Ásni vagy nem ásni? Válasz egy aktuális olvasói kérdésre

asni vagy nem asniA napokban nagyszerű kérdést kaptam egy kedves barátunktól, honlapunk hűséges olvasójától. Így hangzott: “Te fel szoktad ásni a kertet? Melyik oldalán állsz az ásni / nem ásni vitában?” A kérdés aktualitása részletes válasz megfogalmazására inspirált. A levelezés lényegi részét megosztom honlapunk olvasóival is.


Nos tehát, ásni vagy nem ásni?
Rövid válasz: ez helyszín- és helyzetfüggő. Nem kell túlzottan ragaszkodni sem az ásáshoz, sem a nem-ásáshoz, hanem a körülmények ismeretében kell dönteni a kérdésről.

Mondjuk, az egyszerűség kedvéért, beszéljünk most egy olyan zöldség-ágyásról, amelyet évek óta nem műveltek.
Ha agyagos és/vagy köves talajú a kertünk és/vagy tele van az ágyás évelő gyomok tarackjaival (hazánkban többnyire tarackbúza, mezei aszat, szulák, homokosabb talajokon csillagpázsit), akkor éveken át, akár évente többször is forgatjuk a talajt 15-20-25 cm mélyen, kiszedjük a kődarabokat, tarackokat, trágyázzuk, komposzttal keverjük.

Később, ha már jobb szerkezetű, kevésbé gyomos a talajunk, akkor elég évente egyszer, akár csak sekélyen forgatni, pl. ősszel beforgatni a komposztot.

Néhány év elteltével pedig, ha elég kitartóak vagyunk, akkor olyan, szinte gyommentes kerti föld lesz az ágyásunkban, hogy már tökételes a zöldségeknek. Ekkor, ha a növények közötti területet a tenyészidőszakban takarjuk-mulcsozzuk, időről-időre zöldtrágyanövényeket (mustárt, spenótot) is vetünk, és lekaszálás után szintén mulccsal takarjuk, akkor gyakorlatilag nem kell már ásnunk. Ha a mulcsréteget, komposztot félrehúzzuk, akkor alatta olyan, giliszták által megforgatott, morzsalékos talajt találunk, hogy csak egy sekély barázdát kell húznunk a magvetéskor.

Megint csak hely – és elsősorban talajtípus – függő, hogy ezt az ideális állapotot mikor érjük el, és milyen módon tudjuk fenntartani. Például nálunk – a külső-somogyi agyagon – folyamatos, gondos műveléssel  4-5 év alatt elérhető ez az állapot. Mégis, itt a legjobb zöldségágyások talaját is néhány évente legalább sekélyen meg kell forgatni, mert a talaj rendkívül magas agyagtartalma miatt összetömörödik. Egy ilyen lazítás után a jó kerti talaj újra 4-5 évig maradhat ásás nélkül.
A szomszédos faluban viszont homokos a talaj, ott belátható időn belül, folyamatos használat – és persze komposztozás és mulcsozás mellett – nem kell ásni.

A témáról hosszan lehet értekezni. Ha kérdés érkezik, nagyon szívesen folytatom a választ.

Sikeres kertészkedést!

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

9 hozzászólás to “Ásni vagy nem ásni? Válasz egy aktuális olvasói kérdésre”

  • Judit:

    Kedves András!

    Köszönöm a választ, nagyon hasznos volt. Kifejezetten agyagos talajú a kertünk, az a fajta, ami esőben nagyon ragadós lesz, nyáron viszont megrepedezik és olyan keménnyé válik, hogy – kis túlzással – szikrázik a kapa.
    Még egy kérdés: idén azt tervezem, hogy még a tél beállta előtt letakarom az egész veteményeskertet szalmával – van ennek értelme? A szalma megfelel mulcsnak?

    Üdvözlettel: Judit

  • kunandras:

    Kedves Judit!

    Mulcsozni mindig érdemes 🙂
    Ha télre mulcsozol, annak – lejtős telken különösen – az az előnye, hogy a csapadékvíz, hólé egyenletesen szivárog majd a talajba, és kevésbé tömöríti azt. Szintén előny, hogy a mulcs alatt melegebb van, és védelmében a talajlakó segítőink a tél folyamán is végezhetik áldásos tevékenységüket.
    Agyagos talaj estében mulcsozás előtt érdemes lenne felkapálni a területet, esetleg – ez lenne a legjobb – komposztot teríteni rá, és erre tenni a mulcsanyagot.
    Tavaszra a talajlakók a mulcs egy részét is bedolgozzák a talajba. Mielőtt talajmunkát végzel és/vagy vetsz, ültetsz, a mulcsot húzd majd félre az ágyásokról a pentozánhatás elkerülése végett. Ha kész a vetés, a sorközökbe terítsd vissza a mulcsot.

    A szalma jó mulcsanyagnak, arra érdemes ügyelni, hogy ne legyen benne sok gabonaszem, mert azok kicsíráznak. A későn kaszált szénára ilyen szempontból még inkább figyelni kell, mert ha fű- és kétszikű fajok érett magvai vannak benne, bizony, elgyomosíthatja a veteményesünket.

