A veteményes tervezése

honapos retek_100x100Tél vége felé járunk, és ilyenkor rég nem érzett izgalom lesz úrrá a kertészkedő hajlamú egyéneken. A hó jórészt elolvadt már a kertekben, és látványosan hosszabbodnak a nappalok. Most, hogy a tavasz mind gyorsabban közelít, ideje hozzálátni az álmok megvalósításához!

A veteményes tervezése során az első átgondolandó kérdések, hogy melyik zöldségből mennyi legyen idén a veteményesünkben, illetve, hogy mit vessünk helybe, és mit palántázzunk. Saját családi zöldségeskert-tervünk bemutatása kézzelfogható minta lehet az Ön vetéstervének összeállításához is.
Honlapunkon korábban (2010 tavaszán) közöltünk már ilyen témájú cikkeket, ezek közül leginkább a „Nem elvetendő…”, a „Magvas kérdések”, és a „Tél végi tervezés” címűeket ajánlom elolvasásra (a cikkek a címekre kattintva érhetők el).

A mostani, 2013 tél végi tervezésünk eredményét tartalmazó táblázatot pedig ide kattintva lehet megnézni.

  honapos retek_2Emlékkép 2010-ből. Három évvel ezelőtti cikksorozatunkban bemutatott tavaszi vetések első eredményei már néhány hét múlva jelentkeztek. Ilyen termést idén is szívesen betakarítanánk

 

A korábbi évek tapasztalatait felhasználva a háztól legtávolabb lévő, korábban 10×10 méteres zöldséges kertünk méretét idén felére csökkentjük (erre vonatkozik a csatolt terv-táblázatban az „1.” jelű oszlop), és helyette több helyen jelöltünk ki kisebb veteményeseket. Az 1. területre, a legnagyobb méretű ágyásokba kerülnek a nagytermetű (cukkini és más tökfélék, karósbab, krumpli, padlizsán, paradicsom), részben a nagyobb mennyiségben vetendő fajok (cukorborsó, mangold, spenót), és azok, amelyeket ritkábban “aratunk”.

cukorborso_eper_2Még egy lelkesítő emlékkép 2010-ből. A cukorborsó és az eper több hullámban is nagy mennyiségű terményt adott. A cukorborsó (balra) – közkeletű tévedéssel szemben – nem azonos az édes ízű zöldborsóval (velőborsóval). Önálló fajta, amelynek fiatal, zsenge hüvelyeit a magkezdeményekkel együtt kell elkészíteni, fogyasztani

 

Praktikus okokból az udvar házhoz közelebbi részén (építkezés miatt csak tavaly rendeztük a terepet, így még csupaszok a földfelületek) egy kisebb, mintegy 3×4 méteres veteményeskert, afféle saláta- és fűszerkert lesz, ahová a gyakrabban használatos növényeket telepítjük (bazsalikom, fejes saláta, gumós édeskömény, kapor, koriander, petrezselyem, rukkola, török saláta). Ezekért egy-egy reggelihez, vagy akár főzés közben könnyebb lesz kiugrani mint eddig, amikor a háztól távolabb tenyésztek. Több díszítő hatású zöldségnövény (földi cseresznye, színes levelű mángold,) és dísznövény is helyet kap majd (az ide tervezett zöldségeket tartalmazza a táblázat „2.” jelű oszlopa).

mangold_fuszerhaz.blogspot.com

A színes levelű mángold fajták amellett hogy finomak, díszítik is a kertünket (kép: fuszerhaz.blogspot.com)

Késő ősszel felállítottunk egy kisméretű (3×4 m-es) fóliasátrat, ebben főként hosszú tenyészidejű, melegigényes zöldségek lesznek (pl. uborka, paradicsom, okra, karela), időben előttük pedig az idei tavaszi-, utánuk pedig a következő téli termesztésre szánt finomságok (pl. spenót, saláta, retek). (Mindezek tervét ld. a „Fólia” oszlopban.)

A zöldségfajok listáját az elmúlt évek tapasztalatai alapján határoztuk meg. A nálunk különböző okból (többnyire alacsony terméshozamok a kötött talaj és növényvédelmi problémák miatt) kevésbé bevált fajokat és fajtákat (káposztafélék, velőborsó, paprika, zeller stb.) kihagytuk a listából, ezeket inkább megvásároljuk majd, amit csak tudunk, a szomszédos Krisna-völgy biokertészetéből.

