Gondolatok ökofalu-körutunk kapcsán

A Dél-Dunántúlt akár az „ökofalvak országának” is nevezhetnénk, hiszen a legtöbb hazai ökofalu itt található, méghozzá egyes kutatások szerint ezen a tájon él hazánk három legjobban működő közössége: Krisna-völgy, Gyűrűfű és Visnyeszéplak. Az Öko-völgy Alapítvány csapata a napokban rövid ökofalu-tanulmányutat tett a szomszédos élőfalvakba.

Mintaterületünktől, Krisna-völgytől másfél órás autóútra található Visnyeszéplak, és újabb másfél órára Gyűrűfű. Számomra az ökofalu látogatás egyik fő különlegessége, hogy ilyenkor a bennem élő ökofalu ideálkép szembesül a rögvalósággal, vagy fogalmazzunk úgy, hogy a lehető legelkötelezettebb „öko” emberek által megvalósított realitásokkal.

Leegyszerűsítve fogalmazva: az ökofalvak felé az elsődleges elvárás, hogy lakóik megújuló erőforrásokat használva, mezőgazdaságon alapuló termelést folytatva, környezetileg fenntartható módon éljenek. A bennem élő ideálkép egy ötven-száz évvel ezelőtti állapot, amikor a falusi ember puritán körülmények között élt, fosszilis energiahordozók nélkül, ráutalva arra, amit a föld adott.

Azt és annyit termelt, amire a környék lakóinak szükségük volt, és elcserélte áruját más termékekre, amikre pedig neki volt szüksége. A falu népe élő közösséget alkotott, és talán tényleg megelégedtek a valódi szükségleteik (és nem a reklámipar által mesterségesen gerjesztett igények) kielégítésével.

Esti kecskefejés Visnyeszéplakon

Generációkon keresztül maradtak egy térségben, a földet úgy használták, hogy unokáik számára is termékeny maradjon. Saját kútjuk vízbázisát nem szennyezték el szennyvizükkel. Bíztak Istenben, és/vagy tisztelték „természet anyát”. (Hogy ezek az emberek boldogok voltak-e, vagy hányan és mennyire, nem tudom, ez talán egy másik cikk témája lehetne.)

Hazánkban ugyan egyik ökofalu sem tért vissza száz százalékban a falusi eleink életviteléhez, tiszteletreméltó az a törekvés, ahogy mindannyian puritán módon, törekedve a közművektől és a fosszilis energiahordozóktól való függetlenségre, élelemnövényeket termesztve, állatokat tartva, a természettel összhangban igyekeznek élni, és gyermekeiket nevelni.

Mostani utunk során ismét megbizonyosodtunk az ökofalvak lenyűgöző sokféleségéről. Őszinte, nyitott emberekkel találkoztunk, akik kellően bátrak szembeszállni a „mainstream”-mel, vagyis azzal a „fogyasztói” életmóddal és paradigmával, ami megnyomorítja a természetet, a társadalmat, és az egyént.

Gyűrűfű ökofalut az egyik alapító, Kilián Imre mutatta be nekünk

Az ökofalvakat világszerte kutató tudós barátunk szerint az önellátó faluközösségek, amelyek igényeiket a valódi szükségleteik szintjén tartják, és tudnak közösségként működni, képesek
–    nullára csökkenteni a munkanélküliséget
–    minden fiatal házasnak lakhatást biztosítani
–    idősek számára pedig nem csak ellátást, hanem szeretet is adni, és azt az érzést, hogy szükség van rájuk.

Szerintem a fent említett ökofalvak jó úton járnak ennek megvalósítása felé. Bizton állíthatom, hogy ha egyszer a külső körülmények fogják az emberiséget egyszerűbb életmódra kényszeríteni, akkor az élőfalu lakók számára az áttérés semmilyen megrázkódtatással nem fog járni.

Rév Szilvia

3 hozzászólás to “Gondolatok ökofalu-körutunk kapcsán”

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Forradalmian új, radikális szemléletváltás menthet csak meg minket. Ennek megvalósítása azonban világszerte óriási ellenállásba ütközik tévhitek, tájékozatlanság, megszokottság és a rövidtávú ellenérdekeltség miatt."
Vida Gábor