Egy (félig kezdő) biokertész pár naplója VIII.

A kiválasztott terület egy részén eddig évelő gyógynövények voltak, amiket az ásás megkezdése előtt gondosan átültettünk a kerítés mellé. A terület legnagyobb része azonban tele van tarackbúzával, amitől nem ilyen egyszerű megszabadulni.


Évelő gyógynövények (zsálya, oregánó, menta, levendula),
áttelepítés közben

A tarackbúzát (Agropyron repens) a köznyelv gyakran csak „tarack”-nak hívja. Nem véletlenül, hiszen a faj hosszú, húsos, föld alatti módosult hajtása, a tarack (ami hasonló, mint a gyöktörzs, csak hosszabb szártagú és vékonyabb), segítségével rendkívül hatékonyan hódít meg felhagyott szántókat, bolygatott területeket. Kúszik a föld alatt, majd itt-ott kidugja „fejét” a föld fölé. És kúszik tovább, sűrűn behálózva a rendelkezésére álló teret. (Kevesen tudják, hogy ez a kertészeknek sok nehézséget okozó faj a népgyógyászatban is használt vizelethajtó, vizeletképzést fokozó szer. A megszárított gyöktörzs kiváló hatású hólyaghurut, hólyag- és vesekő megbetegedések valamint köhögés és légcsőhurut ellen. Külsőleg hámosítóként, főleg pattanásos bőr kezelésére alkalmazzák.) Ha magára hagyjuk, és a természetes gyepflórának a képviselői mag formájában el tudnak jutni a területre, akkor előbb-utóbb kialakulhat egy növényfajokban egyre gazdagodó, természetközeli gyep.

Nekünk azonban a veteményesben egészen más a célunk. A természetes folyamatok érvényesülése helyett egyeduralomra szeretnénk juttatni egy-egy általunk kiszemelt haszonnövényt. Kénytelen vagyunk tehát a természetes befüvesedés ellen dolgozni, és hát a tarackban „emberünkre” találunk.
Éppen tarack-taktikai okokból esett választásunk motoros, rotációs kapa helyett a kézi ásásra. Andris szerint ugyanis a rotációs kapa sokkal inkább felaprózta volna a tarackot, megnehezítve a kiszedegetését.

A taracknak a felaprózás meg se kottyan, hiszen pár cm-es darabokról is jól újul. Ezzel szemben az ásóval kiforgatott földből 10-30 cm-es tarackokat tudtunk kihúzni. Egy ásónyom széles, 7 m hosszú területről nagy kosárnyi tarack jött ki.

És biztos, hogy maradt is még bőségesen…
Meglátjuk, hogyan boldogulunk vele. A tarack-szelektív mérget, a glifozátot nem szeretnénk bevetni, hiszen kertünk bio, vagyis mérgező vegyszer-mentes. A kitartó, legalább 3-4 éven át folytatott, ásóval, ásóvillával és kézzel végzett gyomlálás várhatóan megteszi majd a hatását.

A taracktalanítás folyamata úgy nézett ki, hogy én Andris után haladva, az általa felásott részekről, ásónyomról-ásónyomra kiszedegettem a tarackot.


Túl az ásás legnehezebb részén, az első soron

A felásás után következett a gereblyézés, a még megmaradt nagyobb rögök felaprítása (kapával, gereblyével), és az előbukkanó újabb tarackok kiszedése.


Készen van a teljes veteményes egyik felének felásása

Végül madzagot feszítettünk ki a leendő ágyások határán, majd kitapostuk az utacskákat a felásott és finomra munkált földön.


A felásott terület elegyengetése gereblyével

Már előző cikkünkben mutattunk fotót a végeredményről, vagyis a veteményes első feléről, a talaj-előkészítés után.

Kedves Olvasó! Te hogyan boldogulsz bio módon a tarackkal vagy más veszélyes gyomokkal? Kérlek írd meg nekünk!

Üdvözlettel:
Szilvia

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

4 thoughts to “Talaj előkészítés

  • Anett

    Kedves Szilvia!
    Én is biokertet „csinálok”. Már 3. éve próbálkozom a tarack megszüntetésével. Egyre kevesebb van. Viszont nemrég vettem egy jó könyvet a biokertészetről, abban olvastam, hogy a napraforgó, illetve a csicsóka (ami szintén a napraforgók családjába tartozik) elnyomja a tarackot. Idén kipróbálom. És állítólag a csicsóka finom zöldség is.
    Jó kertészkedést!
    Anett

    Válasz
    • revszilvia

      Kedves Anett!

      Köszi szépen az antitarack tippet!
      Hová kell ültetni ezeket a növényeket, a veteményesbe, vagy esetleg köré?
      Kíváncsi vagyok, beválik-e neked. Megírod majd? 🙂
      A csicsóka nekünk eddig (legalábbis főzve, sütve) nem vált be. Bár egészségesnek mondják (például cukorbetegeknek nagyon jó), de az íze… félretettük a lehetőséget ínséges időkre :-). Talán nyersen megehető, salátába, más zöldségekkel együtt.

      üdv,
      Szilvia

      Válasz
  • Eveike

    Kedves Szilvia és Anett!
    A csicsóka szerintem és számomra csakis nyersen fogyasztható. Így az íze hasonlít a káposztatorzsára. Salátába nagyon finom, sőt magában is csemege.
    Az ültetés helyét úgy válasszátok meg, hogy nagyon gyorsan nagy területet képes meghódítani. Ahol egyszer egy szemet is letettél, ott mindig lesz. Ősszel lehet kiásni, ám nem fagy meg, s fagymentes időben télen is kiásható, hogy friss vitaminforrásunk legyen.
    A virágja is szépen díszlik, megnő 1,5-2 m magasra is.
    Jó kertészkedést! Magam is ezt az utat járom.
    Üdv. Éva

    Válasz
  • Sary Eszter

    Kedves Anett,Szilvia és Éva!
    Már a nyolcadik éve kertészkedem,a tarack egyre kevesebb de még mindig található.A csicsóka is szétterjed a kertben ha nincs minden darab gondosan
    felszedve ősszel-télen.Idén történt először,hogy kicsik voltak a csicsókák és a földben hagytuk,gondoltuk jó lesz tavaszra a nyusziknak(csak csírázás előtt adható nekik!)de a vaddisznók kiszimatolták(január)és betörtek a kertbe,kerítést szétnyomták és mindent széttúrtak egy éjszaka alatt.Tehát tarack helyett csicsóka meggondolandó.Állítólag ha sokat locsolják a kertet
    azt a tarack nem szereti(de a magas vízszámlát meg én nem)úgyhogy marad a kapálás.. és kézzel mindig kiszedni a tarackot ez a legbiztosabb.
    Tipp:apróra reszelt csicsóka joghurttal és fokhagymával nagyon finom

    Válasz

Leave a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük