Áprilisi munkák a kertben

aprilis 100x100Bizony, ha előveszünk egy száz éves kalendáriumot, akkor azt látjuk, hogy a gazdasági, kertészeti munkák heti tervét régente akár évekre előre el lehetett készíteni. Ez ma már a múlté: minden év más- és más, és az utóbbi évtizedben mintha már a tavasz is eltűnt volna. A hideg időszakot szinte átmenet nélkül váltja fel a nyárias meleg.
Ha sikerrel akarunk kertészkedni, akkor valamilyen módon alkalmazkodnunk kell ehhez.

Az alkalmazkodás egyik módja, hogy több alkalommal, szakaszosan vetünk és palántázunk, így a több szakaszból legalább egy – szerencsés esetben több – sikeres lesz. A másik lehetőség az öntözőrendszer kiépítése, ami az utóbbi évek „tavaszaira” és nyaraira emlékezve, majdhogynem elengedhetetlen fejlesztés. A sorozat következő részében azt fogom bemutatni, hogyan alakítottam ki a kertünkben az öntözési rendszert. De most lássuk az aktuális zöldségkertészeti feladatokat.

A sorozat egyik februári részében bemutattam a veteményesünk idei tervét (ide kattintva látható). Nos, a tervezett vetések az első szép tavaszias napokon meg is történtek, azonban a cukorborsó, a lóbab, a retek és társaik csírázó magvai az újra beállt tél miatt közel három hetet töltöttek a földben. Ez bizony nem tett jót a vetéseknek, a magvak egy része befulladt, ritkásan kelt.

 

lobabAz elhúzódó hideg miatt a lóbab ritkásan kelt, most még érdemes újra vetni

 

Bár már szinte májust írunk, mégis érdemes újabb szakaszt vetni egyes fajokból. A borsót, a lóbabot, a mangoldot például mindenképpen. Nagyanyáink gyors kelés érdekében alkalmazott trükkje a csírás krumpli és előcsíráztatott magok vetése – ezt alkalmazhatjuk borsónál, babnál, kabakosoknál.
Krisna-völgyben használt módszer például a levélpetrezselyemnél, gumós édesköménynél a helybevetés helyett palánták kiültetése. A biztonságos helyen előnevelt palántákból több héttel előbb lesz szedhető levélzöldség.

 

petrezselyem palantazas

Levélpetrezselyem palánták kiültetése április közepén Krisna-völgyben, a biokertészeti hétvége lelkes résztvevőinek segítségével

 

Spenótot csak akkor vessünk már, ha tudunk olyan fajtát vásárolni, ami bírja a meleget, különben gyorsan felmagzik. Hónapos retket viszont már ne vessünk, szezonja hamarosan véget ér – a melegben csípős, pudvás lesz. Szintén lehet még vetni petrezselymet és sárgarépát – ezek már lehetnek a hosszú tenyészidejű, tárolási fajták is.
A napok egyre melegebbek, úgyhogy fordítsunk különösen nagy figyelmet az öntözésre. Csírázási szakaszában minden növény vízigényes, néhány napos kiszáradás a vetés végét jelentheti.

Bár hozhat meglepetést az időjárás, érdemes megpróbálni a bokorbab és a csemegekukorica első szakaszának vetését. Ha nem fagynak el, akkor korán szüretelhetjük ezeket a terményeket. Két hetes szakaszokban követhetik egymást az újabb vetések. Ugyancsak megpróbálhatjuk a cukkinit és más tökféléket helybe vetni – ha elfagy, pótoljuk majd, de ha szerencsénk van, akkor örvendetesen korai szüretünk lesz.

 

cukorborso

Szépen kelt cukorborsó másodvetés spenót köztessel

 

Április legvégén már vethetünk-ültethetünk krumplit, karósbabot, és két héten belül megpróbálhatjuk az első paradicsomokat is szabadföldbe kiültetni. Most már mindenképpen el kell vetni az utolsó palántának szánt magvakat is, mert ezek május közepe-végére lesznek kiültethetők.

