Bizony, ha előveszünk egy száz éves kalendáriumot, akkor azt látjuk, hogy a gazdasági, kertészeti munkák heti tervét régente akár évekre előre el lehetett készíteni. Ez ma már a múlté: minden év más- és más, és az utóbbi évtizedben mintha már a tavasz is eltűnt volna. A hideg időszakot szinte átmenet nélkül váltja fel a nyárias meleg.
Ha sikerrel akarunk kertészkedni, akkor valamilyen módon alkalmazkodnunk kell ehhez.
3 thoughts to “Áprilisi munkák a kertben”
Kedves Szerkesztő/k/!
Egy éve /indulástól/ nagyon szívesen olvasom ezeket az oldalakat – nagyon jó kezdeményezésnek tartom és meg is osztottam öko-körös társaimmal, akik közül többen is olvassák.
25 éve vagyok vegetáriánus, és 25 éve bio-kertészkedem. Most – 10 év után – 2 nm-nyi kertemet ásóvillával felástam, és kissé átalakítottam /gyógy-és fűszernövényeket termesztek/. Talajjavítás gyanánt zeolitot, alginitet, kevés perlitet és marhatrágyát adagoltam előírás szerint a kissé nehéz agyagos kötött talajhoz. Pár napja tapasztalom, hogy pár mm-es lyukak lepik el a az újratelepített területet. /A biokertészkedés melléktermékeként rengeteg giliszta lakja a talajt/. Elkezdtem mulcsozni a talajfelszínt és azt látom, hogy a lyukakba szájába a „lakója” behuzogatja a növényi részeket. Attól tartok, valamilyen káros élőlény /lótetű/ garázdálkodik és féltem az évek során összegyűjtött különlegesebb növénykéimet. Magvakat is vetettem, a körömvirágon kívül semmi nem kelt ki még – de lehet, hogy nincs összefüggés. Ha van hasonló tapasztalatuk, kérem, segítsenek.
További jó és hasznos munkát kívánok.
AGATA
Kedves AGATA!
Örülök, hogy olvassa az írásainkat, remélem, hogy hasznos tudnivalókat talál a cikkeinkben!
Ha a behúzogatott növényi részeket kiemeli, megvizsgálja, akkor látni fogja, hogy a földben lévő részük korhadt, és meg is van csócsálva-rágva. Ez a giliszták munkája, így dolgozzák fel a holt növényi részeket, és teszik felvehetővé a tápanyagokat a növények számára is.
Az, hogy a magvak nem keltek ki, több ok miatt is lehetséges. Az egyik kézenfekvő magyarázat az elmúlt idők hideg, majd a hirtelen beköszöntött szinte nyárias meleg, és az ezzel együtt járó szárazság. A talaj felső néhány cm-es rétege, ahol a magvak is csíráznak, akár néhány óra alatt is képes kiszáradni…
Ha továbbra sem, rendszeres öntözés ellenére sem kelnek a magvak, akkor érdemes csíráztatási próbát végezni – lehet, hogy a vetőmag csíraképességével vannak gondok.
Üdvözli:
Kun András
Kedves Kun András!
Köszönöm szépen a segítő információt. Azóta – némi internetes kutakodás után – találtam egy infot a gilisztákról, mely szerint behúzogatják a talajtakarásra szánt növényi részeket a járataikba! Közben „tetten” is értem egy kisujjnyi „kövérségű” kis „kertművelőt”! Soha hasonló méretű gilisztát nem láttam és ezután már megnyugodtam: hasznos kis segítőtársaim végzik a munkájukat nagy szorgalommal. Ezt megerősíti a fenti válaszlevél is. Azóta néhány magocska kikelt /újzélandi spenót, amiről már tudom, hogy kelési ideje 3 hét és 3 hónap között várható! Beáztattam gyógynövényes teába a magokat, azok most lényegesen hamarabb kelnek. /A kelő magocskák földjét nedvesen tartom – nem nehéz a feladat, mert 25 nm-nyi a kertem./
Üdvözli:
Agata