Az ökofalu, mint társadalmi jelenség

Farkas Judit egyetemi adjunktus (PTE) előadásának összefoglalója. A III. Fenntarthatósági konferencia második napján elhangzott előadás letölthető teljes vetített- és hanganyaga.

A fenntarthatóság kérdése a domináns kapitalista gazdasági-társadalmi berendezkedés negatív hatásai felismerésének és a környezetünkért való aggodalomnak egyenes következménye. A fenntarthatóság rendkívül divatossá vált diskurzusán belül a fenntartható közösség-kísérletek egyfajta reakciót és választ képviselnek a válasz-kísérletek sokaságában. Ez a reakció azonban nem marad meg a protestálás szintjén, nem csak megoldási javaslatokat sorol, hanem javaslatait kísérlet tárgyává is teszi.
Azaz: a gyakorlatba ültetve ellenőrzi megvalósítási lehetőségeit, folyamatosan finomítja, alakítja a valóság adta körülményekhez, eredményeit pedig felkínálja szélesebb  körű megvalósításra. Ilyen kísérleteknek tekinthetjük az ökofalvakat is.

Jómagam néprajzkutatóként és kulturális antropológusként évek óta foglalkozom az ökofalvak kutatásával, szaktudományomból adódóan elsősorban azok szociokulturális dimenzióira helyezve a hangsúlyt. Jelen előadásomban is, mint társadalmi jelenséget mutatom be a hazai ökofalvakat: vázolom létrejöttük módját és okait, a beköltözők társadalmi jellemzőit, értékrendjét és motivációját, a közösségszerveződés módját és az ökofalvak (lehetséges) hatását környezetükre.

„Az ökofalu nem az egyetlen válasz a fenntarthatósági krízisre, csak egy a sok közül – és nekünk minden válaszra szükségünk van.” – írja Karen Litfin, a nemzetközi ökofalu-mozgalom egyik kutatója. [1] És bár a magyar ökofalvak nem érték el a fenntarthatóság szintjét, mégis egy olyan helyi társadalmi kísérletnek tekinthetők, ahol leginkább megvalósulni látszik egy életmódváltási program, ahol a társadalmi fenntarthatóság legfőbb aspektusai évek, sőt évtizedek óta folyamatos kísérletezés alatt állnak, és e kísérlet kimenetele – legyen az eredmény vagy eredménytelenség – a magasabb (kistérségi, regionális, nemzeti) szintű helyek, folyamatok és tervezések tanulságául kell, hogy szolgáljanak.

[1] Litfin, Karen: A Whole New Way of Life: Ecovillages and the Revitalization of Deep Community. É.n. http://www.tacoma.washington.edu/ias/PPE_Web_Docs/Litfin.pdf. 12. o.

Az előadás vetített anyaga letölthető innen (.pdf, 2,2 Mbyte)
Letölthető teljes hanganyag itt (mp3, 18,6 Mbyte)

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm
Fotógaléria
Loading...
image dscn7261-jpg image bhakti_kert_2-jpg image img_0099-jpg image bhakti_kert_4-jpg image bhakti_kert_6-jpg image bhakti_kert_5-jpg image bhakti_kert_3-jpg image img_0092-jpg image bhakti_kert_1-jpg image dscn7275-jpg image img_0166-jpg image img_0145-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A gond nem csupán gazdasági vagy technológiai, elsősorban erkölcsi és lelki. Megoldást a gazdaság és a technológia területén csak akkor találhatunk, ha mélységes változás megy végbe a szívünkben, amely elvezethet bennünket életformánk megváltoztatásához, valamint fogyasztásunk és termelésünk fenntarthatatlan formáinak átalakításához."
II. János Pál pápa és Őszentsége I. Bartholomeosz ökumenikus pátriárka