A veteményes tervezése

honapos retek_100x100Tél vége felé járunk, és ilyenkor rég nem érzett izgalom lesz úrrá a kertészkedő hajlamú egyéneken. A hó jórészt elolvadt már a kertekben, és látványosan hosszabbodnak a nappalok. Most, hogy a tavasz mind gyorsabban közelít, ideje hozzálátni az álmok megvalósításához!

A veteményes tervezése során az első átgondolandó kérdések, hogy melyik zöldségből mennyi legyen idén a veteményesünkben, illetve, hogy mit vessünk helybe, és mit palántázzunk. Saját családi zöldségeskert-tervünk bemutatása kézzelfogható minta lehet az Ön vetéstervének összeállításához is.
Honlapunkon korábban (2010 tavaszán) közöltünk már ilyen témájú cikkeket, ezek közül leginkább a „Nem elvetendő…”, a „Magvas kérdések”, és a „Tél végi tervezés” címűeket ajánlom elolvasásra (a cikkek a címekre kattintva érhetők el).

A mostani, 2013 tél végi tervezésünk eredményét tartalmazó táblázatot pedig ide kattintva lehet megnézni.

  honapos retek_2Emlékkép 2010-ből. Három évvel ezelőtti cikksorozatunkban bemutatott tavaszi vetések első eredményei már néhány hét múlva jelentkeztek. Ilyen termést idén is szívesen betakarítanánk

 

A korábbi évek tapasztalatait felhasználva a háztól legtávolabb lévő, korábban 10×10 méteres zöldséges kertünk méretét idén felére csökkentjük (erre vonatkozik a csatolt terv-táblázatban az „1.” jelű oszlop), és helyette több helyen jelöltünk ki kisebb veteményeseket. Az 1. területre, a legnagyobb méretű ágyásokba kerülnek a nagytermetű (cukkini és más tökfélék, karósbab, krumpli, padlizsán, paradicsom), részben a nagyobb mennyiségben vetendő fajok (cukorborsó, mangold, spenót), és azok, amelyeket ritkábban “aratunk”.

cukorborso_eper_2Még egy lelkesítő emlékkép 2010-ből. A cukorborsó és az eper több hullámban is nagy mennyiségű terményt adott. A cukorborsó (balra) – közkeletű tévedéssel szemben – nem azonos az édes ízű zöldborsóval (velőborsóval). Önálló fajta, amelynek fiatal, zsenge hüvelyeit a magkezdeményekkel együtt kell elkészíteni, fogyasztani

 

Praktikus okokból az udvar házhoz közelebbi részén (építkezés miatt csak tavaly rendeztük a terepet, így még csupaszok a földfelületek) egy kisebb, mintegy 3×4 méteres veteményeskert, afféle saláta- és fűszerkert lesz, ahová a gyakrabban használatos növényeket telepítjük (bazsalikom, fejes saláta, gumós édeskömény, kapor, koriander, petrezselyem, rukkola, török saláta). Ezekért egy-egy reggelihez, vagy akár főzés közben könnyebb lesz kiugrani mint eddig, amikor a háztól távolabb tenyésztek. Több díszítő hatású zöldségnövény (földi cseresznye, színes levelű mángold,) és dísznövény is helyet kap majd (az ide tervezett zöldségeket tartalmazza a táblázat „2.” jelű oszlopa).

mangold_fuszerhaz.blogspot.com

A színes levelű mángold fajták amellett hogy finomak, díszítik is a kertünket (kép: fuszerhaz.blogspot.com)

Késő ősszel felállítottunk egy kisméretű (3×4 m-es) fóliasátrat, ebben főként hosszú tenyészidejű, melegigényes zöldségek lesznek (pl. uborka, paradicsom, okra, karela), időben előttük pedig az idei tavaszi-, utánuk pedig a következő téli termesztésre szánt finomságok (pl. spenót, saláta, retek). (Mindezek tervét ld. a „Fólia” oszlopban.)

A zöldségfajok listáját az elmúlt évek tapasztalatai alapján határoztuk meg. A nálunk különböző okból (többnyire alacsony terméshozamok a kötött talaj és növényvédelmi problémák miatt) kevésbé bevált fajokat és fajtákat (káposztafélék, velőborsó, paprika, zeller stb.) kihagytuk a listából, ezeket inkább megvásároljuk majd, amit csak tudunk, a szomszédos Krisna-völgy biokertészetéből.