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

 

3 hozzászólás to “Áprilisi munkák a kertben”

  • AGATA:

    Kedves Szerkesztő/k/!

    Egy éve /indulástól/ nagyon szívesen olvasom ezeket az oldalakat – nagyon jó kezdeményezésnek tartom és meg is osztottam öko-körös társaimmal, akik közül többen is olvassák.
    25 éve vagyok vegetáriánus, és 25 éve bio-kertészkedem. Most – 10 év után – 2 nm-nyi kertemet ásóvillával felástam, és kissé átalakítottam /gyógy-és fűszernövényeket termesztek/. Talajjavítás gyanánt zeolitot, alginitet, kevés perlitet és marhatrágyát adagoltam előírás szerint a kissé nehéz agyagos kötött talajhoz. Pár napja tapasztalom, hogy pár mm-es lyukak lepik el a az újratelepített területet. /A biokertészkedés melléktermékeként rengeteg giliszta lakja a talajt/. Elkezdtem mulcsozni a talajfelszínt és azt látom, hogy a lyukakba szájába a “lakója” behuzogatja a növényi részeket. Attól tartok, valamilyen káros élőlény /lótetű/ garázdálkodik és féltem az évek során összegyűjtött különlegesebb növénykéimet. Magvakat is vetettem, a körömvirágon kívül semmi nem kelt ki még – de lehet, hogy nincs összefüggés. Ha van hasonló tapasztalatuk, kérem, segítsenek.

    További jó és hasznos munkát kívánok.

    AGATA

  • Kun András:

    Kedves AGATA!

    Örülök, hogy olvassa az írásainkat, remélem, hogy hasznos tudnivalókat talál a cikkeinkben!

    Ha a behúzogatott növényi részeket kiemeli, megvizsgálja, akkor látni fogja, hogy a földben lévő részük korhadt, és meg is van csócsálva-rágva. Ez a giliszták munkája, így dolgozzák fel a holt növényi részeket, és teszik felvehetővé a tápanyagokat a növények számára is.

    Az, hogy a magvak nem keltek ki, több ok miatt is lehetséges. Az egyik kézenfekvő magyarázat az elmúlt idők hideg, majd a hirtelen beköszöntött szinte nyárias meleg, és az ezzel együtt járó szárazság. A talaj felső néhány cm-es rétege, ahol a magvak is csíráznak, akár néhány óra alatt is képes kiszáradni…

    Ha továbbra sem, rendszeres öntözés ellenére sem kelnek a magvak, akkor érdemes csíráztatási próbát végezni – lehet, hogy a vetőmag csíraképességével vannak gondok.

    Üdvözli:
    Kun András

  • AGATA:

    Kedves Kun András!

    Köszönöm szépen a segítő információt. Azóta – némi internetes kutakodás után – találtam egy infot a gilisztákról, mely szerint behúzogatják a talajtakarásra szánt növényi részeket a járataikba! Közben “tetten” is értem egy kisujjnyi “kövérségű” kis “kertművelőt”! Soha hasonló méretű gilisztát nem láttam és ezután már megnyugodtam: hasznos kis segítőtársaim végzik a munkájukat nagy szorgalommal. Ezt megerősíti a fenti válaszlevél is. Azóta néhány magocska kikelt /újzélandi spenót, amiről már tudom, hogy kelési ideje 3 hét és 3 hónap között várható! Beáztattam gyógynövényes teába a magokat, azok most lényegesen hamarabb kelnek. /A kelő magocskák földjét nedvesen tartom – nem nehéz a feladat, mert 25 nm-nyi a kertem./

    Üdvözli:

    Agata

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Az ökofalu-fejlesztés a legígéretesebb és legfontosabb mozgalom a történelemben."
Robert J. Rosenthal (filozófiaprofesszor, Hanover Egyetem)