályha átrakás titkai – harmadik rész

Az előzőekben („A cserépkályha átrakás titkai – első és második rész”) beszámoltam arról, hogy a mesterek miként bontották le a kályhát, illetve bemutattam az újra-építéshez felhasznált anyagokat és eszközöket. Most következik talán a legizgalmasabb fázis, a voltaképpeni újra építés…

Már többször megtettem, de ezúttal újra felhívom a figyelmet arra, hogy a kályhaépítés nagy szakértelmet kívánó mesterség. A rosszul rakott kályha életveszélyes lehet, ezért soha nem bízzuk ezt gyakorlatlan, kontár személyre!

Ahogy korábban írtam, ezúttal kályhánkat nem kellett a földig lebontani, mert az alsó részei nem égtek szét, épek maradtak. A tűztér félig megtartható volt, csak a felső részét és szétégett belső részeit kellett kibontani. Kiemelték a tűztér lötyögő ajtaját is.

Az újra-építés első fázisaként a kályhaajtó és a mellette lévő csempék kerültek a helyükre, majd teljesen felrakták az első csempesort is. A tűztér samott-téglával való kirakása ezzel párhuzamosan, sorról sorra történt. A tűzzel közvetlenül érintkező részeken vastag samott téglákat használtak.

A tűztér ajtaja és az első csempesor már a helyén van, a tűzteret kirakták vastag samott-téglával

Ugyancsak a csempesorok felrakásával párhuzamosan kezdődött a füstjáratok felépítése. A tűztérből kilépő, kezdetben forró füstgázok fokozatosan lehűlnek, miközben felmelegítik a kályha hatalmas tömegét. A füstjáratok megfelelő méretezése, kialakítása az egyik fő titka a cserépkályha működésének, építésük igen nagy szakértelmet kíván.

Kisméretű téglákból épülnek a füstjáratokat elválasztó falak

Több képen is látszik, hogy a csempesorok felrakása során a csempéket kívülről egy léc fogja össze, amelyhez rugalmas, erős drótdarabokkal rögzítették a csempéket. Ennek hiányában a csempék a lágy kötőanyagban elmozdulnak, és ferdék lesznek, ami igencsak csúnya látvány.
A csempéket belülről apró tetőcserép-szilánkokkal ékelik ki, ugyanezt a szerepet kívülről gyufaszálak játsszák. Ez azért fontos lépés, mert a csempék közé fugázó agyag kerül, és a csempék közötti egyenletes távolságot annak száradásáig is meg kell tartani.

Cserép-darabkák és gyufaszálak a csempék megtámasztásához, távtartáshoz

A gyufaszálakat kívül teszik a csempék közé, és ha „meghúzott”, már tart a fuga-anyag, később eltávolítják őket

Ugyancsak felrakott csempe-soronként történt meg a csempék belső, bemélyedő felületének és belső fugáinak kitapasztása lágy agyagpéppel. A csempe-mélyedésekbe tetőcserépből kivágott négyzetek, a belső fugákba keskeny cserép-szeletek kerültek. A ragasztó- és kitöltő anyag minden esetben lágy kályhásagyag.
A fugázás után, de még a kitapasztás előtt a csempéket belülről rugalmas acélhuzalból hajlított szerszámokkal rögzítették egymáshoz. Ezek a kályhában is maradnak, szerepük rendkívül fontos, ugyanis ezek akadályozzák meg, hogy a fűtéskor sokszor nagymértékű hőtágulás következtében a kályha szétnyíljon, felrepedjen.

A csempék rugalmas kötését biztosító acélhuzal-darab


Kifugázott és kitapasztott csempesor belülről

Ily módon haladt sorról-sorra a cserépkályha újra-építése.


Tovább épültek a füstjáratok, és kialakítottak közöttük nyílásokat is, hogy a füst minél többet kanyaroghasson…

… aztán végre a helyére került a sütő!

Régi álmunk volt egy ilyen praktikus csoda. Mindenkinek melegen ajánlom, a téli időszakban igazi lélekmelegítő, amikor a kályha sütőjéből előkerül valami forró finomság…

Később – megfelelő magasságba érve – visszaépítették a cserépkályha füstcsövét is.

Innentől kezdve még inkább felgyorsultak az események. Előbb a kályha belső szerkezetét felülről lezáró nagyméretű, vékony samott téglákat építették be, majd helyükre kerültek a kályha tetejének csempéi is.


Az utolsó tetőcsempék felhelyezése

Már inkább esztétikai – de természetesen nagyon lényeges – művelet a külső fugázás befejezése, a fuga festése, majd végül, a fuga szikkadása után a kályhacsempék óvatos tisztítása.

A fuga felszínének végleges kialakítása gyökérkefével

A megszikkadt fugát a csempék színéhez illő fuga festékkel színezték meg.

A kályhaépítés befejeztével érdemes tesztelni a kályha szelelőképességét. A következő napokban rendszeresen apró szárító tüzeket kell rakni a kályhába. Ezt kíméletesen végezzük, nem szabad a kályhának felmelegednie, először csak a belső részek kiszárítása a cél. A szárító fűtést ezért az első időben csak néhány apró gyújtós elégetésével, később már egy-két hasáb fával szabad végezni. A fa-adagok fokozatos növelésével 2-3 hét alatt érjük el a kályha kiszáradását. A legjobb az, hogyha ezután még néhány hétig, esetleg több hónapig száradhat a kályha. A kályhaépítés legjobb időszaka ezért is a nyár, a kora ősz.

Az első tűzgyújtás ünnepi pillanat. Nem volt kérdéses, hogy a rítus elvégzése a fő alkotó, a kályhásmester feladata

Összeállította: Kun András
A fotóriportnak a somogyvámosi Gesztenyés vendégház volt a helyszíne.