Ami viszont itt, Külső-Somogyi kertünkben jól bevált, illetve amit nagyon szeretünk, abból többet vetünk, mint korábban. Ilyenek például a zöldbab (jó termésmennyiségeket produkál), a bazsalikom (nagyon szeretjük, főként egy tavalyi sikeres pesto-készítési próbálkozás óta), a cukorborsó (hüvelyével együtt fogyasztott borsó, íze, kiadóssága kiváló), a spenót (sokat terem, hosszú ideig szedhető), a lóbab (gyorsan termőre fordul, tűri a szárazságot, különleges íze még több változatosságot hoz konyhánk hüvelyes palettájába), a paradicsom (igen jó terem nálunk, nagyon alkalmas befőzésre, eltevésre is) stb.

spenot_2A téli hidegben a fűtetlen fóliasátor alá vetett spenót mostanra kikelt, sőt, a hosszúkás sziklevelek mellett már megjelentek az első, aprócska lomblevelek is

 

A tapasztalatok bővülésével, évről-évre formálódik a listánk, lassan kialakul, hogy miből mennyi terményt szeretnénk betakarítani, és a kertünk termőképessége – meg persze a kertészkedésre fordítható időnk – alapján már eléggé pontosan tudjuk tervezni a vetésterületeket. A mennyiségek tervezéséhez ad támpontot a táblázat utolsó oszlopa, ahová az átlagosan kalkulálható mennyiségeket gyűjtöttem össze. Ezek figyelembe vételével kiszámolható, hogy mekkora területen kell vetnünk, illetve hány tövet kell kiültetnünk.

A csatolt táblázatban van még egy oszlop, ami némi magyarázatra szorul. A második oszlopról van szó, amelyben az A, B és C rövidítések olvashatók. A három betű három növénycsoport jele. Magyarázatuk a következő:
A.) növények: Ún. “főnövények”, melyek májustól a tenyészidőszak végéig a veteményesben lesznek, ezért csak rövid tenyészidejű elővetemény lehet előttük. Fajok: paradicsom, karósbab, uborka, kései káposzta, burgonya, tök, cukkini.
B.) növények: A tenyészidő első vagy második felében vannak a veteményesben. Fajok: karfiol, zeller, bokorbab, korai káposzta, cékla, borsó, pasztinák, hagyma, feketegyökér. Helyükre (előttük vagy utánuk) más faj vethető.
C.) növények: Rövid tenyészidejű zöldségek. Folyamatosan váltják egymást, akár ugyanannak a fajnak a korai, nyári és késői fajtái. Fajok: korai burgonya, salátafélék, korai-, középkorai és kései sárgarépa, karalábé, retek, édeskömény.

edeskomeny_noinetcafe.hu

A gumós édeskömény aromás ízű levélzöldség. Vitamindús és frissítő hatású, aki nyitott az ánizsos ízvilágra, annak a nyári salátákba mindenképp érdemes tenni gumójából egy keveset (kép: noinetcafe.hu)

 

Ez a beosztás G. Franck Öngyógyító kiskert című könyvéből (Mezőgazdasági Kiadó, 1987) származik, és a növények tenyészidejének hosszára alapoz, azzal kalkulál, illetve azzal, hogy mennyi ideig foglalják el a területet. Ez a csoportosítás már átvezet minket a veteményes tér- és időbeli tervezéséhez, amiről hamarosan, egy következő cikkben lesz szó.

Akit érdekel a vetőmagvak, és különösen a visszavethető vetőmagvak beszerzésének témája, az feltétlenül látogasson el a következő oldalra:
novenycsere.hu
Ide kattintva olvashatók az Országos Magbörze Hálózat programjai, a következő hetekben az ország sok pontján megrendezett magcsere programok listája.

A kert tervezésének szempontjairól, és a biokertészet 20 éves Krisna-völgyi tapasztalatairól számos további információ található a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkben.
A könyv ismertetése ide kattintva olvasható

 

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

13 hozzászólás to “A veteményes tervezése”

  • Sára:

    Kedves András!

    Érdeklődni szeretnék, hogy Ön mit javasol, mit lenne érdemes ültetni homoktalaj esetében? Mi terem jól ilyen talajon?

    Már alig várom a folytatást a veteményes tér- és időbeli tervezéséről. Lesz esetleg szó a vetési naptár használatáról is majd? (Azon gondolkodom, hogy megvásárolom a Maria Thun féle vetési naptárat.)

    Köszönettel:
    Sára

  • Kun András:

    Kedves Sára!
    A homoktalajok esetében az a kérdés, hogy mennyire sikerül – főként komposzttal, istállótrágyával – megnövelni a humusztartalmat. Humuszos homoktalajon, megfelelő öntözéssel gyakorlatilag minden zöldségfélénk kiválóan termelhető. Különösen kedveli a zeller, a sárgarépa, cékla és más gyökérzöldségek. Szóval, a kulcskérdés a humusztartalom és az öntözés. Ezek hiányában nagyon leszűkül a termelhető zöldségek köre.

    Hamarosan elkészül a tér- és időbeli tervezésről szóló cikk. Lesz benne szó a vetési naptárról is. Érdemes megvenni a Maria Thun-féle naptárat, bár ugyanez elérhető a neten. A cikkben benne lesz a link.

    Üdvözli: András

  • Sára:

    Nagyon köszönöm a válaszát András. Jó tudni, hogy fent van a neten a vetési naptár. Még egy kérdés jutott eszembe a humusztartalom növelése kapcsán. Ha most kezdem a termelést akkor is érdemes a tápanyagtartalmat növelni? A kert azon része, ahol zöldségeket szeretnék termelni, néhány évig pihentetve volt, előtte, szőlőt műveltek ugyanott. Elég a komposzt, vagy istállótrágyát is érdemes lenne használni?