Ami viszont itt, Külső-Somogyi kertünkben jól bevált, illetve amit nagyon szeretünk, abból többet vetünk, mint korábban. Ilyenek például a zöldbab (jó termésmennyiségeket produkál), a bazsalikom (nagyon szeretjük, főként egy tavalyi sikeres pesto-készítési próbálkozás óta), a cukorborsó (hüvelyével együtt fogyasztott borsó, íze, kiadóssága kiváló), a spenót (sokat terem, hosszú ideig szedhető), a lóbab (gyorsan termőre fordul, tűri a szárazságot, különleges íze még több változatosságot hoz konyhánk hüvelyes palettájába), a paradicsom (igen jó terem nálunk, nagyon alkalmas befőzésre, eltevésre is) stb.

spenot_2A téli hidegben a fűtetlen fóliasátor alá vetett spenót mostanra kikelt, sőt, a hosszúkás sziklevelek mellett már megjelentek az első, aprócska lomblevelek is

 

A tapasztalatok bővülésével, évről-évre formálódik a listánk, lassan kialakul, hogy miből mennyi terményt szeretnénk betakarítani, és a kertünk termőképessége – meg persze a kertészkedésre fordítható időnk – alapján már eléggé pontosan tudjuk tervezni a vetésterületeket. A mennyiségek tervezéséhez ad támpontot a táblázat utolsó oszlopa, ahová az átlagosan kalkulálható mennyiségeket gyűjtöttem össze. Ezek figyelembe vételével kiszámolható, hogy mekkora területen kell vetnünk, illetve hány tövet kell kiültetnünk.

A csatolt táblázatban van még egy oszlop, ami némi magyarázatra szorul. A második oszlopról van szó, amelyben az A, B és C rövidítések olvashatók. A három betű három növénycsoport jele. Magyarázatuk a következő:
A.) növények: Ún. “főnövények”, melyek májustól a tenyészidőszak végéig a veteményesben lesznek, ezért csak rövid tenyészidejű elővetemény lehet előttük. Fajok: paradicsom, karósbab, uborka, kései káposzta, burgonya, tök, cukkini.
B.) növények: A tenyészidő első vagy második felében vannak a veteményesben. Fajok: karfiol, zeller, bokorbab, korai káposzta, cékla, borsó, pasztinák, hagyma, feketegyökér. Helyükre (előttük vagy utánuk) más faj vethető.
C.) növények: Rövid tenyészidejű zöldségek. Folyamatosan váltják egymást, akár ugyanannak a fajnak a korai, nyári és késői fajtái. Fajok: korai burgonya, salátafélék, korai-, középkorai és kései sárgarépa, karalábé, retek, édeskömény.

edeskomeny_noinetcafe.hu

A gumós édeskömény aromás ízű levélzöldség. Vitamindús és frissítő hatású, aki nyitott az ánizsos ízvilágra, annak a nyári salátákba mindenképp érdemes tenni gumójából egy keveset (kép: noinetcafe.hu)

 

Ez a beosztás G. Franck Öngyógyító kiskert című könyvéből (Mezőgazdasági Kiadó, 1987) származik, és a növények tenyészidejének hosszára alapoz, azzal kalkulál, illetve azzal, hogy mennyi ideig foglalják el a területet. Ez a csoportosítás már átvezet minket a veteményes tér- és időbeli tervezéséhez, amiről hamarosan, egy következő cikkben lesz szó.

Akit érdekel a vetőmagvak, és különösen a visszavethető vetőmagvak beszerzésének témája, az feltétlenül látogasson el a következő oldalra:
novenycsere.hu
Ide kattintva olvashatók az Országos Magbörze Hálózat programjai, a következő hetekben az ország sok pontján megrendezett magcsere programok listája.

A kert tervezésének szempontjairól, és a biokertészet 20 éves Krisna-völgyi tapasztalatairól számos további információ található a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkben.
A könyv ismertetése ide kattintva olvasható

 

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

13 hozzászólás to “A veteményes tervezése”

  • Sára:

    Kedves András!

    Érdeklődni szeretnék, hogy Ön mit javasol, mit lenne érdemes ültetni homoktalaj esetében? Mi terem jól ilyen talajon?

    Már alig várom a folytatást a veteményes tér- és időbeli tervezéséről. Lesz esetleg szó a vetési naptár használatáról is majd? (Azon gondolkodom, hogy megvásárolom a Maria Thun féle vetési naptárat.)

    Köszönettel:
    Sára

  • Kun András:

    Kedves Sára!
    A homoktalajok esetében az a kérdés, hogy mennyire sikerül – főként komposzttal, istállótrágyával – megnövelni a humusztartalmat. Humuszos homoktalajon, megfelelő öntözéssel gyakorlatilag minden zöldségfélénk kiválóan termelhető. Különösen kedveli a zeller, a sárgarépa, cékla és más gyökérzöldségek. Szóval, a kulcskérdés a humusztartalom és az öntözés. Ezek hiányában nagyon leszűkül a termelhető zöldségek köre.

    Hamarosan elkészül a tér- és időbeli tervezésről szóló cikk. Lesz benne szó a vetési naptárról is. Érdemes megvenni a Maria Thun-féle naptárat, bár ugyanez elérhető a neten. A cikkben benne lesz a link.

    Üdvözli: András

  • Sára:

    Nagyon köszönöm a válaszát András. Jó tudni, hogy fent van a neten a vetési naptár. Még egy kérdés jutott eszembe a humusztartalom növelése kapcsán. Ha most kezdem a termelést akkor is érdemes a tápanyagtartalmat növelni? A kert azon része, ahol zöldségeket szeretnék termelni, néhány évig pihentetve volt, előtte, szőlőt műveltek ugyanott. Elég a komposzt, vagy istállótrágyát is érdemes lenne használni?