A cikksorozat előző két része ide kattintva olvasható:
Első rész
Második rész

9 hozzászólás to “A cserépkályha átrakás titkai – harmadik rész”

  • Boros Katalin:

    Tiaztelet Kun András ! van egy 4télen már üzemelt nagyméretü cserépkályhánk.Sajnos első tavasszal már ujra fugázni kellett,mert kipergett.Azóta is minden fütés után.Van olyan csempe a szélén fönt ami disz és kijjebb áll,ami mozog.Kérdezem mi lenne a legmegfelelőbb fugázó anyag,ami tartós ?Nagyon köszönöm előre is a válaszát.Nagyon megörültem amikor ezt a cikket megtaláltam.Üdv.: Boros Katalin Ózd

  • Turányi József:

    Tisztelt Kun András!

    Nagyon szépen köszönöm tanácsait, hogy megosztotta tapasztalatait. Az első és második részt már korábban lementettem, most hozzátettem ezt a harmadik, befejezőt. Remélem — sok minden más mellett — az Ön tapasztalata is segítségemre lesz abban, hogy jövőre – valamikor még a nyár előtt, szabadságom egy részét erre áldozva – megrakjam kályhánkat. Még egyszer: köszönöm!

    Tisztelettel: Turányi József
    Sóskút, ’11.11.18

    P.S.:
    Nem vagyok tapasztalt fórumozó. Nem tudom mit, milyen “weboldal” megnevezését kellene beírni az e-mail cím alatti harmadik sorba? Bemásoltam hát ennek az oldalnak a “hívó” karaktereit. Sajnálni fogom, ha egy ilyen érthetetlen dolog miatt nem ér le Önhöz rövid köszönőlevelem.

  • Gergely Györgyné:

    Tisztelt Kun András !

    Kérem segítsen! Leszedtem a cserépkályhám tetejét,a szélén lévő má-
    zas csempét és a középső samott lapot.Bele látok a kályha belsejébe.
    Vettem agyagot/szürke/,samott lisztet,vizüveget,van tatai tetőcsere-
    pem.Nincs elképzelésem,hogy hogyan fogom visszarakni.

    Tisztelettel
    Gergelyné Budapest

  • kunandras:

    Tisztelt Gergelyné!

    Mindenképpen forduljon szakemberhez, aki helyszínen ad tanácsot, de még jobb, hogyha a visszaépítést is megbízható szaktudással rendelkező személy végzi.

    Üdvözlettel:
    Kun András

  • Bajza Zsolt:

    Tisztelt Kun András!
    Cserépkályhám tűzterének kitapasztásához az agyaghoz szükséges e más anyagot hozzákeverni? (pl. homok, só stb. )
    Köszönöm segítségét!

    Tisztelettel. Bajza Zsolt Pilisborosjenő

  • Antali Sándor:

    Tisztelt András!

    Mai napon vásároltam kispénzért egy “Vulkan III” kétaknás mobil csempekályhát! A tűztér alján – a rács felett- kihullott samott darabok helyére tartós megoldás lehet a sokat említett agyaggal kikenés (a további samot károsodás megelőzése érdekében rövid távon persze)? Illetőleg még azt szeretném kérdezni a külső fugázás, csempék közti hézagok esztétikus tömésére konkrétan milyen fugázó anyag szükségelteik (feltételezem nem snassz fürdőszobai)? Válaszát várva maradok tisztelettel!

    Sándor

  • Albrecht Lászlóné:

    Tiszteletem !

    Szeretnék Öntől tanácsot kérni! A cserépkályha belsejét szeretnénk kikenni agyaggal,mert leégett róla.
    Sima agyagiszappal próbáltuk,de az lepörgött róla.
    Agyagon kívül kell még homok is hozzá ?
    Köszönöm,hogy válaszol!

    Üdvözlettel : Albrecht Lászlóné

  • Molnár Levente:

    Kedves Olvasók és Fórumozók!
    Költői kérdés, hogy fogfájás esetén kihez fordulunk? A kenyérboltba megyünk, vagy a mosógép szerelőhöz? Gyanítom, hogy legtöbbünk a fogorvost választja majd. Mert ő ért ehhez a problémához. Ne akarjon senki fogorvossá válni, sem bányásszá, sem úszómesterré! Bízzuk szakemberre a kályhát, ahogyan az a cikk írójától is elhangzott az írás elején! Pár ezer forintot ne sajnáljunk az életünktől. Sajnos a sok önjelölt szakértő után kell javítanunk, amit meg lehetne előzni. És a baleseteteket, bosszúságot és pénz pazarlást is. Üdvözlettel egy szakmáját becsülettel végző kályhás.

  • Barabás Viktor:

    Tisztelt Kun András úr!

    A kályhásunk agyag és amolyan tűzépről vásárolt kétszer rostált homokot kevert össze és ezzel kente ki a cserépkályha belsejét. Kételyeim vannak a cs.kályha kitapasztáshoz való anyag összetétellel kapcsolatban, ugyanis azt tapasztalom, hogy már négy hete eltelt és még mindig nem száradt ki a kitapasztáshoz használt anyag és ráadásul porlik is. Tisztelt András, lenne oly kedves megmondani a cs. kályha kitapasztáshoz milyen anyag összetételre van szükség.

    Előre is köszönöm: Tisztelettel Viktor

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Vajon hány ember létezik még, aki megérti, hogy a pénz önmagában nem érték? Ugyanez vonatkozik az időre is: »Time is money« - mondják azok, akik a pénzt abszolút értékmérőnek tartják, mintha minden megtakarított percnek ugyanannyi lenne az értéke."
Konrad Lorenz