    Válaszát előre is köszönöm.

    Üdvözlettel:
    Sára

  • Kun András:

    Kedves Sára!
    Ha pihent a terület, akkor nagyobb eséllyel megfelelő a talaj állapota. Mindazonáltal, ha megoldható, érdemes legalább komposztot kijuttatni. Még jobb az érett marhatrágya (bár ez eléggé nehezen beszerezhető). Ha idén nem is sikerül, jövőre mindenképpen juttassanak ki komposztot és/vagy trágyát.
    Küldöm a holdnaptáras linket, hogy már most is tanulmányozhassa (a Maria Thun-féle vetési naptárat külön beállításra mutatja).
    http://www.naptarak.com/naptarak_kert_hold.html
    Üdvözli:
    András

  • Sára:

    Nagyon köszönöm András az információkat és a vetési naptár linkjét is. Komposztálni szoktunk, úgyhogy annak kijuttatása mindenképpen megoldott. Ami a marhatrágyát illeti utánanézünk, hátha van a közelben beszerzési lehetőség. A válaszai olvasása közben merült fel bennem viszont az, és szeretném megkérdezni Öntől, hogy mennyit lenne érdemes kijuttatni úgy nagyjából a komposztból illetve a istállótrágyából?

    Válaszát előre is köszönöm.
    Üdvözlettel:

    Sára

  • Kun András:

    Kedves Sára!

    Jó a kérdés, és nagyon fontos is, köszönöm!
    Éppen ilyen, nélkülözhetetlen adatok sokaságát gyűjtöttük össze a Beszélgetések az önnelátásról című könyvünkben.
    A könyv 57. oldalról másolom ide: “Hogyha 20-30 tonna érett istállótrágya jut a zöldségeskert egy hektárjára – vagyis négyzetméterenként 2-3 kiló –, az már olyan mennyiség, amire a zöldségnövények észrevehető termésnövekedéssel reagálnak.”

    Üdvözli: András

  • Sára:

    Kedves András!

    Nagyon szépen köszönöm a információt. A könyvet mindeképpen megveszem, úgy tűnik nagyon sok hasznos ötlet van benne. Egyébként időközben már találtam is istállótrágya beszerzési lehetőséget a helyi gazdaboltban, de úgy láttam, hogy most hipermarketek is árulnak leárazva:)

    Üdvözlettel:
    Sára

  • Áprilisi munkák a kertben | Öko-völgy Alapítvány:

    […] sorozat egyik februári részében bemutattam a veteményesünk idei tervét (ide kattintva látható). Nos, a tervezett vetések az első szép […]

  • Naszradi Miklós:

    Most kezdek kertészkedni, minden információt az internetről veszek le. Könyvtárba tettem az oldalt, köszönöm.

  • Télutón a Krisna-völgyi kertészetben | Öko-völgy Alapítvány:

    […] cikket is feltettem a honlapra, ezek közül néhányat most is ajánlok olvasóink figyelmébe. Katt ide: A veteményes tervezése ide: Növénytársítások és vetésváltások és ide: Tavaly márciusi biokert-interjúnk A […]

  • Molnár Eszter:

    Kedves Öko Völgy!

    Kérném, tekintsék meg weboldlaunkat. Termelőktől juttatunk el zöldséget és kézműves termékeket a fogyasztókhoz.
    Érdeklődni szeretnék, hogy tudnánk-e bio zöldséget vásárolni Önöktől heti rendszerességgel Budapesti szállítással.
    üdv,
    Molnár Eszter
    20.3432440

  • kunandras:

    Kedves Eszter!
    Köszönjük a megkeresést,a lehetőséget!
    Heti rendszerességgel biztos, hogy nem tudunk szállítani, mert a Krisna-völgyi kertészet önellátásra termel. Amikor van felesleg, azt tudjuk értékesíteni, de ez nem rendszeres, és előre nehezen tervezhető. Továbbítom a kérdését a kertészet vezetőjéhez, és ha mégis lesz lehetőség szállításra, keresni fogjuk Önt.
    Üdvözlettel:
    Kun András
    Öko-völgy Alapítvány

  • Kert az asztalon – A téli tervezésről és kerti munkákról | Öko-völgy Alapítvány:

    […] A veteményes tervezése Télutó a kertészetben_2014 Télutó a […]

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Hozzuk létre saját öntözőrendszerünket! Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás
Fotógaléria
Loading...
image corvinusklub_2010marc22_k-jpg image gate_zoldklub_krisnavolgyben_2009-jpg image img_0092-jpg image dscn7275-jpg image dscn7261-jpg image bhakti_kert_7-jpg image img_0079-jpg image bhakti_kert_4-jpg image bhakti_kert_1-jpg image img_0145-jpg image img_0166-jpg image img_0099-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Környezetünk száz és ezer helyen lángol világszerte. Nincs azonban kijárat, tűzlépcső, az egyetlen megoldás, ha az önismeret felé lépünk."
Jim Nollman