Látogatás a Szegedi Botanikus Kertben

Krisna-völgy Botanikus Kertjének képviseletében ellátogattunk a Szegedi Tudományegyetem Botanikus Kertjébe. Házigazdánk és kísérőnk Dr. Pulics Julianna, a Kert vezetője volt.

Vendéglátónk röviden ismertette a Botanikus Kert történetét, megalapításának körülményeit és a később megvalósított terveket, fejlesztéseket.
Az 1922-ben alapított Kert területe jelenleg 17,5 ha. Hasonlóan Krisna-völgy Botanikus Kertjéhez, korábban ez is mezőgazdasági terület volt, így szinte minden fa új ültetésű. Napjainkra közel 5000 növénytaxont (fajt- és fajtát) gyűjtöttek össze, és megközelítőleg 400 magcsere partnerrel állnak kapcsolatban. Jelentős az idegenforgalom, évente 25-30 ezer látogatót fogadnak.

A séta során megtekintettük az arborétumot (itt találhatóak hazánk első kínai mamutfenyő példányai), a fólia- és üvegházakat (a hidegházi növények, pozsgások és kaktuszok gazdag gyűjteményét, a pálmaházat, a messze földön híres páfránygyűjteményt), valamint az utánpótlást biztosító szaporítóházakat és palántanevelőt.

Sokáig beszélgettünk az európai hírű lótuszos tónál. A mintegy 1,5 méteres mélységű, mesterséges tó vize egész éven át 15-21 fokos. (Artézi kút táplálja, és biztosítja az állandó vízcserét.) Több szempontból is egyedülálló az itt tenyésző lótusz-populáció. A lótusz (Nelumbo nucifera) trópusi vízinövény, amely a mi égövünkön többnyire bírja a telet. A speciális szegedi körülmények között azonban nem csupán áttelel, de gyönyörűen díszlik és terjed.
Vezetőnk elmondta, hogy ezt a növényt 1932-ben telepítették ide, és 5-8 év alatt benőtte a tavat. Sokáig szépen díszlett, de 1975-re ismeretlen okból elpusztult. Ezután itteni magból új állományt neveltek, a tavat pedig kiszárították, és 50-60 cm-es iszapréteget eltávolítottak belőle. 1982 tavaszán újra vízzel töltötték fel, és a saját nevelésű lótuszokat kiültették. Különös módon az iszapban elfekvő magokból spontán módon kikelt további 14 lótusz növényke. Mára a tótükör jó részét újra benőtték.

Ezek után ellátogattunk a rózsakertbe, ahol (a napjainkban másutt egyre ritkább) csodás illatú és sokszirmú reneszánsz rózsákban gyönyörködhettünk. Sétánk a rendszertani gyűjteményben folytatódott, majd a Botanikus Kert ötletgazdag újítását, a “Virágos tanyakertet” is megtekintettük. Házigazdáink itt egy dél-alföldi parasztkertet építettek fakerítéssel, virágágyakkal és zöldségessel. A későbbiekben tervezik egy pihenő kialakítását, és eperfa ültetését is. Felmerült bennünk a gondolat, hogy Krisna-völgyben hasonló módon kialakíthatnánk egy hagyományos somogyi parasztkert bemutatóját.

Különösen sokat időztünk a Szegedi Botanikus Kert kultúrnövény gyűjteményeiben. Itt minden esztendőben más-más növénycsoportot kezelnek kiemelten – 2008 például a gabonáké volt. Számos ötletet meríthettünk az itteni tapasztalatokból, illetve találkoztunk olyan fajokkal is, amelyek meghonosítása, termesztésének kidolgozása perspektivikus lehet a klímaváltozás kapcsán. Ilyen növény például a bazella (főzeléknövény), a már Krisna-völgyben is termesztett török saláta (Portulaca sativa), a batáta (amelynek gumói nagy mennyiségben teremnek, de csak akkor, ha a meleg mellett sok víz és tápanyag is a rendelkezésére áll). Láttunk szezámot (fehér és fekete magvú fajtáit, amelyek jól termeszthetőek helybevetéssel is), óriás libatopot (bőtermő és igénytelen főzeléknövény), valamint az Eleusine indica és E. coracana füveket (amelyek magja közvetlenül kinyerhető, szárazságtűrő és ígéretes kásanövények).
A festő- és rostnövény-gyűjtemény ugyancsak rendkívül gazdag. Csak felsorolás-szerűen: indigócserje, rostmályva, gyapot fajok, juta (Corchorus), hócsalán, festő csülleng, festő pipitér, festő buzér, festő rekettye, festő rezeda.

A látogatás vége felé háziasszonyunk megajándékozott bennünket néhány növénnyel. Kedvességének köszönhetően Krisna-völgy Botanikus Kertjének gyűjteménye gazdagodott a Psidium chinensis (ehető, igen jóízű termésű trópusi mirtuszféle), a Portulaca umbraticola (szép virágú pozsgás), és a kámforfa szaporítóanyagával. Kaptunk néhány lótuszmagot is, amelyek azóta kicsíráztak és védett helyen növekedve várják az első kiültetési próbát.

Hálásan köszönjük a vendéglátást, az ajándékokat és bízunk a további sikeres együttműködésben!

Pártha dász és Kun András

1 hozzászólás to “Látogatás a Szegedi Botanikus Kertben”

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image corvinusklub_2010marc22_k-jpg image gate_zoldklub_krisnavolgyben_2009-jpg image ov_fenntarthat_konf_31_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_19_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_32_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_8_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_2_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_12_20081008-jpg image magfejto_2010apr16_3-jpg image im003909k-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg image im003869k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A szentségétől megfosztott világ egy hódításra serkentő akadály sorsára ítéltetett,  puszta tárggyá válik. Mint egy lélektelennek tartott állat vagy rabszolga, az ember alatti dologgá silányul, melyet munkára fognak, felhasználnak és kizsákmányolnak."
Theodor Roszak