Erdő nélkül?

Az erdőövek eltolódásának veszélyeire figyelmeztet Mátyás Csaba akadémikus a Nature című folyóirat legújabb számában. Nem mindegy, hogy a következő évtizedekben megmaradnak-e az erdők Magyarországon, vagy csak a csupasz hegyeket bámulják unokáink.

Közismert, hogy a klímaváltozás a természetes erdőövek eltolódásához vezet. Az erdészeti genetikával és ökológiával foglalkozó Mátyás Csaba álláspontja szerint a mérsékelt övi erdők alsó határán várható változásokra sem az ökológusok, sem a genetikusok nem fordítanak kellő figyelmet. A klímaváltozással kapcsolatban folytatott eddigi kutatások elsősorban a vegetációs övek felső határára összpontosultak, ugyanakkor a valóban komoly problémákat előidéző szárazsági határ eltolódása aránytalanul csekély figyelmet kapott.

A probléma nemzetközi, de a jelenség Magyarországot különösen sújtja – mondta Mátyás Csaba. Ennek az az oka, hogy a hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvezőtlen változása a sík- és dombvidéken nagyságrendekkel nagyobb területeket érint, mint hegyvidéken. Magyarországon az összes domináns, és egyben a gazdaság számára is fontos fafaj alsó elterjedési határa – a szárazsági határ – átszeli az ország területét, azaz a klímaváltozás valamennyi faj élőhelyét befolyásolja.

A szárazsági határ eltolódása kedvezőtlenül érinti ugyanakkor Ukrajnát, Közép-Ázsiát, sőt még Észak-Kínát is, de Észak-Amerikának nyugati részén is megjelenik, ahol a préri öv a Sziklás hegység erdőségeivel találkozik. Ezeken a területeken már jó ideje vannak elszórt megfigyelések az erdők pusztulásáról, a jelenséget azonban átmeneti, helyi problémának tekintették és nem ismerték fel a folyamat globális összefüggéseit. Mátyás Csaba rámutatott: az említett síkvidéki területek nagyrészt sűrűn lakottak, ezért az erdőhatár eltolódásának gazdasági és szociális következményei jelentősek.

Pusztuló bükk Zalában

A szárazsági határ előretörése miatti erdőpusztulás már Magyarországon is elkezdődött. A 2000 és 2004 közötti, igen csapadékszegény években például Zalában nagy területet érintett az egyik legérzékenyebb hazai fafajunk, a bükk vitalitásának gyengülése és pusztulása. A professzor hozzátette: az ökológiai károk mellett a folyamat komoly gazdasági károkat is okoz.

Nyugat-Magyarországon, a klimatikusan leginkább veszélyeztetett területeken, az erdők 30-50 százalékában került sor egészségügyi kitermelésre, amikor a fákat a gazdaságilag optimálisnál jóval előbb kénytelenek kivágni. Az erdőgazdálkodás nagyon nehezen tud alkalmazkodni a gyors környezeti változásokhoz, mert az erdei fák hosszú élettartama miatt 80-120 évre előre terveznek. Az ökológiai és gazdasági veszteség mellett azonban a tájra gyakorolt hatás sem mellékes: az erdőtlenedés az életminőséget is befolyásolja. Nem lehet közömbös, hogy ha például Budapesten, a Normafánál a kiránduló az erdő helyett fátlan vagy cserjével benőtt vidéket találna.

A professzor hangsúlyozta: a probléma fontosságát jelzi, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO támogatásával nemrég Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán rendezettkonferenciáján az éghajlatváltozás délkelet-európai és közép-ázsiai országok erdőgazdálkodására gyakorolt hatását vitatták meg, az általa alapított Délkelet-Európai Klímahatás Kutató Központban. Mátyás Csaba hozzátette: a konferencia egyik leglényegesebb megállapítása éppen az volt, hogy a változásokról, a megfelelő vizsgálati módszerek hiányában, egyelőre nincs elegendő adat, ezért a problémát kezelő stratégiák is hiányoznak.

A megoldáshoz először is fel kell ismerni a problémát – mutatott rá az erdőgazdálkodási szakember, aki szerint a kedvezőtlen fejlemények elhárítását nem lehet egyedül a természetre bízni, ahhoz aktív emberi beavatkozás szükséges. Ilyen segítség lehet például az erdőállományok mesterséges „átsegítése” a legérzékenyebb életciklus-pontokon, így a felújulás szakaszán, amikor a lehullott magvakból csemeték fejlődnek. Ebben a szakaszban a fák különösen érzékenyek a szárazságra – hangsúlyozta Mátyás Csaba.

Megoldás lehet ugyanakkor szárazságtűrő fajok felkarolása és honosítása is – mutatott rá a professzor, aki szerint pl. az eddig inkább visszaszorított, mediterrán jellegű faj, a csertölgy helyettesítheti a több nedvességet igénylő fafajokat.

Mátyás Csaba elmondta: a változó környezeti feltételekhez alkalmazkodás genetikai kérdéseivel nagyon régóta foglalkozik. Témaválasztásában megerősítette, hogy 1992-ben Marokkóba látogatott, hogy tájékozódjon arról, szélesebb körben honosítható-e Magyarországon az Atlasz hegységben élő cédrus. Itt figyelte meg, hogy a Szahara felől előretörő szárazság hogyan pusztítja lépésről-lépésre a sok száz éves faóriásokból álló erdőségeket. A szárazsággal szembeni tűrőképességet genetikai tulajdonságok határozzák meg, de a tolerancia határát meghaladó külső hatások pusztuláshoz vezetnek. A tolerancia-határral foglalkozó kutatás hiánya miatt azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Éppen ezért – az előrejelzések pontosítása érdekében – a genetikai és ökológiai határfeltételek kutatása fontos feladata a közeljövő kutatásának. A Nature-ben közölt cikk ennek jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet.

Forrás: ForestPress

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image im003838k-jpg image im003862k-jpg image magfejto_2010apr16_k-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg image im003855k-jpg image im003909k-jpg image im003821k-jpg image im003917k-jpg image im003869k-jpg image im003865k-jpg image im003873k-jpg image im003806k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
„Aki azt hiszi, hogy az exponenciális növekedés örökké fenntartható egy véges világban, az vagy őrült, vagy közgazdász."
Kenneth E. Boulding