Kolumbusz első amerikai útja előtt ez az ősi kisázsiai származású kultúrnövényünk volt „a bab”. A rómaiak terjesztették el egész Európában, ahol a középkorra az egyeduralkodó hüvelyes termény a lóbab lett. Eredetileg a babon csak a lóbabot értették, később vált szét a közönséges bab (Phaseolus) és a lóbab (Vicia) elnevezés. Egyes vidékeken ma is termesztik, de nálunk szinte teljesen eltűnt a kertekből, pedig ízletes magjai sokféleképpen elkészíthetők, zölden kifejtve, hüvelyesen, vagy szárazbabként is fogyaszthatók.
A lóbab (Vicia faba) egyéves kultúrnövény, amelynek a mag mérete és színe alapján számos változata különböztethető meg (nagy, közepes- és kisszemű, fehér, zöld, és vörös színű).
Egyenes, akár 80 cm magasra megnövő szára elágazás nélküli, esetleg a felső harmadában ágazik csak el igen rövid oldalhajtásokra. Ritkán az is előfordulhat, hogy közvetlenül a talajfelszín felett villásan elágazik. Gyökere gyors növekedésű és mélyre hatoló. Dúsan elágazó és hasonlóan hosszú oldalgyökereivel mintegy 1 négyzetméteres területet hálóz be.
A lóbab magasra növő szárai májusra gazdagon berakódnak virágokkal
A levelek hónaljában rövid, 2-5 virágból álló fürtvirágzat fejlődik. A virágok nagyok, piszkosfehér színűek, fekete foltosak. Vastag, rövid hüvelytermésében 1-5 mag található.
A zöld hüvely belül szivacsos állományú, zsenge állapotban húsos, zöldbabként a fiatal magokkal együtt fogyasztható. Az érés során a hüvelyek bőrszerűvé válnak, megkeményednek, később felrepednek és a mag kihullik belőlük. A magok sima, fényes felületűek, méretük 25-35 x 8-12 mm. Alakjuk erősen lapított ellipszis, középen kissé homorú hajlattal.
A virágok fekete foltjai vonzó jelzést adnak a megporzóknak
A lóbab közepes vagy annál valamivel alacsonyabb hőigényű növény. Magjai 4-6 °C-on már csírázásnak indulnak, későbbi fejlődéséhez is elegendő 15-20 °C. A nagy meleget is viszonylag jól tűri. A fiatal növények a tavaszi, rövid ideig tartó 4-5 °C-os fagyokat károsodás nélkül átvészelik. (A mediterrán területeken télen is termeszthető.)
Vízigényes faj, csírázáskor és a virágzás, terméskötés idején igényli a legtöbb vizet. Hosszan tartó szárazságban kevesebb és kisebb magot érlel. Csapadékszegény területeken öntözéssel termeszthetjük biztonságosan.
Termesztése
Korai vetése miatt alapos őszi talajmunkát igényel. A szervestrágyát nagyon meghálálja. Általában helyrevetéssel szaporítjuk, minél korábban vetjük, annál nagyobb mennyiségű termésre számíthatunk. A borsóval és a mákkal együtt a legkorábban vethető növényünk. Január végétől hozzákezdhetünk a vetéshez, de legkésőbb március közepéig kerüljön a földbe a mag. Optimális vetési mélysége 6-8 cm, ha sekélyebben vetjük, akkor később a felmagasodó növények kidőlhetnek.
A lóbabból csodás ízű és kiadós fejtettbableves, vagy főzelék készíthető (kép: kertvarazsmagazin.hu)
Tenyészterülete a felhasználástól függ. Zöldhüvelyes termesztésekor a sortávolság 40-50 cm legyen, ezen belül az egyes tövek egymástól 10-15 cm-re kerüljenek. Érett, kemény magjáért termesztve a sortávolságot 25-35 cm-re csökkenthetjük. A vetés után 10-14 nap múlva várható a kelés.
Az évközi ápolási munkák közül nagyon fontos a folyamatos gyomtalanító és talajlazító kapálás. Virágzás és magkötés idején lehetőleg öntözzük.
Zölden addig szedjük, amíg a magok nem keményedtek meg, még tejesek. A zsenge mag a zöldborsóhoz vagy a zöldbabhoz hasonlóan tartható el: hűtőszekrényben egy-két hétig, hűtés nélkül azonban csak napokig. Az érett, kemény magokat a hüvelyek felnyílása, vagyis elszóródásuk előtt takarítsuk be. Augusztus elejére a levelek zöme már lehullik és a hüvelyek megfeketednek. Szedése után a magokat fejtsük ki a hüvelyekből és vékonyan kiterítve, szellős helyen szárítsuk meg.
Felhasználása
Fehérjében és keményítőben gazdag magvai kiváló takarmányt és emberi táplálékot adnak. Nyugat-Európában és a Földközi-tenger menti országokban zöld hüvelyű állapotban is igen népszerű. A kifejlett, zsenge babszemekből kiváló fejtett bableves, saláta, püré, főzelék készíthető. Zölden vitaminokban és ásványi sókban gazdag. Érett magjából szárazbab főzeléket készíthetünk. Régebben lisztet is őröltek belőle.
(Kép: foodandwine.hu)
A száraz magban sok a fehérje, de nukleinsavak, zsírsavak is vannak benne. Az őszi zöldségfélék jó előveteménye, mert nitrogénben gazdagabbá teszi a talajt. Nagy zöldtömege miatt zöldtrágyanövényként is kiváló.
A cikkben szereplő adatok fő forrásai:
terebess.hu
Stein, Siegfrid: Elfeledett kerti növények. Mérték Kiadó, 2006.
– Kun András –
Öko-völgy Alapítvány
Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?
Keresse könyvsorozatunkat!