    Üdvözöl: András

  • Judit:

    Kedves András!

    Hűha, pentozánhatás? Mi is az?

    Judit

  • kunandras:

    A pentozán hatás nagyon fontos jelenség, amire a kertészkedés során is figyelemmel kell lennünk. Akkor lép fel, amikor nem teljesen érett trágyával végezzük a tápanyag utánpótlást, illetve még bomlatlan szerves anyag kerül a talajba – például a mulcs anyaga. Ekkor a lebomlási folyamatok intenzíven beindulnak, és ez átmenetileg nitrogént von el a talajból (a mikrobák élettevékenysége révén), vagyis a növények nitrogénhiányos állapotba kerülnek, nem növekednek megfelelően.
    Emiatt kell a szerves anyagokat, trágyát külön érlelni, és csak érett állapotban a talajba juttatni. Az érett trágya, komposzt már nem von el nitrogént, hanem nitrogénforrás a növények számára.
    Üdv: András

  • Judit:

    Ez azt jelenti, hogy ősszel, az ásás során a földbe forgatott zöld maradványokkal is lehet ilyen baj?(cékla-és karalábélevelek, paradicsomszárak, körömvirágok szárastul-levelestül-virágostul stb.). Nem bomlanak el tavaszra a földben?

    Judit

  • kunandras:

    A kulcskérdés mindig a mennyiség. Ha friss, lédús növényi részeket forgatunk be, és nem nagy mennyiségben, az tavaszra elbomlik, és nem okoz pentozán hatást. Probléma inkább nagy cellulóztartalmú anyagokkal lehet – forgács, széna, szalma -, ezeket előbb komposztálni kell, ha be akarjuk ásni.
    Másrészt, ügyelni kell arra, hogy beteg növényi részeket se ássunk be – pl. foltbetegségekben szenvedő karalábé levél -, mert így “eltesszük a kórokozókat jövőre”, a talajból könnyen fertőznek. A beteg növényeket inkább égessük el, vagy komposztáljuk egy évig, akkor a spórák elpusztulnak.

    Köszönöm a nagyszerű kérdéseket!
    Ha bármi más felmerül, kérdezz, szívesen válaszolok.
    András

  • Juhász András:

    Sziasztok!

    A témához kapcsolódóan lenne kérdésem. Most vásároltunk egy körülbelül 1,3 Hektáros területet. Ez a területet mindig is legelő volt, és kaszáló. Szerintem rendkívül gazdag talajélet lehet benne. Na mostan ugye jött a dilemme, hogy mi legyen. Apám, meg persze az Ő generációja, 50 cm es mélyforgató ekével esne neki. Ami biztos, hogy ide bio bodza kerülne. A növénynek is az a jó, hogy egészséges a talajélet. Ha elültetem, akkor is ki kell ásnom egy 40szer 40 es gödröt neki, tehát megforgatom a talajt. Mellette pedig szárzúznánk, és mulcsoznánk. Tudnátok segíteni abban, hogy hogyan is álljunk neki a történetnek?

    Köszönöm a válaszokat, és a véleményeket.

  • Tóth Teodóra:

    Én nem szántanám a területet a bodzának, mert olyan igénytelen, hogy ha amúgy megfelel neki a terület, akkor fejlődni fog mindenképp. A metszést viszont rosszul tűri, sztem próbáld keveset bántani őket, csak szedéshez formálni a bokrokat.

    András!
    Köszönöm az ásási tanácsot, magunk is hasonlóan tapasztaltuk. Gyűrűfűn is kell pár év, mire elhagyható az ásás.

    Üdv: Dorka, Imre

  • kunandras:

    Kedves András, Dorka, Imre!

    Tökéletesen egyetértek Dorkával és Imrével.
    Általános elv: a beállt növényzetet, gyepet csak nagyon indokolt esetben szabad megbolygatni, mert azonnal elgyomosodik a terület.
    Ha az egész területet felszántod, akkor minimum 2-3 évig küzdened kell majd a parlagfűvel, disznóparéjjal, és más durva egy-két éves gyomokkal, utána meg jönnek az évelő gyomok (és velük aztán tényleg nehéz és sokáig tartó feladat megbirkózni). A legelő jól beállt gyepét nagy kár lenne feltörni – hacsak nem akarsz szántóföldi vagy kertészeti művelésbe kezdeni.
    Ha sok bodzát ültetsz, akkor esetleg a leendő bodzasorokban lehetne sávosan lazítani, hogy nem legyen túl nehéz az ültetés. Ha van lehetőség géppel megásni az ültetőgödröket, akkor erre sincs szükség. A sorközöket én érintetlenül hagynám.

    Üdvözöl: András

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Környezetünk száz és ezer helyen lángol világszerte. Nincs azonban kijárat, tűzlépcső, az egyetlen megoldás, ha az önismeret felé lépünk."
Jim Nollman