A cserépkályha átrakás titkai – harmadik rész

Az előzőekben („A cserépkályha átrakás titkai – első és második rész”) beszámoltam arról, hogy a mesterek miként bontották le a kályhát, illetve bemutattam az újra-építéshez felhasznált anyagokat és eszközöket. Most következik talán a legizgalmasabb fázis, a voltaképpeni újra építés…

Már többször megtettem, de ezúttal újra felhívom a figyelmet arra, hogy a kályhaépítés nagy szakértelmet kívánó mesterség. A rosszul rakott kályha életveszélyes lehet, ezért soha nem bízzuk ezt gyakorlatlan, kontár személyre!

Ahogy korábban írtam, ezúttal kályhánkat nem kellett a földig lebontani, mert az alsó részei nem égtek szét, épek maradtak. A tűztér félig megtartható volt, csak a felső részét és szétégett belső részeit kellett kibontani. Kiemelték a tűztér lötyögő ajtaját is.

Az újra-építés első fázisaként a kályhaajtó és a mellette lévő csempék kerültek a helyükre, majd teljesen felrakták az első csempesort is. A tűztér samott-téglával való kirakása ezzel párhuzamosan, sorról sorra történt. A tűzzel közvetlenül érintkező részeken vastag samott téglákat használtak.

A tűztér ajtaja és az első csempesor már a helyén van, a tűzteret kirakták vastag samott-téglával

Ugyancsak a csempesorok felrakásával párhuzamosan kezdődött a füstjáratok felépítése. A tűztérből kilépő, kezdetben forró füstgázok fokozatosan lehűlnek, miközben felmelegítik a kályha hatalmas tömegét. A füstjáratok megfelelő méretezése, kialakítása az egyik fő titka a cserépkályha működésének, építésük igen nagy szakértelmet kíván.

Kisméretű téglákból épülnek a füstjáratokat elválasztó falak

Több képen is látszik, hogy a csempesorok felrakása során a csempéket kívülről egy léc fogja össze, amelyhez rugalmas, erős drótdarabokkal rögzítették a csempéket. Ennek hiányában a csempék a lágy kötőanyagban elmozdulnak, és ferdék lesznek, ami igencsak csúnya látvány.
A csempéket belülről apró tetőcserép-szilánkokkal ékelik ki, ugyanezt a szerepet kívülről gyufaszálak játsszák. Ez azért fontos lépés, mert a csempék közé fugázó agyag kerül, és a csempék közötti egyenletes távolságot annak száradásáig is meg kell tartani.

Cserép-darabkák és gyufaszálak a csempék megtámasztásához, távtartáshoz

A gyufaszálakat kívül teszik a csempék közé, és ha „meghúzott”, már tart a fuga-anyag, később eltávolítják őket

Ugyancsak felrakott csempe-soronként történt meg a csempék belső, bemélyedő felületének és belső fugáinak kitapasztása lágy agyagpéppel. A csempe-mélyedésekbe tetőcserépből kivágott négyzetek, a belső fugákba keskeny cserép-szeletek kerültek. A ragasztó- és kitöltő anyag minden esetben lágy kályhásagyag.
A fugázás után, de még a kitapasztás előtt a csempéket belülről rugalmas acélhuzalból hajlított szerszámokkal rögzítették egymáshoz. Ezek a kályhában is maradnak, szerepük rendkívül fontos, ugyanis ezek akadályozzák meg, hogy a fűtéskor sokszor nagymértékű hőtágulás következtében a kályha szétnyíljon, felrepedjen.

A csempék rugalmas kötését biztosító acélhuzal-darab


Kifugázott és kitapasztott csempesor belülről

Ily módon haladt sorról-sorra a cserépkályha újra-építése.


Tovább épültek a füstjáratok, és kialakítottak közöttük nyílásokat is, hogy a füst minél többet kanyaroghasson…

… aztán végre a helyére került a sütő!

Régi álmunk volt egy ilyen praktikus csoda. Mindenkinek melegen ajánlom, a téli időszakban igazi lélekmelegítő, amikor a kályha sütőjéből előkerül valami forró finomság…

Később – megfelelő magasságba érve – visszaépítették a cserépkályha füstcsövét is.

Innentől kezdve még inkább felgyorsultak az események. Előbb a kályha belső szerkezetét felülről lezáró nagyméretű, vékony samott téglákat építették be, majd helyükre kerültek a kályha tetejének csempéi is.


Az utolsó tetőcsempék felhelyezése

Már inkább esztétikai – de természetesen nagyon lényeges – művelet a külső fugázás befejezése, a fuga festése, majd végül, a fuga szikkadása után a kályhacsempék óvatos tisztítása.

A fuga felszínének végleges kialakítása gyökérkefével

A megszikkadt fugát a csempék színéhez illő fuga festékkel színezték meg.

A kályhaépítés befejeztével érdemes tesztelni a kályha szelelőképességét. A következő napokban rendszeresen apró szárító tüzeket kell rakni a kályhába. Ezt kíméletesen végezzük, nem szabad a kályhának felmelegednie, először csak a belső részek kiszárítása a cél. A szárító fűtést ezért az első időben csak néhány apró gyújtós elégetésével, később már egy-két hasáb fával szabad végezni. A fa-adagok fokozatos növelésével 2-3 hét alatt érjük el a kályha kiszáradását. A legjobb az, hogyha ezután még néhány hétig, esetleg több hónapig száradhat a kályha. A kályhaépítés legjobb időszaka ezért is a nyár, a kora ősz.

Az első tűzgyújtás ünnepi pillanat. Nem volt kérdéses, hogy a rítus elvégzése a fő alkotó, a kályhásmester feladata

Összeállította: Kun András
A fotóriportnak a somogyvámosi Gesztenyés vendégház volt a helyszíne.

A cikksorozat előző két része ide kattintva olvasható:
Első rész
Második rész

9 hozzászólás to “A cserépkályha átrakás titkai – harmadik rész”

  • Boros Katalin:

    Tiaztelet Kun András ! van egy 4télen már üzemelt nagyméretü cserépkályhánk.Sajnos első tavasszal már ujra fugázni kellett,mert kipergett.Azóta is minden fütés után.Van olyan csempe a szélén fönt ami disz és kijjebb áll,ami mozog.Kérdezem mi lenne a legmegfelelőbb fugázó anyag,ami tartós ?Nagyon köszönöm előre is a válaszát.Nagyon megörültem amikor ezt a cikket megtaláltam.Üdv.: Boros Katalin Ózd

  • Turányi József:

    Tisztelt Kun András!

    Nagyon szépen köszönöm tanácsait, hogy megosztotta tapasztalatait. Az első és második részt már korábban lementettem, most hozzátettem ezt a harmadik, befejezőt. Remélem — sok minden más mellett — az Ön tapasztalata is segítségemre lesz abban, hogy jövőre – valamikor még a nyár előtt, szabadságom egy részét erre áldozva – megrakjam kályhánkat. Még egyszer: köszönöm!

    Tisztelettel: Turányi József
    Sóskút, ’11.11.18

    P.S.:
    Nem vagyok tapasztalt fórumozó. Nem tudom mit, milyen “weboldal” megnevezését kellene beírni az e-mail cím alatti harmadik sorba? Bemásoltam hát ennek az oldalnak a “hívó” karaktereit. Sajnálni fogom, ha egy ilyen érthetetlen dolog miatt nem ér le Önhöz rövid köszönőlevelem.

  • Gergely Györgyné:

    Tisztelt Kun András !

    Kérem segítsen! Leszedtem a cserépkályhám tetejét,a szélén lévő má-
    zas csempét és a középső samott lapot.Bele látok a kályha belsejébe.
    Vettem agyagot/szürke/,samott lisztet,vizüveget,van tatai tetőcsere-
    pem.Nincs elképzelésem,hogy hogyan fogom visszarakni.

    Tisztelettel
    Gergelyné Budapest

  • kunandras:

    Tisztelt Gergelyné!

    Mindenképpen forduljon szakemberhez, aki helyszínen ad tanácsot, de még jobb, hogyha a visszaépítést is megbízható szaktudással rendelkező személy végzi.

    Üdvözlettel:
    Kun András

  • Bajza Zsolt:

    Tisztelt Kun András!
    Cserépkályhám tűzterének kitapasztásához az agyaghoz szükséges e más anyagot hozzákeverni? (pl. homok, só stb. )
    Köszönöm segítségét!

    Tisztelettel. Bajza Zsolt Pilisborosjenő

  • Antali Sándor:

    Tisztelt András!

    Mai napon vásároltam kispénzért egy “Vulkan III” kétaknás mobil csempekályhát! A tűztér alján – a rács felett- kihullott samott darabok helyére tartós megoldás lehet a sokat említett agyaggal kikenés (a további samot károsodás megelőzése érdekében rövid távon persze)? Illetőleg még azt szeretném kérdezni a külső fugázás, csempék közti hézagok esztétikus tömésére konkrétan milyen fugázó anyag szükségelteik (feltételezem nem snassz fürdőszobai)? Válaszát várva maradok tisztelettel!

    Sándor

  • Albrecht Lászlóné:

    Tiszteletem !

    Szeretnék Öntől tanácsot kérni! A cserépkályha belsejét szeretnénk kikenni agyaggal,mert leégett róla.
    Sima agyagiszappal próbáltuk,de az lepörgött róla.
    Agyagon kívül kell még homok is hozzá ?
    Köszönöm,hogy válaszol!

    Üdvözlettel : Albrecht Lászlóné

  • Molnár Levente:

    Kedves Olvasók és Fórumozók!
    Költői kérdés, hogy fogfájás esetén kihez fordulunk? A kenyérboltba megyünk, vagy a mosógép szerelőhöz? Gyanítom, hogy legtöbbünk a fogorvost választja majd. Mert ő ért ehhez a problémához. Ne akarjon senki fogorvossá válni, sem bányásszá, sem úszómesterré! Bízzuk szakemberre a kályhát, ahogyan az a cikk írójától is elhangzott az írás elején! Pár ezer forintot ne sajnáljunk az életünktől. Sajnos a sok önjelölt szakértő után kell javítanunk, amit meg lehetne előzni. És a baleseteteket, bosszúságot és pénz pazarlást is. Üdvözlettel egy szakmáját becsülettel végző kályhás.

  • Barabás Viktor:

    Tisztelt Kun András úr!

    A kályhásunk agyag és amolyan tűzépről vásárolt kétszer rostált homokot kevert össze és ezzel kente ki a cserépkályha belsejét. Kételyeim vannak a cs.kályha kitapasztáshoz való anyag összetétellel kapcsolatban, ugyanis azt tapasztalom, hogy már négy hete eltelt és még mindig nem száradt ki a kitapasztáshoz használt anyag és ráadásul porlik is. Tisztelt András, lenne oly kedves megmondani a cs. kályha kitapasztáshoz milyen anyag összetételre van szükség.

    Előre is köszönöm: Tisztelettel Viktor

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segíti ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2017. november 25.
2017. december 2.
2018. január 20.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A kutatások szerint az emberek nem az anyagi jólétre vágynak, hanem emberi kapcsolatokban gazdag, boldog magánéletre."
Pataki György (Szent István Egyetem)