Darwin a természetpusztítástól

st-helenCharles Darwin 1836 júliusában néhány hetet töltött Szent Ilona szigetén. Terepi kutatásai során kimutatta, hogy a kopár szigetet néhány száz évvel korábban jórészt erdő borította. Kiderült, hogy a pusztulás oka a mértéktelen erdőirtás és állattartás.

Az emberi tevékenység következtében Szent Ilona szigetének számos őshonos faja kihalt, és ökológiai rendszere is visszavonhatatlanul károsodott.
Útinaplójában így mutatta be felismerését: „A sziget magasabb részein tekintélyes számban fordul elő a talajba beágyazva csigahéj, melyet régebben tengeri fajnak véltek. Kiderült, hogy a Cochlogena-ról van szó, egy sajátságos alakú szárazföldi csigáról; vele együtt találtam hat másik fajtát… Nevezetes, hogy jelenleg egyikük sem található élve. Valószínűleg az erdők teljes kipusztulása okozta a kihalásukat… ami az utolsó század kezdetén ment végbe.”
Darwin érdeklődését felkeltette a téma, és utánajárt, hogy miként tették tönkre a sziget élővilágát: „Rendkívül érdekes azoknak az átalakulásoknak a története – a Beatson tábornok leírásában -, melyeken a Longwood- és Deadwood-fennsíkok átmentek. 1716-ban még sok fa volt, de 1724-ben a régi fák többnyire kidőltek, s mivel a kecskéket és disznókat szabadon engedték csatangolni, a fiatal fák mind kipusztultak…”
A pusztulás drámai, és jórészt visszafordíthatatlannak bizonyult, mert számos faj végleg kihalt: „Annak a felületnek a nagyságát, amit régebben erdő borított, nem kevesebb mint 2000 acre-re teszik [egy acre=0,4 hektár]; most meg alig akad itt egyetlen fa is… Az a tény, hogy a kecskék és disznók a kikelő fiatal fákat mind elpusztították, és hogy az idők folyamán az öregebbek, melyek az állatok támadásaitól védve voltak, a kortól pusztultak el, teljesen bizonyítottnak látszik.
A kecskéket 1502-ben hozták be; nyolcvanhat év múlva… már nagyon elszaporodtak. Több mint egy század múlva, 1731-ben… a baj már teljes és jóvátehetetlen volt. Nagyon érdekes, hogy az állatoknak Szent Ilonára való érkezése nem változtatta meg a sziget általános képét, csak 220 év eltelte után: ugyanis 1502-ben hozták be a kecskéket, s 1724-ben mondják, a legtöbb „öreg fa kidőlt”. Alig lehet kétséges, hogy a növényzetnek ez a nagymértékű megváltozása nemcsak a szárazföldi csigákat érintette, melyek közül emiatt nyolc faj kihalt, hanem a rovarok nagy részét is.”

Kun András

Forrás: Darwin, C. Egy természettudós utazásai a föld körül. Kossuth Könyvkiadó, 1996. 169-170. oldal

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2018. május 5.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Forradalmian új, radikális szemléletváltás menthet csak meg minket. Ennek megvalósítása azonban világszerte óriási ellenállásba ütközik tévhitek, tájékozatlanság, megszokottság és a rövidtávú ellenérdekeltség miatt."
Vida Gábor