Húsmentességgel a metabolikus szindróma ellen

Érdekes összefüggéseket tárt fel egy kutatómunka a lakto-vegetariánusok életmód szokásai és egy immár népbetegségnek számító anyagcserezavar, a ‘metabolikus X szindróma’ között. Rév Erzsébet diplomamunkája nagyító alá veszi, hogy a hús és tojásmentes táplálkozási formának és a hozzá kapcsolódó életmód szokásoknak az alapelvei mennyiben feleltethetőek meg a modern nyugati orvoslás metabolikus szindróma által „előhívott” prevenciós ajánlásainak.

Metabolikus X szindróma (MS)
Az orvosi köztudatban „halálos négyes”, vagy az „új világ szindróma” néven vált ismertté a metabolikus szindróma, amely napjainkra a leggyakoribb összetett anyagcserezavar lett. A legtöbb kutató 20-25%-ra becsüli a gyakoriságot Európa felnőtt lakosságának körében. A WHO szerint 2025-re mintegy 300 millió embert fog érinteni.
Ma már az orvostudomány egyetért abban, hogy az MS legfőbb kockázati tényezője az helytelen életmód, méghozzá a nem megfelelő táplálkozás és a testmozgás hiánya.

Vajon az egyik legelterjedtebb reform táplálkozási irányzat, a lakto-vegetarianizmus elejét veszi-e az MS kialakulásának is? Vagy e népbetegség leküzdése újabb, extra életmód követelményeket jelent?

A kutatómunka összehasonlított egy lakto-vegetáránus, egy átlag fogyasztói és egy egészségpedagógiai oktatásban részesülő csoportot.

A diplomamunka néhány figyelemreméltó következtetése:

A lakto-vegetariánusok előnyben vanak az MS megelőzése kapcsán, mert ők más téren is tudatosan ügyelnek az egészségükre  :

•    A lakto-vegetariánusok – noha húsmentességük alapmotivációja eredendően nem az MS megelőzése – táplálkozási szokásaikkal automatikusan eleget tesznek számos orvosi, MS prevenciós javaslatnak.
•    A vegetariánusok ritkábban fogyasztanak alkoholt és kevesebbet dohányoznak, mint a másik két csoport. Márpedig e két káros szokás az MS-hez közvetetten kapcsolódó fontos rizikófaktor.
•    A vegetariánus életmódot folytatók jobban figyelik a termékek adalékanyag tartalmát és feldolgozottságát, tudatosabbak ilyen téren, mint a másik két csoport.
•    A vegetariánus életmódot folytatók tudatosabban választanak, ha a nassolásról van szó, jellemzőbben cserélik az édességet, chipset egészségesebb rágcsálnivalókra.

A rendszeres, aktív testmozgás azonban a vegetariánusoknál is hiányzik. A kutatás szerint egyik csoport sem szentel kellő figyelmet a sportra, pedig ez az MS elleni küzdelem fontos része lenne.
Szintén nem mutatkozott különbség a magas cukortartalmú élelmiszerek tudatos kerülését illetően.
Érdekes megfigyelés, hogy mindhárom csoport tagjainak nagy többsége elégedett saját táplálkozási szokásaival, még akkor is, ha ugyanezen személyek esetében az életmód-szokásaikra vonatkozó kérdések az egészség tudatosságukat nem támasztották alá.

Felnőtt életünk táplálkozásában meghatározó jelentőségű a gyermekkorunkból hozott minta. Ezt azonban aktív és tudatos életvezetéssel bárki módosíthatja.

Rév Erzsébet diplomamunkája (Apor Vilmos Katolikus Főiskola) innen letölthető (473 KB).

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A Föld minden ember összes szükségletét ki tudja elégíteni, azonban mohóságukat nem."
Gandhi