Mire számíthatunk a Kárpát-medencében a klímamodellek szerint?

Bede-Fazekas Ákos (hallgató, Corvinus Egyetem) a III. Fenntarthatósági Konferencia első napján (Somogyvámos, 2010. október 5.) elhangzott előadásának összefoglalója.  Az összefoglaló szövege, letölthető teljes hang- és előadás-anyaggal

Napjainkban szakmai körökben már általánosan elfogadott, hogy a globális éghajlatváltozás hátterében – bár nem kizárólag, de nagyrészt – emberi, antropogén hatások állnak. Ilyen például a légkör sugárzásátvitelben szerepet játszó összetevőinek gyors megváltoztatása. [1]. Az okokkal ellentétben a következmények körül még nagy a bizonytalanság, az elkövetkező száz év forgatókönyvére több változat (klímaszcenárió) is létezik. Az évtizedekre előretekintő jóslatok általában az irányokban (szárazodás, melegedés) egyetértenek, de a mértékekben, az évszakos és területi különbségekben jelentős különbségeket fedezhetünk fel.

A globális klímaszcenáriók a század végére 1,1–6,4 °C hőmérséklet-emelkedéssel számolnak, a felmelegedés leginkább a szárazföldek felett és a magasabb északi szélességeken fejti majd ki hatását. A hőhullámok és heves esőzések gyakorisága is valószínűleg tovább nő. Bizonyos trendek már most is jól megfigyelhetőek: ritkábbak a hideg nappalok, hideg éjszakák és a fagyok, gyakoribbak a hőhullámok, a forró nappalok és forró éjszakák, nem beszélve a hirtelen lehulló nagy csapadékmennyiségekről [2]. 2010 első hat hónapja volt a meteorológiailag rögzített elmúlt 131 év január–júniusi időszakainak legmelegebbike.

Nagyon fontos kiemelni, hogy, ha az üvegházhatású gázok koncentrációját sikerül is stabilizálnunk, a felmelegedés és tengerszint-emelkedés még évszázadokon keresztül tovább folytatódhat! [3] Éppen ezért a klímaváltozás megelőzésére/csökkentésére tett kísérletek mellett indokolt az alkalmazkodásra is hangsúlyt fektetni. Szükséges ismernünk tehát, hogy mi várható a Kárpát-medencében az elkövetkező évszázadban.

Az IPCC A2 és B2 jelű klímaszcenárióival regionális szinten is foglalkoztak hazai kutatók. A 2071–2100-es időszakra készült modellek a hőmérséklet-emelkedést nagyobb pontossággal tudták megjósolni, mint a csapadékmennyiség változását. A melegedés nyáron a legnagyobb (3,7–5,1 °C) – és a legnagyobb szórás is itt tapasztalható –, míg a legkisebb tavasszal (2,4–3,2 °C). Nyáron dél felé, télen és tavasszal pedig kelet felé haladva nő a melegedés mértéke [4]. A hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) száma 109–156%-kal nő, a forró napok (Tmax ≥ 35 °C) száma pedig évi 4 napról 20–33 napra emelkedik! Csökken viszont a téli (Tmax < 0 °C) és fagyos (Tmin < 0 °C) napok száma, és jelentősen kevesebb (-87– -95%) lesz évente a zord nap (Tmin < -10 °C) [5].

Érdekes eredmények születtek a csapadékváltozás előrejelzése során: az éves mennyiség jelentősen nem fog megváltozni, ám az eloszlása a mezőgazdaság számára igen kedvezőtlen módon alakul át. Csökkenésre nyáron (10–33%-kal) és ősszel, míg a csapadékmennyiség növekedésére télen (20–37%-kal) és tavasszal  számíthatunk, így az évszakok sorrendje teljesen átrendeződik: a legcsapadékosabb a tél, majd a tavasz lesz, őket követi a nyár és az ősz (az alkalmazott szcenáriótól függően más sorrendben). Az extrém csapadékú (≥ 20 mm) napok száma éves szinten megduplázódik [6].

Fontos kiemelnünk, hogy az elkövetkező évtizedek melegebbé, aszályosabbá, csapadékeloszlásában mediterránabbá váló Kárpát-medencéjében fel kell készülnie a kertészeti, erdészeti és tájépítész szakembereknek, hogy a fenntartható erdőgazdaság, a fenntartható kertészet és kertépítészet csak új taxonok bevonásával, elterjesztésével lehetséges [7]. Néhány érzékletes példát érdemes megemlítenünk:

1) Az északi félgömbön 1 °C-os évi középhőmérséklet-emelkedés a gabonafélék északi termesztési határát 150−200 km-rel tolja észak felé, magassági határát pedig 150−200 m-rel mozgatja feljebb [8].
2) A földrajzi analógia módszerével Magyarország különböző régióinak 2011–2040 és 2041–2070 közötti éghajlatával megegyező klímájú területeket főként Bulgáriában és Romániában találunk, a 2071 utáni időszakhoz pedig leginkább észak-afriakai régiók felelnek meg [9].
3) 1,3 oC hőmérséklet-emelkedés és 66 mm csapadékcsökkenés esetén az erdősztyeppzóna a Szombathely–Körmend és Szigetvár-Kaposvár vonalakig nyújtózna előre, magába olvasztva a Vértest és az egész Külső-Somogy területét [10].

Látjuk tehát, hogy még csak a felismerés-rácsodálkozás pillanatát éljük meg, de igen sürgősen lépnünk kell: kis embereknek és vezetőknek egyaránt. Kertjeinkbe szárazságtűrő, melegigényes dísz- és haszonnövényeket telepítsünk, hogy csak egy példát említsek a Krisna-völgyben megfigyelhető temérdek életviteli és gazdálkodási praktika közül…

Irodalom:

[1] Szabó L. (szerk.) 2005, [2] IPCC 2007, [3] IPCC 2007, [4] Bartholy J., Pongrácz R., Gelybó Gy. 2007, [5] Bartholy J., Pongrácz R. 2008, [6] Bartholy J., Pongrácz R. 2008, [7] Bede-Fazekas Á. 2009, [8] Kertész Á. 2001, [9] Horváth L. 2008, [10] Führer E., Mátyás Cs. 2006.

Az előadás vetített anyaga letölthető innen (.pdf, 2,6 Mbyte )
Letölthető teljes hanganyag itt (mp3)

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"Ha csak egy ember álmodik, az csak egy álom, ha sokan álmodnak együtt, az egy új valóság kezdete."
Hundertwasser