Áprilisi munkák a kertben

aprilis 100x100Bizony, ha előveszünk egy száz éves kalendáriumot, akkor azt látjuk, hogy a gazdasági, kertészeti munkák heti tervét régente akár évekre előre el lehetett készíteni. Ez ma már a múlté: minden év más- és más, és az utóbbi évtizedben mintha már a tavasz is eltűnt volna. A hideg időszakot szinte átmenet nélkül váltja fel a nyárias meleg.
Ha sikerrel akarunk kertészkedni, akkor valamilyen módon alkalmazkodnunk kell ehhez.

Az alkalmazkodás egyik módja, hogy több alkalommal, szakaszosan vetünk és palántázunk, így a több szakaszból legalább egy – szerencsés esetben több – sikeres lesz. A másik lehetőség az öntözőrendszer kiépítése, ami az utóbbi évek „tavaszaira” és nyaraira emlékezve, majdhogynem elengedhetetlen fejlesztés. A sorozat következő részében azt fogom bemutatni, hogyan alakítottam ki a kertünkben az öntözési rendszert. De most lássuk az aktuális zöldségkertészeti feladatokat.

A sorozat egyik februári részében bemutattam a veteményesünk idei tervét (ide kattintva látható). Nos, a tervezett vetések az első szép tavaszias napokon meg is történtek, azonban a cukorborsó, a lóbab, a retek és társaik csírázó magvai az újra beállt tél miatt közel három hetet töltöttek a földben. Ez bizony nem tett jót a vetéseknek, a magvak egy része befulladt, ritkásan kelt.

 

lobabAz elhúzódó hideg miatt a lóbab ritkásan kelt, most még érdemes újra vetni

 

Bár már szinte májust írunk, mégis érdemes újabb szakaszt vetni egyes fajokból. A borsót, a lóbabot, a mangoldot például mindenképpen. Nagyanyáink gyors kelés érdekében alkalmazott trükkje a csírás krumpli és előcsíráztatott magok vetése – ezt alkalmazhatjuk borsónál, babnál, kabakosoknál.
Krisna-völgyben használt módszer például a levélpetrezselyemnél, gumós édesköménynél a helybevetés helyett palánták kiültetése. A biztonságos helyen előnevelt palántákból több héttel előbb lesz szedhető levélzöldség.

 

petrezselyem palantazas

Levélpetrezselyem palánták kiültetése április közepén Krisna-völgyben, a biokertészeti hétvége lelkes résztvevőinek segítségével

 

Spenótot csak akkor vessünk már, ha tudunk olyan fajtát vásárolni, ami bírja a meleget, különben gyorsan felmagzik. Hónapos retket viszont már ne vessünk, szezonja hamarosan véget ér – a melegben csípős, pudvás lesz. Szintén lehet még vetni petrezselymet és sárgarépát – ezek már lehetnek a hosszú tenyészidejű, tárolási fajták is.
A napok egyre melegebbek, úgyhogy fordítsunk különösen nagy figyelmet az öntözésre. Csírázási szakaszában minden növény vízigényes, néhány napos kiszáradás a vetés végét jelentheti.

Bár hozhat meglepetést az időjárás, érdemes megpróbálni a bokorbab és a csemegekukorica első szakaszának vetését. Ha nem fagynak el, akkor korán szüretelhetjük ezeket a terményeket. Két hetes szakaszokban követhetik egymást az újabb vetések. Ugyancsak megpróbálhatjuk a cukkinit és más tökféléket helybe vetni – ha elfagy, pótoljuk majd, de ha szerencsénk van, akkor örvendetesen korai szüretünk lesz.

 

cukorborso

Szépen kelt cukorborsó másodvetés spenót köztessel

 

Április legvégén már vethetünk-ültethetünk krumplit, karósbabot, és két héten belül megpróbálhatjuk az első paradicsomokat is szabadföldbe kiültetni. Most már mindenképpen el kell vetni az utolsó palántának szánt magvakat is, mert ezek május közepe-végére lesznek kiültethetők.