    Válaszát előre is köszönöm.

    Üdvözlettel:
    Sára

  • Kun András:

    Kedves Sára!
    Ha pihent a terület, akkor nagyobb eséllyel megfelelő a talaj állapota. Mindazonáltal, ha megoldható, érdemes legalább komposztot kijuttatni. Még jobb az érett marhatrágya (bár ez eléggé nehezen beszerezhető). Ha idén nem is sikerül, jövőre mindenképpen juttassanak ki komposztot és/vagy trágyát.
    Küldöm a holdnaptáras linket, hogy már most is tanulmányozhassa (a Maria Thun-féle vetési naptárat külön beállításra mutatja).
    http://www.naptarak.com/naptarak_kert_hold.html
    Üdvözli:
    András

  • Sára:

    Nagyon köszönöm András az információkat és a vetési naptár linkjét is. Komposztálni szoktunk, úgyhogy annak kijuttatása mindenképpen megoldott. Ami a marhatrágyát illeti utánanézünk, hátha van a közelben beszerzési lehetőség. A válaszai olvasása közben merült fel bennem viszont az, és szeretném megkérdezni Öntől, hogy mennyit lenne érdemes kijuttatni úgy nagyjából a komposztból illetve a istállótrágyából?

    Válaszát előre is köszönöm.
    Üdvözlettel:

    Sára

  • Kun András:

    Kedves Sára!

    Jó a kérdés, és nagyon fontos is, köszönöm!
    Éppen ilyen, nélkülözhetetlen adatok sokaságát gyűjtöttük össze a Beszélgetések az önnelátásról című könyvünkben.
    A könyv 57. oldalról másolom ide: “Hogyha 20-30 tonna érett istállótrágya jut a zöldségeskert egy hektárjára – vagyis négyzetméterenként 2-3 kiló –, az már olyan mennyiség, amire a zöldségnövények észrevehető termésnövekedéssel reagálnak.”

    Üdvözli: András

  • Sára:

    Kedves András!

    Nagyon szépen köszönöm a információt. A könyvet mindeképpen megveszem, úgy tűnik nagyon sok hasznos ötlet van benne. Egyébként időközben már találtam is istállótrágya beszerzési lehetőséget a helyi gazdaboltban, de úgy láttam, hogy most hipermarketek is árulnak leárazva:)

    Üdvözlettel:
    Sára

  • Áprilisi munkák a kertben | Öko-völgy Alapítvány:

    […] sorozat egyik februári részében bemutattam a veteményesünk idei tervét (ide kattintva látható). Nos, a tervezett vetések az első szép […]

  • Naszradi Miklós:

    Most kezdek kertészkedni, minden információt az internetről veszek le. Könyvtárba tettem az oldalt, köszönöm.

  • Télutón a Krisna-völgyi kertészetben | Öko-völgy Alapítvány:

    […] cikket is feltettem a honlapra, ezek közül néhányat most is ajánlok olvasóink figyelmébe. Katt ide: A veteményes tervezése ide: Növénytársítások és vetésváltások és ide: Tavaly márciusi biokert-interjúnk A […]

  • Molnár Eszter:

    Kedves Öko Völgy!

    Kérném, tekintsék meg weboldlaunkat. Termelőktől juttatunk el zöldséget és kézműves termékeket a fogyasztókhoz.
    Érdeklődni szeretnék, hogy tudnánk-e bio zöldséget vásárolni Önöktől heti rendszerességgel Budapesti szállítással.
    üdv,
    Molnár Eszter
    20.3432440

  • kunandras:

    Kedves Eszter!
    Köszönjük a megkeresést,a lehetőséget!
    Heti rendszerességgel biztos, hogy nem tudunk szállítani, mert a Krisna-völgyi kertészet önellátásra termel. Amikor van felesleg, azt tudjuk értékesíteni, de ez nem rendszeres, és előre nehezen tervezhető. Továbbítom a kérdését a kertészet vezetőjéhez, és ha mégis lesz lehetőség szállításra, keresni fogjuk Önt.
    Üdvözlettel:
    Kun András
    Öko-völgy Alapítvány

  • Kert az asztalon – A téli tervezésről és kerti munkákról | Öko-völgy Alapítvány:

    […] A veteményes tervezése Télutó a kertészetben_2014 Télutó a […]

Hagyj üzenetet

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image img_7820-jpg image img_7960-jpg image img_7862-jpg image img_8245-jpg image bhakti_kert_3-jpg image img_0079-jpg image bhakti_kert_2-jpg image img_0145-jpg image img_0092-jpg image dscn7275-jpg image dscn7261-jpg image bhakti_kert_1-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A gazdaságnak kell az embert szolgálnia, nem pedig az embereknek a gazdaság kiszolgálóivá válnia."
Az Egyházak Világtanácsának nyilatkozata (2000, Genf)