Tél végi tervezés

Egy (félig kezdő) biokertész pár naplója VII.

Idén február végén kezdett el felengedni a fagyott talaj. Addigra mi már kiterveltük a veteményes helyét és méretét.

Úgy döntöttünk, hogy az idén még nem készítünk kiemelt ágyásokat, mert még alakulóban van a kert, és nem biztos, hogy a mostani lesz a veteményes „végleges” helye. Már amennyiben a kertet illetően egyáltalán lehet bármiről mint „végleges” dologról beszélni.

Az ágyások leendő helyének kijelölése

Szóval, most egyszerűen csak felássuk a talajt, majd kis ösvényeket taposunk az ágyások között.
Előbb persze alaposan megterveztünk mindent. Az ágyás 1 méter széles és 2,5 méter hosszú (úgy terveztük a szélességét, hogy könnyű legyen a közepéig benyúlni – a gyomlálás végett). Összesen 28 ágyást alakítunk ki (4-et az egyik irányból nézve, 7 ágyást a másik irányból), köztük kb. 30 cm széles ösvényekkel. Valahogy így:

Egy-egy ágyásba több faj is kerülhet majd, a mennyiség igénytől függően. A tervezés szakaszának része volt a vetőmagok csoportosítása, a vetés térbeli és időbeli megtervezése is.

A vetés időbeli tervezése
A vetőmagokat először vetési idő szerint csoportosítottuk, a csomag hátoldalán található információ szerint. Aztán külön szedtük a palántázandókat. Bár eredetileg nem akartunk a palántaneveléssel próbálkozni, mégis úgy alakult, hogy ilyen magjaink is vannak. Részben tavaly, előre látó módon elrakott, visszavethető különösen finom paradicsom és paprika fajták és ehető zsidócseresznye, és vásároltunk is pár palántázandó magot (például szárzeller, leveles kel, cukkini).
Külön kategóriát képeztek még a virágok, az egyéves dísznövények.

Az egyes hónapokon belüli vetési időpontot a mag-zacskók és az általános szakkönyvek nem szabályozzák, de biokertészeknek ajánlott a Hold és a csillagállások figyelembevétele, amiben az ún. Vetési naptár segít. Erről egy későbbi részben bővebben is írunk majd.

A vetés térbeli tervezése
Miután kialakult a veteményes ágyás-szerkezete, elkezdtük kisakkozni a megfelelő növénytársításokat. Egyrészt „Az én biokertem” nevű poszterre támaszkodtunk, másrészt az internetről próbáltunk adatokat gyűjteni.

Az eredeti terv szerint szomszédoknak szántuk például a kelbimbót az uborkához, a zöldbabot a kelbimbóhoz és a spenóthoz, a retket a salátához, a petrezselymet a retekhez, a sárgarépát pedig a kaporhoz. Azért így társítottuk, mert a felsorolt növények támogatják egymás fejlődését, és/vagy megvédik a kórokozóktól, vagy éppen segítik a beporzó rovarok odacsalogatását. Az ún. rossz szomszédokat pedig igyekeztünk egymástól minél távolabb elhelyezni. Például brokkoli mellé nem terveztünk retket, paradicsom mellé nem terveztünk sárgarépát.

A terv már az első vetéseknél módosult, ugyanis nem tudtuk egy menetben felásni a veteményes egész területét, a korai vetésűek vetési ideje viszont már a nyakunkon volt. Pár héttel később azonban kiderült, hogy nem is vétettünk komoly hibát. Ugyanis (és ez fontos!) a növénytársítások nem igazán működnek szomszédos ágyások között. A társított növényeknek lehetőleg egy ágyáson belül kell lenniük, ideális esetben úgy, hogy érintkezni tudjon egymással a gyökérzetük, esetleg a levélzetük, hajtásaik.

Ez a leendő veteményes területének fele, összesen 14 ágyás

Meglátjuk, hogy az idén mit tudunk még tenni a társítás-ügyben. Minden bizonnyal legalább annyit, hogy egyes ágyások szegélyébe bazsalikomot vagy körömvirágot ültetünk. Ezek a fajok sok zöldségnek hasznos partnerei.

András,  Szilvia

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

2 hozzászólás to “Tél végi tervezés”

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segíti ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2018. január 20.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Ha felismerjük, mi veszélyezteti létünket, és mégis folytatjuk azt a tevékenységet, az valamiféle elmebaj jele. A probléma gyökere a gondolkodásmódunkban, hozzáállásunkban és értékrendünkben van."
Peter Russel, angol pszichológus, filozófus