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

 

3 hozzászólás to “Áprilisi munkák a kertben”

  • AGATA:

    Kedves Szerkesztő/k/!

    Egy éve /indulástól/ nagyon szívesen olvasom ezeket az oldalakat – nagyon jó kezdeményezésnek tartom és meg is osztottam öko-körös társaimmal, akik közül többen is olvassák.
    25 éve vagyok vegetáriánus, és 25 éve bio-kertészkedem. Most – 10 év után – 2 nm-nyi kertemet ásóvillával felástam, és kissé átalakítottam /gyógy-és fűszernövényeket termesztek/. Talajjavítás gyanánt zeolitot, alginitet, kevés perlitet és marhatrágyát adagoltam előírás szerint a kissé nehéz agyagos kötött talajhoz. Pár napja tapasztalom, hogy pár mm-es lyukak lepik el a az újratelepített területet. /A biokertészkedés melléktermékeként rengeteg giliszta lakja a talajt/. Elkezdtem mulcsozni a talajfelszínt és azt látom, hogy a lyukakba szájába a “lakója” behuzogatja a növényi részeket. Attól tartok, valamilyen káros élőlény /lótetű/ garázdálkodik és féltem az évek során összegyűjtött különlegesebb növénykéimet. Magvakat is vetettem, a körömvirágon kívül semmi nem kelt ki még – de lehet, hogy nincs összefüggés. Ha van hasonló tapasztalatuk, kérem, segítsenek.

    További jó és hasznos munkát kívánok.

    AGATA

  • Kun András:

    Kedves AGATA!

    Örülök, hogy olvassa az írásainkat, remélem, hogy hasznos tudnivalókat talál a cikkeinkben!

    Ha a behúzogatott növényi részeket kiemeli, megvizsgálja, akkor látni fogja, hogy a földben lévő részük korhadt, és meg is van csócsálva-rágva. Ez a giliszták munkája, így dolgozzák fel a holt növényi részeket, és teszik felvehetővé a tápanyagokat a növények számára is.

    Az, hogy a magvak nem keltek ki, több ok miatt is lehetséges. Az egyik kézenfekvő magyarázat az elmúlt idők hideg, majd a hirtelen beköszöntött szinte nyárias meleg, és az ezzel együtt járó szárazság. A talaj felső néhány cm-es rétege, ahol a magvak is csíráznak, akár néhány óra alatt is képes kiszáradni…

    Ha továbbra sem, rendszeres öntözés ellenére sem kelnek a magvak, akkor érdemes csíráztatási próbát végezni – lehet, hogy a vetőmag csíraképességével vannak gondok.

    Üdvözli:
    Kun András

  • AGATA:

    Kedves Kun András!

    Köszönöm szépen a segítő információt. Azóta – némi internetes kutakodás után – találtam egy infot a gilisztákról, mely szerint behúzogatják a talajtakarásra szánt növényi részeket a járataikba! Közben “tetten” is értem egy kisujjnyi “kövérségű” kis “kertművelőt”! Soha hasonló méretű gilisztát nem láttam és ezután már megnyugodtam: hasznos kis segítőtársaim végzik a munkájukat nagy szorgalommal. Ezt megerősíti a fenti válaszlevél is. Azóta néhány magocska kikelt /újzélandi spenót, amiről már tudom, hogy kelési ideje 3 hét és 3 hónap között várható! Beáztattam gyógynövényes teába a magokat, azok most lényegesen hamarabb kelnek. /A kelő magocskák földjét nedvesen tartom – nem nehéz a feladat, mert 25 nm-nyi a kertem./

    Üdvözli:

    Agata

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segíti ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2017. november 25.
2017. december 2.
2018. január 20.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Véges rendszerben végtelen növekedést csak az őrültek és egyes közgazdászok képzelnek el."
Kenneth E. Boulding (filozófus, közgazdász)