Egy XIX. századi természettudós az Alföld éghajlatának változásáról

kerner_von_marilaun_1kepAnton Kerner von Marilaun osztrák botanikus 1863-ban világosan leírta, hogy a Kárpát-medence belső régióiban végzett nagyarányú természetátalakító tevékenység az éghajlatot, a regionális klímát is meg fogja változtatni. Jóslatai szinte maradéktalanul teljesültek. Írását az is értékessé teszi, hogy javaslatokat fogalmazott meg a káros hatás mérséklésére.

Így vezette be a téma tárgyalását: „Ha ezt az óriási vállalkozást [a Magyar Alföldön a Kerner idejében folyó lecsapolási munkálatokat] közelebbről megvizsgáljuk, felvetődik a kérdés, hogy a táj természeti viszonyaiba történő ilyen hatalmas beavatkozásnak milyen visszahatása lesz az éghajlatra és a növényvilágra. Ez a kérdés elég érdekes ahhoz, hogy kicsit elidőzzünk mellette.” [kiemelés az eredeti szövegben]

Az ezt követő hosszú és részletes leírásából most csak néhány fontosabb részletet emelhetünk ki.kerner_2kep
„…A meteorológiai és botanikai kutatások eredményeiből már adódik a válasz a fent feltett kérdésre: milyen módon fog visszahatni a mocsarak lecsapolása az éghajlatra és a növényvilágra a magyar síkságon?
Elsősorban a hőmérséklet-különbségek növekedése fog érzékelhetővé válni. Hasonlóan, ahogy tenger a partvidéke éghajlatára, ahogy a Bodeni-tó és a többi svájci tó a körülöttük fekvő vidékére, úgy hat enyhítőleg a magyar mocsárvidék víztömege az Alföld klímájára, és csökkenti a nyári meleg és a téli hideg közötti különbséget. Ha azonban ezt az enyhülést hozó elemet megszüntetik, úgy a kiszáradt föld és a felette lévő légréteg hamarabb felmelegszik és hamarabb lehűl, mint ahogy ez a mocsárvidéken történt, és a vegetáció gyorsabban fog kifejlődni [vagyis hamarabb érkezik el a tavasz, és rövidebb idő alatt virágoznak el a növények], s a késői fagyoknak jobban ki lesz téve, mint eddig, amikor a víztömeg a hőmérséklet szélsőségeit enyhítette.” [kiemelés az eredeti szövegben]

Később így folytatta: „…A nyár derekának a szárazsága nemcsak hamarább fog beállni, hanem az az időszak is szűkebb határok közé kerül, mely az éves vegetációs tevékenység számára szükséges, és jelentősebb lesz a nyári hőség emelkedése is… ha az egész víztömeg vízfelületét, amely párologtatásával csökkenti a nyár hevét, kisebbre szabják, és a vidékről gyorsabban fogják elvezetni a vizet, a nyár heve és szárazsága az elviselhetetlenség határáig fog fokozódni.
A nyári meleg emelkedését talán egy más vidkerner_3kepéken, mint pl. egy hideg, nedves vidéken jótevő éghajlatváltozásként üdvözölhetnénk, a magyar kontinentális Alföldön azonban, ahol egyidejűleg a csapadék csökkenése és a nyári szárazság emelkedése várható, ezt csak az éghajlat hátrányos változásának tekinthetjük.”

Ezt követően Kerner pontról-pontra levezette, hogy a lecsapolások következtében miképpen csökken majd a párolgás, és ez – az erőteljes felszálló légáramlatok következtében – milyen módon csökkenti a csapadék mennyiségét, illetve változtatja meg annak tér- és időbeli eloszlását. A káros hatások mérséklése véleménye szerint a víztárolók építésével, az árhullámok idején érkező víztömegek helyben tartásával és az erdősítésekkel lehetséges.
Kerner ez utóbbi véleményével is megelőzte korát: éppen ezek a pontok azok, amelyeket a kései utókor – immár megkerülhetetlen szükségből – napjainkban igyekszik megvalósítani.

Közreadja: Kun András

Forrás: Anton Kerner Das Pflanzenleben der Donaulander (A Duna-menti országok növényvilága), 10. fejezet: A mocsarak lecsapolása. Az mű 1863-ban Innsbruckban jelent meg először. A fent idézett részletek a magyar fordításból származnak: Erdészettörténeti Közlemények LXII. Budapest, 2004. 63-65. oldal

1 hozzászólás to “Egy XIX. századi természettudós az Alföld éghajlatának változásáról”

  • Öko-völgy » Vízár Krisna-völgyben:

    […] A Kárpát-medence éghajlatának alakulását egyébként nem csak a globális klímaváltozás sújtja. Figyelemreméltó, hogy az elmúlt két évszázad kíméletlen táj-átalakító tevékenységének nyilvánvaló hátulütőit Anton Kerner, XIX. századi természettudós már jó előre látta. Éles szemű előrejelzéseit Kun András gyűjtötte nemrégiben csokorba és tette közzé honlapu… […]

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image dscn7275-jpg image bhakti_kert_5-jpg image bhakti_kert_7-jpg image img_0145-jpg image img_0057-jpg image bhakti_kert_1-jpg image dscn7261-jpg image img_0166-jpg image img_0099-jpg image bhakti_kert_3-jpg image img_0079-jpg image img_0092-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A szentségétől megfosztott világ egy hódításra serkentő akadály sorsára ítéltetett,  puszta tárggyá válik. Mint egy lélektelennek tartott állat vagy rabszolga, az ember alatti dologgá silányul, melyet munkára fognak, felhasználnak és kizsákmányolnak."
Theodor Roszak